Most a kiegészítő figurákról essék szó, úgyis, mint bár. A bármennel (mixer? csapos? a csicska a pult mögül?) bármiféleviszonyok boncolgatása. És végezetül, essék szó az ellenségről is! Londoni sommelier-nk durva lesz, kíméletlen, és mindenkit elküld oda, ahova való…
Találatok erre: gőgős
A gőgös sommelier
Sommelier úgy lesz az emberből, hogy felvetetik vele a pingvinruhát, hóna alá nyomják a borlapot, és aztán odataszigatják az asztalhoz. „Jó napot” – mondja – „én vagyok a sommelier. Mit innának?”. A fenébe a felhúzott orral, meg a szakma szépségeivel. Egy valódi londoni sommelier (húúúúhaaaaa) itt és most arról fog írni, hogy milyen is ez […]
Két nem tipikus Chenin
Cseke Gábor belenyúlt két olyan borba, melyek közül bármelyik, elmondása szerint, egyenként is nagy pofont adott volna a borkóstolókon túlságosan is magabiztosan, már-már flegmán megnyilatkozó, fel- s alá járkáló, borospoharat látványosan balról jobbra csavargató, a kb. ?énmármindenttudok? egójú borszakértőnek.
Hát nem megcsinálta?
A londoni Spitalfields piacon lévő Le Bouchon Breton étterem nyerte meg a brit Harper?s borszakmai magazin több díját Londonban. Hogy ez minket miért érdekel? Mert saját ecsénk, a kiváló StevieKraft tavaly augusztus óta az étterem vezető sommelier-je, a díj megszerzésében vastagon része volt.
Törések, kalandok, számvetések
Volt azért valami mélyen szimbolikus abban, hogy éppen most tört el. Tekertem bele egy délfrancia csudába (Le Pierre Blance, ha jól emlékszem) aztán húznám kifele, putty. Szeva. A spirál bent maradt a dugóban. A csonk meg a markolaton. Az is jellemző, hogy nem üvöltöttem fel hogy ?ajóbúsku…? hanem kértem valakitől egy másikat, kitekertem betekertem, és […]