Már a rómaiak három minőség szerint ítélték meg a bort, szín, illat és zamat alapján – color, odor és sapor – méghozzá ebben a sorrendben. A „modern” borbírálás, ítélés sem változtat ezen, az általunk irányadónak tartott, és az egész világon elfogadott analitikus WSET-módszernek is ez az alapja. Sokszor azonban viták alakulnak ki a szubjektív megítélés miatt.
A novemberi magyar kiadású Decanter magazint lapozgatva egy meglepő felfedezést tettünk: az édes borokkal foglalkozó számban több bor leírásánál is azt olvashatjuk, hogy a bor színe arany, vagy mély arany, zöldes reflexekkel. Ez pedig szerintünk egy oximoron. Hogy az mi? Egyik kedvenc gondolkodónk, a nagy Borges a következőképpen definiálja az oximoront: “Az oximoron kifejezés alatt egy olyan jelzőt kell érteni, amely láthatóan ellentmond ama szó értelmének, amelyhez kapcsolódik . A gnosztikusok ennek megfelelően beszéltek sötét fényről, az alkimisták pedig fekete napról.” (Jorge Luis Borges: A zahír.)
Nyilván nem arra célzunk, hogy a Decanter gnosztikus lenne. A gond szerintünk az, hogy eleve két fő irányt határoz meg a nemzetközi szakirodalom a fehérborok színét illetően, ez pedig a citrom és az arany árnyalat. (A szalma szín a magyar szakirodalomban jelenik meg.) Ebben a zöldes reflexek, árnyalatok egyértelműen a citrom színhez kötődnek, az aranyhoz soha.
Nem mintha a szín lenne a legfontosabb megítélési tényező egy bornál, sőt, szerintünk a három közül jelentőségét tekintve a harmadik, ennek ellenére azt gondoljuk, hogy érdemes ezen a ponton megállni, és azt kérdezni: egy olyan magazinnak, amely egyértelműen a borok iránti szeretetet kívánja felkelteni a fogyasztókban, amelynek olvasói között valószínűleg több az érdeklődő, tanulni vágyó, egy olyan magazinnak, amely edukál, nem feladata-e, hogy sokkal jobban odafigyeljen az ilyesmire?
(Azt már csak halkan - és kicsit gonoszkodva - jegyezzük meg, hogy a teszt helyszíne a Menta-terasz volt – lehet, hogy a hely zöld árnyalatai csillantak a poharakban?)
Vélemények?
Ebben a témában még:
21. b.bor 2008-11-27 16:33:31
Off!
Vidéki borszaküzlet családi okok miatt eladó vagy üzlet-társat, partnert keres.
20. kántorbandi 2008-11-26 15:31:56
ezt azért nem értem, mert nem tudom beleilleszteni ebbe a felsorolásba, amely a vízszínűvel kezdődik, majd a zöldes árnyalatokból halad a barnás felé: colourless – lemon green – lemon – gold – amber – brown. Magyarán a zöldes és az arany két eltérő szín ez alapján. a grünspann a rézoxidáció, nem?
19. hegyaljai 2008-11-26 12:57:10
A zöld és az arany létező színkombináció, csak az arany egy kicsit fel van hígítva rézzel, ami egyébkét németül Grünspann néven téleg zöld.
18. Rookie 2008-11-25 15:56:47
Ugye itt azt mondják az okosok, hogy az a szín, amit te aranynak nevezel, az valójában mélysárga. Nem a zöldes árnyalatról folyik a vita…
17. zoli 2008-11-25 15:34:09
Ha nyílt vitára bocsátjátok a kérdést, akkor viszont miért intézitek el egy “márpedig ilyen állat nincs”-típusúval?
Sztem se helyettesítheti semmi és senki a gondolkodást, így hát megpróbálok én is konstruktív lenni, hogy közelítsük az álláspontokat, amennyiben ez lehetséges…
Ha egy vaskosabb beltartalmú, kései szüretből származó bor, ami mélyebb tónusú sárga, mézszerű(igen, ebből is van sokféle), halványabb borostyánra emlékeztető színnel bír, ámde fiatalsága okán a pohár szélén zöldes reflexeket mutat, akkor azt hogyan nevezzem? Ha van a WSET palettán kifejezőbb színkód a nemlétező zöldes aranynál, örömmel használnám a jövőben.
Mondjuk nekem nem ér meg 14470 ft-ot az igazság:)
16. Rookie 2008-11-25 15:27:56
Na jó, ezért elnézést kérek… :)
15. Essz 2008-11-25 15:24:32
Hegyaljai, a sárgászöld nem kérdéses. A zöldes arany létezése a vita tárgya. A rezet tudom elképzelni zöldbe hajlóan.
