Népszabóság Szop Táz: egy párhuzamos világ

Izgalmas utazásra invitálja az olvasót a Népszabadság, egy párhuzamos valóságba. A játék lényege: mi lett volna, ha a magyar borágazat valahol a kilencvenes évek közepe felé elakad, megtorpan, és onnantól kezdve szinte egy jottányit sem fejlődik tovább. Villány a nagyseggű vörösökkel még mindig az etalon, a nyerő tokaji jellemzően túloxidált, nehézkes és barna, a száraz borok többsége még mindig vörös, nem fehér, autochton fajta csak mutatóba van, és még mindig Jimmy a király. Ajvé.

A legnagyobb bajunk az, hogy az elég lilára sikeredett kiadvány qrwára nem reprezentálja a mai modern magyar borvilág egészét, és pont a legprogresszívebb folyamatokról egy hangot sem ejt. Milyen magyar borászati toplista az, amiben nem jelenik meg, most télleg kapásból és séróból: Takács Lajos, Demeter Zoltán, Orsolyáék, Bott Juditék, Ráspi, vagy Sauska? Vagy Weninger, Bukolyi, Szepsy és Tiffán? (Ez akár egy első tíz is lehetne mondjuk, télleg séróból firkantottuk ide). Abszurdum, wazze.

A mai magyar borvilág mainstream-ja, fejlődésének fő vonala, leginkább előremutató jelensége szerintünk az egyedi, érlelhető fehérborok (e mellesleg par excellence magyaros borok) fejlődése, ez nem jelenik meg a Dlusztus-féle top százban. Folyik egy diskurzus erről a kíbertérben, a lista tudomást se vesz erről a diskurzusról, ami azért nagyon gáz, mert nem egy periferikus jelenségről van szó, hanem az egyik legfontosabb fejleményről. A világfajtákból készült magyar vörösök, kövezzenek meg minket, kevésbé izgalmasak, eredetiek és távlatosak, mint a fejlődő magyar fehérek. Jellemzőnek tartjuk, és hadd’ utaljunk vissza a Travel Channel/Isabell Legeron-vitára, hogy a fiatal, nyitott és profi londoni borszakértő pontosan az utóbbiakra csapott le.

Másodszor: jó, legyen, tokajik képezik az élbolyt. De gyerekek, barátaim az Úrban, száradjon le a tőkénk, ha nem egy előző éónt, egy tradicionalista paradigmát, egy, a kombinátos időkre jellemző szájíz dominanciáját lehet kiolvasni a sorok közül. Hogy az oxidáltabb stíl felé hajló Royal, a régi Kerház és, ó egek, Tokaj legtehetségesebb alkimistája és régésze, Monyók van ott az avantgarde-ban, hát ettől tényleg tőkén szúrjuk magunkat. Megjelenik a modern tokaji kép is, van egy erős modernista vonulat, amit például a Béres vagy a Patrícius képvisel, de nekünk kicsit sok a royalista és a Kerházas tétel, bocs.

Egy szó, mint száz: ez a Top 100 kicsit gáz. Túlságosan sok borból köszön vissza a múlt, megemelve vitézkötéses fövegét, amely alól kádári stich csap ki, hogy egy kicsit gusztustalan képzavarfélével éljünk. Az a baj ezzel, hogy egy efféle lista egyfajta credónak tekinthető, íme, ezt szeretjük, ezt támogatjuk, ezt tekinthetjük mintának. Ez lesz az etalon, a feedback a helyességről. Mi meg, nyájas Olvasók, qrwára elhisszük, hogy a magyar bor világverő úgy, ahogy van, a magyar vendéglátás világhírű, és egyáltalán a seggünkből passzátszél fú, és ottan lebegünk mi a csúcs fölött. Ott van ennek minden rekvizituma a dokumentben: Gundel, cigányzene, a lopóba fújt üveg szőlőfürtbe töltött vörös és fehérbor. Mintha Molnár B.-ék a Bűvös Szakácson, kedvenc gasztro blogunkon nem fújnák a ködkürtöt már évek óta, mintha nem lett volna letéve mostanság néhány olyan bor az asztalra, amelyeket nem csak idehaza, de külörszágokban is istenbizonyítéknak tekintenek. Van egy csomó olyan tétel, mely a mi toplistánkon is ott lenne, de határozottan úgy véljük: felülreprezentált a jó kis konfliktusmentes középszer.

