Dr. Nemtudomka, miközben a konditeremben kínlódott a vasakkal, éveken át szomorkodva nézegette, mint pukkan le a hajdan fényes sportklub, ahol még tán délvidéki ifi tornász- és atlétabajnok édesatyja is versenyzett hajdan, a nagy háború után, a gerelyt a villamos ablakánál egymás mögött ülő pestiek az ablakon kinyúlva úgy fogták, mint egy csomó sorban álló, vagyis ülő balett-táncos a korlátot, így segítettek az ifjú atlétának, aki mellesleg őrült tehetséges sportoló (és nagy bunyós) volt, de az olimpia helyett az orvosi egyetemet választotta. Sic transit gloria mundi, gondolta Dr. Nemtudomka, miközben majd’ kifakadt az aranyere fekvenyomás közben, a pasaréti Vasasnak annyi, ki a fenének van annyi pénze, hogy. Ám a valóság rácáfolt a szokásosan borúlátó, mélyen a magyar panaszkultúrában gyökerező károgásra, lássatok csodát, az MKB-Euroleasing megkapta a komplexum üzemeltetési jogát és ő meg tán az Uniqua baromi szépen rendbe rakta-rakja az egészet, ilyenek is történnek manapság.
Na szal egy régi borbarát, Rossen Tkachenko úr, kivel évtizede Dr. Nemtudomka együtt koptatta valamely bortanfolyam padjait, a Vasas szimpi éttermében (Pasarét Club Étterem) mutatott be pár bolgár bort. Mármost a bolgár borról az a közhely kering budapesti borbuzi berkekben, hogy ez a dicső középkori kezdeteket követően majd fél évezredes török uralmat és majd’ fél évszázados kommunizmust élvező, jórészt nyomasztó történelmű, egyébként nálunk alig nagyobb (111 ezer km2 7,62 millió lakossal), kissé kusza, kicsit koszlott, kicsit veszélyes, ám szép, jobb sorsa érdemes és barátságos ország pazar borvidékekkel rendelkezik és magát a napnyugaton ügyesebben marketingeli, mint mink. Ami nem nagy vaszizdasz, mármint az ügyesebb marketingelés, mert az nekünk még nem nagyon megy, noha a piackutatás és a marketingforradalom, e kulturális, gazdasági-társadalmi és pszichológiai revolúció (Geoffrey Miller és énszerintem) korunknak, a tömegszórakoztatáson alapuló információs érának első számú realitása, de az olvasó iránti kíméletből ebbe most nem mennénk bele itten.
Bulgária volt a béketábor vörösboros hordója, mely előbb a kies szovjet, utóbb a keményvalutát hozó napnyugati piacokon terítette az anyagot, 1966-ra a világ hatodik exportőrje, a bolgár cabsav és merlot a jó QPR-jával már a nyolcvanas években leverte a brit alsó polcról az olcsó-de-jó francia vörös tájborokat. A gorbacsovi prohibíció vágja haza a mindig eminens komcsi Bulgária borgazdaságát majd a gengszterváltás piacvesztésével zuhant még mélyebbre, valamiért a privatizált nagyszervezetek mellett nem alakult ki a kis- és középméretű családi gazdaságoknak az a fantasztikus rétege, ami a magyar bor fejlődésének hordozója. Van egy pár hiperszuper borgyár (a leghíresebb a Boyar birtok, ami külön posztot érne), de a jelen helyzet a Sophiaecho.com tavaly nyári cikke szerint az uniós és a külföldi invesztorok által beöntött pénzek ellenére elég gyér lehet: úgy tűnik, itt is alacsony a szőlő felvásárlási ára, miközben az exportbor átlagára pedig 71 eurocent és a (2007-es) 1,8 millió hektó 65 %-a az orosz piacra ömlik, a többi lengyelbe, Németországba és a cselákokhoz.
A mintegy 148 ezer hektáros bolgár bortáj (amiből a hírek szerint úgy100 ezer termel exportra) a következő régiókra (raion) oszlik: egy északira, ez a Dunai, a keletire, azaz Fekete-tengerire, egy szub-balkánira, mely a költői Rózsák Völgye névre hallgat, egy délire, ez a Trák-völgyi és a délnyugatira, mely a Struma-folyó völgyében terül el. A világfajták közül a Cabernet sauvignon a király, a merlot a királynő, erős a kék Mavrud és Melnik plusz nagyon megy a gamza, ami tán egyenlő a kadarkával, valamint a trák időkből származó pamid. Fehérben a chardonnay és a rizling vezet, illetve a grúz eredetű rkatziteli, (რქაწითელი); fontos az őshonos misket és dimiat is. A minőség javítását célozza a franciát mímelő eredetvédelmi rendszer, mely asztali, táj- és DGO, Declared Geographical Origin kategóriákba osztja a borokat, a csúcs a Controlian, előbbi 40-50 hl/ha-t, utóbbi 25-40 hektót jelent hektáronként.