14. Rookie 2008-11-25 15:22:19
A híres borász, Földes László is véleményt mond a témában. Ő a sárgát csak a zölddel hozza kapcsolatba…
Zöld-sárga, zöld-sárga
Hangyák lejárata
Tollasgyík szemében
áll egy kis leányka
:)
13. hegyaljai 2008-11-25 14:54:40
A sárga és a zöld együttes hatására szép példa, hogy a rovarok jelentős a zöld növényeket a keveredés miatt takart sárga alapszín után találják meg. A levéltetvek ezért szállnak tömegesen a sárga ingre, hanyagolva a zöld nyakkendőt.:)
12. Rookie 2008-11-25 14:48:35
Eszembe jutott Eörsi István Időm Gombrowiczcsal c. műve, aminek egyik fejezete a kelet-európai értelmiség speciális pofáncsapottságáról szól.
Itt fejtegeti az író a Zoli által elmondottakat. Ő a kényszerpályát érti pofáncsapottság alatt, tehát: vagy kritikátlan nyugatimádat, vagy a nyugati megközelítés ész és értelem nélküli elvetése.
A lényeg: a magyar értelmiség Eörsi szerint nem képes a nyugati kultúrától függetlenül véleményt alkotni a dolgokról… Na, most akkor mi is a helyzet ezzel a zöldes árnyalattal? Próbáljunk úgy vitázni, hogy nem viszonyítunk a nyugathoz, hmm? ;)
Íme egy megközelítés: A zöld már csak azért is inkább a sárgához kapcsolható, mert a sárga szín eleve a vörös és zöld keverésével hozható létre.
Kérdés: Milyen kapcsolat indokolhatja az arany és zöld összefüggésbe hozását?
11. jancis 2008-11-25 13:40:38
nem a jancis robinson könyv fordítása lett megkritizálva és nem maga a könyv vagy a nagyasszony? nekem mintha valami ilyesmi jött volna le….
10. kántorbandi 2008-11-25 11:52:46
bocs, én nem romsicsnak szóltam be, csak nyílt vitára bocsátottam a kérdést. félreértés van: nem azt mondjuk, hogy NINCS zöldesfehér vagy barnásvörös. Arról van szó, hogy a zöld, mint árnyalat, reflex, nem az arany szín alá kategorizáható tovább, hanem a citrom alá. ahogyan a narancsos árnyalat a gránát alá és nem a bíbor alá. zoli, nem gondolom azt, hogy nyugaton szarták a kultúrát, és nem is kívánok majmolni. egyszerűen az van, hogy a logikus és jó dolgokat szeretem. szerinem a wset metodika logikus és jó. ezzel ellentétben a zöldes arany nem az. jancisszel kapcsolatban: nem olvastam, nem tudok ehhez konkrétan hozzászólni, félreérettem akkor, bocs.
9. zoli 2008-11-25 09:57:33
Én is hozzáfűznék még vmit.
Ilyen alapon Romsicsnak se lehetne beszólnotok, hiszen ő a mi leghaladóbb légiósunk…
8. zoli 2008-11-25 09:55:19
Ne csináljátok már.
Ha nincs zöldesfehér vagy barnásvörös a WSET terminológiában akkor az nem is létezik???
Én is magyarosnak érzem a hangulatot, a nagyon gyakori a két csapásirány közül létezik az a) nyugaton szarták a kultúrát és csinálják ma is és ehhez mi csak úgy szagolhatunk hozzá, ha megpróbáljuk egy az egyben lemásolni a nagy példaképek bevált receptjeit.
b) ennek a tök ellentéte, a kántorbandi által vázolt.
Nos, szerény véleményem szerint egyik út se vezet a megvilágosodáshoz és attól, hogy a második nagyobb baromság, még nem menti fel az első azalól, hogy ne ugyanannak nevezzük.
Ugye emlékszünk, amikor korábban MW-k mondták, hogy hagyjunk fel a az aszúval, helyette csináljunk több late harvestet, mert azt értik a nagyvilágban és még ki is tudják ejteni vagy hogy a kadarkát el lehet felejteni, mert egy primitív, helyi jelentőségű fajta, ami a világfajtákkal képtelen felvenni a versenyt. Osztjuk a véleményét a nálunknál sokkal többet látott, kóstolt, nagytudású hölgyeknek/uraknak?
Konkrétan Jancis Robinson Boriskolájának a fajtaleírását kritizáltam, nem őt magát. Olvasta vki? Egyetért vele?