Egy efféle lista hitelessége a szelekción áll vagy bukik, azon, hogy a válogatás szempontjai milyenek, a válogatás logikája kellően lefedi-e a magyar borpiacot, well, itt van a kutya elásva, mintha a szelektor nem ismerné, vagy nem ismerné el a kézműves érlelhető fehérboros pincészetek teljesítményét. Még egyszer: a koncentrált fehérek szerintünk ma a legjobb magyar borok, mi tehát a legjobb borok hiánya a legjobb borok listájáról hangyafallosznyit aggályosnak tartjuk.

Dr Nemtudomka, Stevie Kraft, Kántorbandi

— Megjegyzés: a blog írói korábban részt vettek az említett kiadvány elkészítésében. Már nem teszik. —

Hozzászólások

  1. mondta

    24. Rookie 2008-10-02 09:59:48

    remek eleknek igaza van, már csak azért is, mert szuper nevet választott magának!

    Mert hogy:
    Be kell vallani, engem is elkapott az elmúlt két évben a fehérek iránti nyitás. Ma már szinte csak fehéret iszom, épp ezért érdekes volt pár hete meginni egy ü. gere kopárt (`03). Már el is felejtettem! Szuper az a bor! Igaz rá minden, amit írtok általában Villányról, de az biztos, hogy ez még ma is a top 3 magyar bor egyike!

    23. dr zsönöszepá 2008-10-01 10:24:27

    kedves Essz,
    a terroir clubnál bott pince néven, de érdemes elmenni hozzájuk, nagyon kedves és érdekes emberek. spread úr, leegyszerűsítésekkel éltünk, sokallván a barna komplexiójú tokajikat, de eszünkbe sincs nem respektálni a royalt, áts karcsit, sőt, a kerház bizonyos régi tételeit illetve az új menedzsment alatt totálisan átalakult és modernizálódott kerház törekvéseit. A hagyományos stíl felülreprezenált, a modernista (most megint leegyszerűsítünk) alulreprezentált a kiadványban, és ez fáj, mert nem ez a progresszív mainstream, ennyi.

    22. Essz 2008-10-01 09:18:36

    Villány. Készítenek máshol is jó és jobb borokat. De a fejlődésben és az egységben mégis Villány a zászlóshajó. Mindenki másra jó hatású, hogy van, aki elöl jár.
    Bott Judit borait hol lehet megvenni? Nekem is emlékezet. Mi a Csontos név? Bott (azaz Bodó ? ) Judit milyen néven is hozza a borait?

    21. kántorbandi 2008-10-01 05:22:47

    ahhaaa! remek elek, te értettél félre valamit. ha azt írná valaki, hogy “mi lett volna, ha a magyar zeneipar valahol a kilencvenes évek közepe felé elakad, megtorpan, és onnantól kezdve szinte egy jottányit sem fejlődik tovább, a Jazz Meg Az még mindig az etalon” akkor az belerúgás lenne? Nem, csak a modern magyar zenei élet fejlődésének egy szakaszára való utalás. Ahogy mondtam, a bort szeretjük, a nagyseggű vörösöket is, csak persze alkalom meg kívánalom kell hozzájuk, ahogy a karcsú fehérekhez is. A gondot az jelenti, hogy a modern magyar borászat fejlődési szakaszának ez a pontja már valójában lejárt, az etalon már régen nem ez, szofisztikálódik mindenki, ahogy megyünk előre, maguk a derék villányiak is. Érted már?

