Hollóvár Olaszrizling 2008

Türelmetlenségem oda vezetett, hogy a vasárnap délutánt megint egy somlói borral kellett töltenem (éljen). Türelmetlenség, mert kartonszámra kéne álljon itthon, akkor tíz évig kóstolgatnám és nem csak egy palackot három évesen. Ez a bor viszont a türelmetlenekkel is kegyes, mert minden cseppje élvezhető már most (bár alaposan kiszellőztetni javasolt).

Bargain áron jutottam hozzá Radovannál (valami 2000 Ft körül) egy akció keretében: már bánom, hogy nem pakoltam le az egész polcot. Halvány aranyszín, sokkal sötétebb, mint az átlag olasz.

Közepes intenzitással szép sorban jön a kenyérhéj, bazalt, vegeta, só, mandula, füstölt hal. Szokatlan, megosztó, összetett illat, igazi Somló vagy igazi elborult machináció, “művészség”, de mondhatjuk furcsának is.

Aztán a korty extraktgazdag, nagyon koncentrált, szinte olaj állagú 10w40, mondhatni. Savai jók, kissé puhák, passzolnak a nagy testhez és az édesbe hajló glicerinességhez. Sós is, nem kicsit, nem nagyon szól a gyümölcsökről, nem is várom. Ha muszáj lenne valamit mégis, akkor szikár csonthéjasok, enyhe szárított virágos alapon. A lecsengése is sűrű, mint egy leves, grillázsos villanásokkal. Izgalmas. “Kezdőknek” ennek ellenére nem ajánlom és általában a somlói nem a gyors fogyasztás itala. Ez a bor viszont már formában van, kóstoltam egy párszor (könyörgöm még egyszer: szellőztessük!). Icipicit lehetne olcsóbb (normálisan 3000-4000 Ft-ba kerülnek a Takács Lajos borok, de ismerjük a gazda álláspontját: még így sem lehet belőle megélni). Ezzel együtt négy csillag.

Minden vélemény számít!