Nekem a nagy része nagyon tetszik :) Kimondottan izgalmas, érdekes és kreatív.
Bandival egyetértek, hogy az óvilági klasszikus stílus nehezen engedi meg a modernizáló, formabontó külcsínt és ahogy egy operabál táncrendjének is megvan a maga nehezen változó protokollja, úgy a bor világának is megvan.

Szerintem van egy másik vonatkozása is a dolognak. Az ilyen csomagolás nagyon nem olcsó, a jó dizájn, főleg ha valami nevesebb szakember készíti már a tervezés szintjén piszok drága tud lenni. Az egyedi palack, doboz, címke, kapszula is komoly költséget tud jelenteni.

Üdítő végignézni, mert a többség elrugaszkodik a megszokott keretektől és különös, váratlan dolgokat rendel a borhoz, mint témához.

Van egy konzervatív vonal, amilyen autóban a Bentley, vagy a Rolls, amely lassan változik, és nagyon hagyományos. Borban is megvan ez a vonal, lásd Chateauneuf du Pape címeres veretes üvegei, vagy Bordeaux konzervatív címkéi, amit sokan utánoznak. Ennek is megvan a helye, és lassan ezek is változnak. Viszont ehhez az a minőség és a hagyomány is kell a beltartalomban, mindaz az arisztokratizmus, ami az említettekben meg is van. Emellett nyilván kellenek a Ferrarik és Lamborghinik, új designnal, lendülettel és minőséggel. Akkor van gond, ha feltunigolt Wagon R-ekkel találkozik az ember.

Tök jó ilyeneket látni. Néha itthon is bele lehet botlani egy-két hasonló kezdeményezésbe, de azért a veretes címeres cuccok mennek főleg. Pedig az üde, friss, gyümölcsös borok éra könnyedebb vizuális megjelenéséket is elviselne. Sőt ez a bormarketing egyik legjobb és legolcsóbb fegyvere. Mi lenne adekvátabb felület, mint maga a címke? Ugyanis ez pont akkor hat, vesz rá a vásárlásra, amikor keresik, keresgetik a terméket. Persze egy jó címkéhez meg kell találni a bor helyét a vásárló fejében. Sokan még mindig mindenkinek, minden alkalomra akarnak eladni. Holott ez már nem megy. Sokkal kisebb szegmenseket kell kinéznie magának egy-egy termelőnek, borászatnak az adott bor közönségének. Ezért is működnek olyan jól az alkalomra, vagy szezonhoz kötött borok: Lásd a fotókon a mézeshetekre szólót. A magyar palettán is vannak hasonlóan pozicionált borok, pl.: Bodri Gúnár (Márton-napi libasültek mellé) Szóval a egy jó címketervhez ki kell találni a bor piaci helyét is előre, kell egy jó designer, aki megérti a borász kívánságait, és kell nagyfokú együttműködési hajlam, bátorság a borásznak, hogy hagyja szabadon alkotni a grafikust. A felsorolt példában is egy csomó jó ügynökségi ötlet van. Itthon azért túlzás lenne ügynökséget fenntartani, de azért egy-két jó kreatív szakember sokat lendíthetne a borászatokon.
Ugyanakkor örvendetes, hogy egyre több humoros, vizuálisan letisztult címkével találkozunk itthon is.