Stevie Kraft szép napra ébredt, csörgő telefonra, s midőn belészólt, hogy „bunkó, én nyertem”, a vonal másik végéről Isabelle Legeron – egy igazi bordzsedi – szólott neki vissza. Hogy ezután hogy volt, mi történt, azt senki se tudhassa biztosan, csak azt, hogy a jó öreg Stevie most az ország borászatait járja egy csapat filmessel, akik fejükbe vették, hogy két epizódban megmutatják pár millió nézőnek a világon, milyen is a magyar bor. Hogy ez miként esik, hogy puffan majd, azt senki se tudhassa, de itt, a Borravaló hasábjain a forgatás napjairól olvashat a köz beszámolókat, a derék Kraft tollábúl, aki időt, pénzt és energiát nem sajnálva (na jó, pénzt azt igen) két hétig a nyugati tévések nyomkövetője.
1. nap
A csapat a Ferihegyi landolás után rögvest a Balaton felé vette az irányt, ugyanis a vulkanikus fehér borok érdeklik őket, de nagyon. Isabelle Legeron azt mondta, azok után a borok után megy, amelyek érdekesek, izgalmasak, eredetiek, és főleg, helyiek. Helyi fajta, helyi terroir; hejehuja. A kezdet rögtön egy vulkáncsata volt a két hegy: a Somló és a Badacsony között. Időközben a petrolmérnök végzettségű Szeremley Lászlótól megtudhattuk azt is, hogy nem is olyan biztos, hogy ezek a hegyek direkt vulkánok voltak, lehet, hogy tenger alatti (Pannon-tenger, hohohó) kitörések nyomán alakultak ki a bazaltkúpok.
A két bazaltkúp borászait eresztették tehát egymásnak. A Somlót Laposa, a Kreinbacher, és a Hollóvár pince képviselte, velük szemben a badacsonyi Nyári Ödön, a Szeremley-birtok, és idegenlégiósként a Csobáncról a Villa Tolnay sorakozott fel. A kihívás igen egyszerű volt: mindenki hozott egy-egy olaszrizlinget, ehhez csapott még hozzá a forgatócsoport három, balatoni, de nem a két vulkánról származó olaszrinyát (Jásdi, Figula). A feladat az volt, hogy a borászok vakkóstolón válogassák szét a hegyeket. A stílusjegyek: Badacsony kicsit gyümölcsösebb borokat várt magától, a somlóinál alacsonyabb savtartalommal. A tótól távolabb eső somlóiak a magas savban, és a karakteres ásványosságban bíztak. A kilenc borból a somlóiak 5-öt, a badacsonyiak 6-ot tettek megfelelő helyre, ezzel ők nyerték a vulkán cselendzset.
2. nap
A csapat útja másnap – kis légballonos kitérővel – a Somló-hegyre vezetett, ahol Takács “Hollóvár” Lajos várta a forgatócsoportot. A vele készült interjúban az eredeti és egyszerű borokról beszélt, a Hollóvár pince filozófiájáról. A sokak által remetének tartott Takács hat éve lakik a Somlón, igaz a legutóbbi telet Budapesten töltötte. Volt minden: furmint 2006-ból, Juhfark több évjáratból, illetve 2005-ös és 2006-os Sauvignon Blanc. Lajos emellett a klásszikus módszerekkel hatputtonyos aszút is készített még 2006-ban, összesen 60 litert, az egyik utolsó palackot bontotta fel a társaság kedvéért. Gazdag aszú, birses illatokkal, ízekkel, de nem tagadhatná le, hogy ő bizony a Somlóról származik.
3. nap
A hegynek búcsút intve Isabelle Legeron Pannonhalma felé vette az irányt. A Hortobágyi T. Cirill, az apátság perjele kinyitotta a könyvtárat, így a Travel Channel csapata személyesen üdvözölhette az apátság eredeti alapítólevelét. Borügyekben aztán Liptai Zsolttal, az apátsági pincészet borászával készült interjú, a World Wide Bencés borhálózatról, és arról, mint tud egy kolostor manapság rentábilisan borászatot működtetni. Itt egy Tricollis küvé került a kamera előtt pohárba. A bor a három dombról kapta a nevét, amelyek legmagasabbikára a kolostor épült (a bencés szlengben Tricollis pannonhalmát jelentett vagy 900 évig). Olaszrizling, Rajnai Rizling és Tramini alkotja a keveréket. Ezzel miséznek egyébiránt a kolostorban. Liptai Zsolt azt is elárulta, hogy a szerzetesek azért szerettek fehér borral misézni, mert az után könnyebb tisztán tartani a kelyheket.