A pasaréti borvacsin felmutatott szortiment palackjai a Damianitza Borászatban készültek (www.melnikwine.bg). A ’97-ben privatizált üzemben 2 millió palack készül évente, színesen lobogó vitorlájú, tüzes, nem nagyon sűrű szövésű jószágok, meghökkentő módon a fehérek is szuperek, a vörösökből kicsap a Struma-folyó völgyének forrósága, hogy úgy mondjuk. Rossen Tkatchenko két borcsalád képviselőit mutatta be: a fura nevű Senki földjét és az Uniqatót. A jóképű, modernista címkékbe öltöztetett Senki földje onnan jön, hogy így hívták azt az 5 kilométeres gyepűt, ami a bolgár-görög illetve bolgár-török határon húzódva védte a zsivkovi alattvalókat a kapitalizmus fertőzésétől. Az efféle senki földjék egyébként ökológiai paradicsomokká szoktak válni, a növények háborítatlanul virágzanak, az állatok, akik nem hülyék és meghökkentően gyorsan tanulnak egymástól, hamar kifigyelik, hogy ott nyugi van és ellepik a gyepűt, senkitől nem zavartatva. Ma átugrasz megvacsorázni Görögországba, azelőtt lelőttek.
Ugye az a kérdés, más-e; miben más, ad-e olyan élményt a bolgár bor, mint amilyet a magyar borok adnak illetve olyan élményt, amit nem lehet megtalálni máshol, csak a bolgár borok palackjaiban. Hogy van-e bolgár stílus, illetve hogy milyen a bolgár borok karaktere. Nos, erre a kérdésre pár minta kóstolása után természetesen nem tudunk választ adni.
NO MAN’S LAND White 2007 GOLD
Chardonnay-Sauvignon blanc, 2100 Ft
A 77 %-nyi chardonnay francia hordóban almasavbomlott és pihengélt 3-4 hónapig, a sauvignon tartályban erjedt, a küvé pazar, frissen csendül, tüzes, (13,5 %), mézes illatú-aromájú, nem édes, csak mézillatú és gyümölcsös. Kerek, jó fanyar savai vannak, kiegyensúlyozott szerkezete, az ízgörbét határozott kesernye zárja. 2100 Ft.
NO MAN’ LAND Rosé 2007 GOLD
Cabernet sauvignon-Merlot
Jó kis rozé, gazdag illatú, tartalmas, testes, nem-északias, epres íz, karcsú szerkezet, kis édesség (5,5 g/l). 2100 Ft.
NO MAN’S LAND Red 2006 GOLD
Cabernet sauvignon-Merlot 2006
Épülő palackbuké, konyakos felhangok, csípős szeszek, finom tannin, meggyes gyümölcsösség, csöppnyi ásványosság, kár, hogy lerontja az összképez a határozott an magas illó, mind illatban, mind ízben. 1400 Ft.
UNIQATO Melnik 2005
Itt is a palackbuké, a lágy és laza faktúra, csípős délies borleves, jó savakkal, érett gyümölcsökkel. Ismét a nagy vitorla-kis hajótest-érzés. 3200 Ft.
UNIQATO Rubin 2006
Ez a bor volt az este királya: forgó-változó illatában fűszer, a szesz, a szép hordó és a palackbuké kavarog, ez jó vér, meggyes-szilvás ízképvonalak, csokis felhangok, végén kesernye, még fiatal tanninok, kiegyensúlyozott szerkezet. 3200 Ft, nagyon jó QOR.
UNIQATO Rosato 2005, 3200 Ft
Ezt a rozé a csak Melnik városa közelében lakó Korai Melnik nevű szőlőből szűrték, azaz ez a fajta Struma-folyó völgyében honos bulgarikum. Finomseprőn is álmodozott egy 500 literes francia hordóban, színe olyan pinós, illata zárt, nem gyümölcsös, 4 g/l maradékcuki színezi, telt, de nem komplex bor, e sorok ivójának ez a tétel tetszett a legkevésbé. Kicsit húzós ára van, de tény, hogy mást jelent, mint a nálunk jellemzően hideg, friss, savas rozék. 3200 Ft, ez viszont sztem túlzás.
Hamarosan albán borokról is – bizony, nem elírás – számot adunk.
Korábban (grúz, görög, ciprusi, török borok):
Tovább az elveszett Európa nyomában (’08 London 2. rész)
Az elveszett Európa nyomában (’08 London 1. rész)
Ebben a témában még:
2. Petrócz 2009-01-16 11:18:00
Rendszeresen megyünk autóval a Bolgár tengerpartra nyaralni. A szőlőtermelés láthatóan virágzik és nagyüzemi módszerekkel. Több 10km-eken ameddig a szem ellát csak szőlő. És művelik is rendesen, rengeteg embert látni dolgozni. Ott valahogy megoldották a segély helyett munkát
1. Shyr Kahn 2009-01-16 10:55:09
Nagyon tetszik, hogy végre a tételekről képek is vannak (szemléltetés), illetve a kép alatt leírás és ár is található. Egyedül a pontokat hiányolom, de nem akarok telhetetlen lenni, mert így is tetszik a cikk.