7. kántorbandi 2008-11-25 08:14:04
még egy: “Lehet, hogy a kifinomult, franciául jól beszélő angol borfogyasztók számára ez jelent valamit, de a művelt magyar értelmiségnek nem.” elég meredek állítás szerintem, hgy az oximoron és a gnosztikus kifejezések nem jelentenek semmit a magyar értelmiségnek :D :D :D
6. kántorbandi 2008-11-25 08:11:51
igen, azt hiszem elég nagyok vagyunk ahhoz, hogy jancist jól lekapjuk a 10 körméről. végül is csak az egész világon fogadják el és tisztelik, valszeg ezért nem is tett sokat. úgy érzem kicsit megint olyan magyaros hangulatba kerültünk, hogy jól megmondjuk a világnak, miért nincs igaza. romsiccsal kapcsolatban: tényleg nem értem a dolgot, meg fogom kérdezni tőle. az arany árnyalataival kapcsolatban: nem láthattál ilyen kombinációt. az aranynak nincs zöld árnyalata. amit láttál, az nem arany volt. ezt asszem elég könnyű megérteni. a nemzetközi szakirodalomban valóban több szín szerepel, mint a citrom és arany, de ez a két fő irány. az, hogy létezik “greenish colour” nyilvánvaló, de nem az arany reflexiójaként.
5. hegyljai 2008-11-25 00:50:48
Kedves zoli!
Jancis Robinson Boriskolájára vonatkozó megjegyzésed teljesen áll. Nemrég megkaptam a magyar változatot, hogy írjak róla recenziót, de mivel kezdett korektúrává alakulni ezért lemondtam. Az angolról magyarra való ferdítések néha a nagy színházi szerző művére “A tévedések vígjátékára” emlékeztet. Ezért viselkedtem ilyen csúnya neológ módon az előbb a magyarítás ügyében. (hogy valért is megnyugtassam)
4. banglades 2008-11-24 22:12:26
A Decanter tesztjeit ha jól tudom Romsics László gondozza, szervezi felügyeli. Ő – sokéves borászati tapasztalata mellett – birtokában van mindenféle nemzetközi borakadémiai címnek. Szerintetek annyira béna, hogy hülyeségeket benne hagy a leírásokban? Vagy ti kukacoskodtok?
Egyébként késői szüretelésű boroknál már találkoztam ilyen színkombinációval. Biztos rosszul láttam. Nem látok WSET-ül.
3. zoli 2008-11-24 22:00:05
Decanter nem egyszer ad okot arra, hogy elszörnyedjünk, ezesetben sztem nem. Fiatal kései szüreteknél, stb. gyakori ez a színkombináció, én nem érzem ellentmondásosnak.
Az, hogy a nemzetközi szakirodalomra hivatkoztok, szintén nem erősíti meg az álláspontot. Külön kis gyüjteményt lehetne rittyenteni azokból az elfogadott rossz berögződésekből, amilyen pl. az olaszrizling keserűmendulája(ajánlom a kitalálójának, egyen egy maréknyit belőle), a rajnai petrolját is leginkább a korosodással azonosítanám, a pinot ibolyája megs sztem inkább színből adódó asszociáció és még jócskán lehetne folytatni a sort…
Nem kapcsolódik szervesen a témához, de pl. Jancis Robinson Boriskolájának fajtaleírásainál tucatszám vannak szarvashibák, ezt csak a hivatkozás végett mondom, pedig említett az egyik legjobban csengő név borosberkekben.
2. valér 2008-11-24 21:10:43
Mivel az oximoron középiskolai tananyag nem kéne felvágni. Sztem.
1. hegyaljai 2008-11-24 13:35:23
A borok színe egy fontos, de eléggé elhanyagolt kérdés. A fogyasztók többsége csak az illattal, és az ízzel-zamattal foglalkozik. Pedig a bor színe eléggé árulkodó, főleg a negatív irányban egyértelműek a jelzések, melyeket a szín alapján kaphatunk. A szín éppen úgy, mint az illat és a zamat nem objektív skálán mozog, bár a szín azonosításnak a fizikai módszerei laboratóriumi körülmények között egyszerűbbek lennének. Sajnos még az olyan nyilvánvaló borhibára utaló jelekre sem figyelnek eléggé a borfogyasztók, mint a barnatörés, vagy a pirkadság egy kék szőlő keveredés hatására. A vörös borok értékmérője, állóképességük jelzője a döntött pohár szélén látható gyűrű szine, melyet kevesen értelmeznek helyesen. Szerintem a nemzetközi szakirodalomban is több szín szerepel a fehér borok színével kapcsolatban, mint az itt a Decanter magyar változata alapján tényként megállapított citrom és arany árnyalat. A borostyán, a szürke (pezsgőnél), és írva a “greenish coulour” gyakran előfordul.
Ami pedig az olyan kifejezések, mint “oximoron”, “gnosztikusok” szerepeltetését illeti az ellen zsigerileg tiltakozom. Lehet, hogy a kifinomult, franciául jól beszélő angol borfogyasztók számára ez jelent valamit, de a művelt magyar értelmiségnek nem. Tehát megjelentetni egy nemzetközi magazin magyar változatát nem csupán üzleti vállalkozás, hanem kultúrális misszió, magyarítási nyelújítási kihívást is kell, hogy jelentsen. Ha meg erre nem fordítanak energiát, akkor a lap nem újabb közönség rétegeket fog menyerni a bornak, hanem taszítani fog a benfenteség, a szabadkőművesek titkos páholyának szóhasználata miatt.