A stábkaraván meglátogatta budaörsi pincéjében Szentesi Józsefet, hogy Isabelle megkóstolhassa a feltámasztott csókaszőlőből készült borokat. A 2004-es és a 2007-es került a pohárba. A bor meglepően gyümölcsös, itt elsősorban édes fekete gyümölcsökre, szederre tessék gondolni. Van viszont egy jó testes 14,5-ös alkohol, azonban a kedves fogyasztó mindebből alig érez valamit. A budaörsi pincéből (amely az egyik utolsó eredeti pince a pincesoron, hiába nehéz egy alig rentábilis ágazatot fenntartani akkor, amikor az ingatlanárak az egekbe szöknek a székesfőváros közelsége miatt…) aztán Etyekre vezetett az út. A Kezes-Lábos fesztiválon klásszikus kürtőskalácsozás után egy rövid jelenet készült Stevie Kraft akítv részvételével, amelyben szerepet játszik a baráti viszontlátás, egy tál szarvas pörkölt, és Ráspi 2006-os Öreg tőkék Kékfrankosa is.
Most meg indulunk Egerbe, Tokajba, lesz itt rend.
Folyt. köv.
Ebben a témában még:
21. MMM. 2009-01-15 21:44:48
Na ismét jót sikerült röhögnöm, hogy az angoloknak is megmutattuk, hogy mit is értünk azalatt, hogy: “Dögöljön meg a szomszéd tehene is”
Somlói Juhfark a legkirályabb!
20. Gergő 2008-12-31 12:03:36
Ribeaupierre Déli ABC-ben 500-ért volt
19. Shyr Kahn 2008-09-24 16:04:20
zsoltnak véleménye kerály :) (azaz tetszik) Szóval valóban a többség borszaküzletben, vagy még inkább hiperben keresgél borokat lévén mikor van az embernek ideje utazgatni és hegyre menni – ez sok idő kérdése. Én sem zárom ki a külhoniakat, főleg hogy tudom mit is érnek a chilei és argentín borok az alsóbb árkategóriában (600-3000 HUF). Aki meg felmegy a hegyre az egyrészt félre lehet vezetve: Más környezet + szívélyesség = más hangulat és más élmény. Ez utóbbi veszélyes, hiszen az ember hajlamos fölülértékelni annak a borát, aki szép pincében és kellemes hangulatot varázsolva szolgál ki (illetve leértékelni az igénytelen/nem szimpi helyt, borászt). Ha komolyan bort akarsz kóstolni, akkor felejtsd el a gazdát és a hegyet. Ülj le valami semleges helyre (otthoni “fehér fal” mellé pl. tökéletes) és úgy kóstolj koncentrálva egyedül. Ha jól akarod érezni magad, akkor rúgj be. Ha “romantikázni” akarsz és pihenve jól érezni magad, nu akkor kell a hegyre menni és bort venni/inni ottan a borászatban. A három olyannyira más, hogy van borverseny (a komolyak nyilván nem pincében a borászok mellett tartandók), van borkóstolás (pl. otthon, vagy kóstolótársaságban) és borturizmus (járj kelj és érezd jól magad kiszolgálva). Az üzlet azé’ jó mer’ a termék magát reklámozza, akár chilei, akár nem. Sőt! Én aszondom, h aki utálja az újvilágit az üljön le sok bor mellé, de vakon kóstolva… még az is lehet meglepődik és magához tér. A magyar borra pedig csak akkor vagyok büszke, ha valóban jó. Márpedig nem mindegyik jó… ez tény kéremszépen.
18. Rookie 2008-09-24 15:16:30
Ebbe mondjuk igazság van. Én is rengetegszer járok így. Nagyon tetszett Szeremley fehér pinot noir-ja, erre hétvégén két palack is szar volt…
De nem hiszem, hogy ez csak a magyar borok sajátsága lenne…
17. zsolt 2008-09-24 14:23:50
jééé. mennyi hozzászóló! nem is gondoltam lesz a beírásomnak foganatja. én a nemzeti büszkeséget meg a bort nem keverem. az “erre legyek büszke” kérdésem nem magyar voltunkra célzott. semmilyen érzelmi és hazafias szempontom nincs amikor a boros pult felé indulok az esti bevásárlásnál. inkább a választéknak örülnék…. mit tartok jó árnak? nekem 700 – 1200 forint között kell a bor. ebből veszem a legtöbbször. magamnak. és ebben a kategóriában nem jutok rendszeresen jó minőségű borhoz. és feltünően magyarhoz. ezért járt a szám. (ujjam) mióta van eu tagság, azóta ebben a kategóriában vett francia és chilei, dél-afrikai borok mindegyike izlett. jó lenne hasonlítgatni a magyarokhoz őket. de azt sem bánnám, ha lenne egy magyr bor – fehér és könnyű – amelyikhez rendszeresen hozzájutnék. és ha kibontot két azonos évjáratú palackot, AKKOR UGYANOLYAN ÍZŰ!
szerintem piac az piac. milyen gondolkodás az, hogy itthon csak magyar bor legyen? én fogyasztani akarok. legyen külföldi is. versengjenek értem…. és hozzák a boltba. én nem megyek fel semmiylen hegyre. ha a boltban nem kapom meg annyiért, akkor mást választok helyette. ne kelljen már ideológiát gyártani a fogyasztás mellé. adják a magyar borászok jó minőség / ár arányban a boraikat! punktum. uff. hau. stb.
