Nagy bor került a kezembe, azonnal ki is bontottam, már csak a név miatt is, ami kötelezett. Mármint a dűlő neve. Így aztán lőttek az objektivitásnak már az elején.
Elképesztő jó árérték arányú, zamatos, finom cucc pattant a kosaramba a múltkor. Az ilyesmikért érdemes állandóan szondázni a polcokat.
Ahogy korábban is írtam, kicsit hanyagolva lettek nálam – teljesen indokolatlanul – a Frittmann-borok. Egyszerűen nem jöttek szembe velem, egészen mostanáig.
Hanyagoltam mostanában a Frittmann-borokat, semmi okom nem volt erre, pusztán kikerültek a látóteremből.
Nem akarok hozsannázni, de Rado megint elég jól ráérzett, hogy mi kell a fogyasztónak: egy jó kiállású palack, benne egy komoly, gyümölcsös bor és egy baráti árcímke.
Vidám, friss, szomjoltó rosé ez, melyből nem elég egy palackkal beszerezni.
Évről évre ahogy közeledik a november, egyre inkább észreveszem magamon, hogy kezdem megszeretni az újborokat, a Szent Márton-nap körüli eseményeket.
Teljes nevén: Familia Deicas Preludio Barrel Select Lote n9 2009, Juanico, Uruguay. Diego Perez a Parcero, a Defensor focicsapat örök rajongója vágta hozzá Krafthoz ezt a palack uruguayi nehéztüzérségi fehéret.
A hangzatos nevű Chateau Ducla nem prémium minőség, de igen jó bordeaux-i, mely csavarzárral jön. Hogy? Úgy, hogy ezt adják az Air France fedélzetén…
Jópofa és frissítő bor a Nyakas háza tájáról, ahol ilyesmit gyakran készítenek. Jó benne, hogy gyakorlatilag bárhol fellelhető, és legtöbbször kilencszáz forint körüli áron elérhető.
Legutóbbi hozzászólások