A bolgár stílusról nincs nyilatkozat, de vajon ezek a tételek mennyire voltak egyedi (bolgár?) stílusúak és mennyiben tértek el a magyar boroktól. Gondolok itt arra, hogy most akkor a Villányi (szubmediterrán) melegebb éghajlat jegyei találhatók ezekben a borokban, vagy valami teljesen másra kell gondolni (ha jól sejtem a bolgároknál a hegyek miatt kemény kontinentális és hegyvidéki éghajlattal is lehet számolni nem csak mediterrán hatással)…
8. Flavonito 2009-01-23 13:04:25
Amit még érdemes kipróbálni a bolgár borok közül, az szerintem az igen dizájnos Tcherga.
7. kalzsolti 2009-01-19 12:55:08
Már egy jó éve élek Bulgáriában, és nagyon jók a bolgár borok! Azt tapasztaltam, hogy a bolgár emberek sokkal gyakrabban isznak bort, mint a magyarok, leginkább esténként, nem sokat, csak egy pohárkával, de olyankor mindig jó, minőségi bor kerül az asztalra. Nem is gondolnánk, hogy rajtunk kívül még van egy ilyen ” nagy borivó nemzet “. Érdemes odafigyelni a bolgár borokra, Itt Bulgáriában szinte mindenki ismeri a magyar borokat, de mi otthon alig-alig a bolgárokat…
6. Shyr Kahn 2009-01-16 23:37:48
A borospalackok képeire gondoltam :) hiszen eddig is minden cikknél láttam képeket (persze ez sok tétel esetén lehet zavaró lenne… mondjuk ilyen esetben egy képre több palack is felférhetne, de persze ez csak ötlet) és köszönöm a borvidékekről az infót, ezek szerint minden van, amit feltételeztem (sőt még több is).
5. zoli 2009-01-16 16:48:39
kisfröccs! A gamza, amiről te írtál elméletileg egyenértékű a mi kadarkánkkal, a dimját szintén ismerős idehaza, bár ma már csak elvétve találkozni vele dél-alföldi házikertekben, szemendriai fehér néven fut, inkább csemege vagy megy a vegyesbe.
Idekívánkozik még a pamid is, ami a nálunk is nagy területet elfoglaló szlanka(piros szlankamenka), igaz ott rozészínű nyári ital készül belőle.
4. kisfröccs 2009-01-16 16:24:30
Olyan jó az írás, hogy elkapott a nosztalgia! A késő hatvanas években nálunk is lehetett kapni egy Gamza nevű bolgár bort, amely barnás – vörös volt, rettentően édes, és kicsit fel volt szeszezve, úgy 18 fokig. Összesen 18 forintot kértek egy palackért. Ennek az italnak is van felelőssége abban, hogy elindultam a borozás nehéz útján, bár ma nem hiszem, hogy meginnám. Később, a hetvenes évek második részében nászútra jártam Bulgáriába, ahol akkoriban egy, rajnai palackba töltött Dimiat nevű fehér volt a sztár. Ropogós savú, nem túl bonyolult borra emlékszem, pedig üvegek tucatjait nyitottam ki, hogy mélyebb jelentéseit is felfedezzem, de azt hiszem ilyen nem volt neki. Úgy tudom, hogy sok nagy francia cég ruházott be az ottani boriparba a módszerváltás után, és azt látom, hogy a nemzetközi fórumokon nagyon nagy erőkkel, és egységesen nyomulnak a bolgár cégek.
3. kántorbandi 2009-01-16 12:34:52
Shyr Khan: hogyhogy? majdnem mindig igyekszünk képeket tenni a tételek mellé :D
Klíma:
Duna folyó mellett – kontinentális, forró nyárral
Fekete tengernél – hosszú moderált ősz, jó cukorhalmozó idő
Trák völgynél – moderált kontinentális hatás
A Balkán hegység véd a hideg orosz szelek ellen, a Marica folyó völgyében mediterrán klíma
Struma folyó – nagyon egyedi klíma, erős mediterrán hatás délről
2. Petrócz 2009-01-16 11:18:00
Rendszeresen megyünk autóval a Bolgár tengerpartra nyaralni. A szőlőtermelés láthatóan virágzik és nagyüzemi módszerekkel. Több 10km-eken ameddig a szem ellát csak szőlő. És művelik is rendesen, rengeteg embert látni dolgozni. Ott valahogy megoldották a segély helyett munkát
1. Shyr Kahn 2009-01-16 10:55:09
Nagyon tetszik, hogy végre a tételekről képek is vannak (szemléltetés), illetve a kép alatt leírás és ár is található. Egyedül a pontokat hiányolom, de nem akarok telhetetlen lenni, mert így is tetszik a cikk.
A bolgár stílusról nincs nyilatkozat, de vajon ezek a tételek mennyire voltak egyedi (bolgár?) stílusúak és mennyiben tértek el a magyar boroktól. Gondolok itt arra, hogy most akkor a Villányi (szubmediterrán) melegebb éghajlat jegyei találhatók ezekben a borokban, vagy valami teljesen másra kell gondolni (ha jól sejtem a bolgároknál a hegyek miatt kemény kontinentális és hegyvidéki éghajlattal is lehet számolni nem csak mediterrán hatással)…