16. Anita 2008-09-24 13:15:18
Ha borokról esik szó, vegyük komolyan! Ha magyar borokról, vegyük és igyuk büszkén! Ha olcsón szeretnéd, kirándulj el a hegyre, vedd meg a termelőtől s idd az egészségére. Úgy a legjobb! A chileit, argentínt stb. igyák akiké, vagy idd ott a helyszínen, mint túrista.
15. Kántorbandi 2008-09-24 05:24:11
mentula: muhhhahhhaaaaa :D hát igen. mondjuk azzal számolni kell, hogy ez egy stáb. másrészt senki nem ígérte meg nekünk, hogy a teljesség igényével bemutatják az összes magyar bort, vidéket. szóval szerintem jó, hogy legalább felkeltik az érdeklődést irántunk.
14. mentula 2008-09-23 23:17:19
Arra tudok csak gondolni, hogy Isabelle a vakkostoló során a szekszárdi és villányi mintákból kiérezte, hogy délre nem vezet autópálya.
13. elzee 2008-09-23 23:04:15
kis pontosítás: a badacsonyi borokat a Csobáncról nem a Gellavilla képviselte, hanem a Villa Tolnay olaszrizlingje… Nem ugyanaz.
12. bor, market, ing 2008-09-23 21:43:15
sopron de: “Ráspi 2006-os Öreg tőkék Kékfrankosa”
politika az eszed tokja.
11. Klaus 2008-09-23 21:00:22
Egyborászatos borvidék mint Pannonhalma? Etyek meg Buda egyetlen pozitívuma, hogy közel van Pesthez. Eger Bukolyi és Lőrincz nélkül szégyen. Sopron, Villány, Szekszárd nem létezik? Ez ma Magyarország. Politika.
10. mentula 2008-09-23 20:17:50
Viszont a művésznőt nem érdekelte Szekszárd meg Villány !!?? Ez hogy eshetett meg?
9. Rookie 2008-09-23 17:15:11
Imádom, hogy akárhányszor említem a Ribeaupierre-t, kántorbandi minden alkalommal veszi a fáradtságot, hogy a lenti véleményének hangot adjon. :)))))
8. Kántorbandi 2008-09-23 14:51:01
Igen. A nevezett ital a nagy délfrancia feltörekvő vidék egyik üdvöskéje. 700-ért szerintem drága, tekintve, hogy a minőségében található chilei, ausztrál és stb. borok ennél olcsóbban kaphatók, a minőségén felüli magyar borok némelyike, pl. ostoros rosé is. szóval ezért nem venném. másrészt nagy fajtákat pl. chardonnay készítenek borzasztó rossz hozzáállással, nincs a borhoz kapcsolható földrajzi élmény, ti., hogy éppen francia bort iszunk-e. egyszerű, semleges bor.
7. Rookie 2008-09-23 14:44:23
A Ribeaupierre csak 700…
6. Kántorbandi 2008-09-23 14:35:48
1250-ért annyi jó minőségi bor van, hogy bele sem férne ebbe a kommentbe. Elég ha csak nálunk szétnéztek a cikkek között, rengeteg ilyennel találkozhattok. De legyen mondjuk az 1500 ft a határ, hát akkor meg pláne.
5. Isabelle Legeron 2008-09-23 14:32:38
Azért jönni Hungaria, hoty kis országot reklámozni. Gondolni: van itt jó bor, más úgy sincs, így hát csináljunk róla film.
most olvas írás, Zsolt férfi levele, döntés szület! Nem forgat hungaria, megy inkább Lithuania, hol bor nincs, csak por, de a filmnek jó, mert azok ott lekalább büszkének lenni országukra…
Auf wiedersehen
4. Rookie bácsi 2008-09-23 14:28:34
Igazad van Zsolti fiam! Ne légy büszke, inkább keressük együtt a rosszat kis hazánkban, mint pl a bor! Nincs jó minőség, túl drága, nem beszélve arról, hogy csak piros és sárga színű kapható! Hol vannak a kék borok???
Én Zsolttal vagyok! Szégyen és gyalázat, ami itt van. Eljött az ideje, hogy ezúttal borral mossuk le…
3. ezer jó 2008-09-23 13:57:17
1250 forintért kérnék.
kopárt ünnepnapon sem kell inni.
2. Kántorbandi 2008-09-23 11:41:39
zsolt – mi neked a jó ár? ezt fontos lenne tudni, hogy segíteni tudjunk. szerintem rengeteg magyar bor van jó áron, jó minőségben, csak meg kell találni őket. mindennapi bornak meg nem kopárt kell inni.
1. zsolt 2008-09-23 00:58:34
jó hogy van ilyen. de miért nem kapok továbbra sem jó áron finom magyar bort a boltban? most qrva büszkének kellene lenni? hát nem. majd ha tudok venni magamnak könnyű fehéret a sarkon is. addig meg iszom a chilei és francia borokat. a nyáron találtam egy nagyon jót, meg is vettem mind a 8 üveggel, ami volt a pulton…