    20. remek elek 2008-09-30 23:22:14

    Shyr Khan, valamit félreértessz. Én azt nem értem, hogy most miért rúgnak bele a srácok Villányba (“mi lett volna, ha a magyar borágazat valahol a kilencvenes évek közepe felé elakad, megtorpan, és onnantól kezdve szinte egy jottányit sem fejlődik tovább. Villány a nagyseggű vörösökkel még mindig az etalon”), ha eddig szemmel láthatóan nem tették?

    19. Spread Elek 2008-09-30 20:39:26

    Mindennel egyetértek, csak apró megjegyzés. A hétvégén kóstoltam végig min. 15 tételt a Royalnál, és teljesen le voltam nyűgözve. Amellett, hogy nekem a Csontos (Bott Judit) az etalon Tokajban, a Royal borai, különösen a dűlőszektált tételek és a 99-es öt-, és hatputtonyosak akkorát ütöttek, hogy majdnem leestünk a lócáról a pincében. Semmi oxidáltság, kőkemény savak, szinte szárazbor érzet, gyümölcshegyek, kapor és menta, stb. A sima szárazuk nem veszi fel a versenyt a többivel, de az aszúk nálam Top 5-ban vannak most Tokajhegyalján. És ár/értékben egyenesen bajnokok. Bár mint tudjuk, a lé határozza meg a tudatot.

    18. Shyr Kahn 2008-09-30 17:03:18

    Remek elek a kritizáló lokálpatrióta, aki ha teheti valamibe még biztosan beleköt… Sajnos már látom, hogy a Villány fikázók közül valaki idetalált. Nem értem mi baj van Villánnyal? Miért divat egyes körökben szídni.

    17. furmányos 2008-09-30 16:18:52

    Nyilván nem, nála a technológia. Áh, hagyjuk.

    16. kántorbandi 2008-09-30 15:01:16

    akarom mondani, jobboldalon :D :D

    15. kántorbandi 2008-09-30 14:55:22

    remek elek: kedves elek. ferdíteni lehet, csak nincs értelme. mi a BORT szeretjük, és attól, hogy Jackfallt pl. szeretjük, vagy Vylyant pl. szeretjük, vagy akár Villány egészét is szeretjük, nem igazán mondható, hogy istenítenénk, ezt tehát nem fogadom el. Másik: tokaj, etyek, dél-dunántól (pannon régió), somló, eger, szekszárd és panyola, hogy csak párat mondjak, és igen, rengeteg külföldi bor, saját és wset kútfőből egyaránt, szóval ez sem volt rendes érv, belátja, ugye? különben meg welcome, szívese látjuk a hozzájárulását, élményét, véleményét, mailcímünk fent baloldalon.

    14. dr nemtudomka 2008-09-30 14:43:48

    refurmányossy

    kedves Furmány, igen. kóstold végig, meghökkentően egyenletes és jó, nem a méret a lényeg.

    13. furmányos 2008-09-30 14:21:08

    Azért ez a lista sem semmi:Takács Lajos, Demeter Zoltán, Orsolyáék, Bott Juditék, Ráspi, vagy Sauska?
    Sauska, bazz, egy sorban Ráspival és a többiekkel!

    12. remek elek 2008-09-30 14:15:36

    Csak ezen a lapon van egy Vylyan istenítés (jó, abban van szkepszis is Villány iránt) + egy Jackfall tannin-magyarázkodás (hát igen, Villány már csak ilyen, keserű, nyers, de szeretjük konklúzióval). Amúgy a nagy furmintozás óta inkább csak WSET promók vannak, sok külföldi bor, magyar tájegységgel foglalkozás kevés.

    11. Kántorbandi 2008-09-30 10:10:37

    kedves remek elek, egészen pontosan hol nyomjuk mi ezt ezen a blogon?

    10. remek elek 2008-09-30 09:25:20

    “Villány a nagyseggű vörösökkel még mindig az etalon” Ó anyám borogass, mintha nem pont ezt nyomnátok ti is ezen a blogon. Mi a franc ez a pálfordulás?

    9. Essz 2008-09-30 08:40:58

    Az egész ügyről egy régi főnöknőm mondása jut eszembe:
    Veszett fejsze nyele.
    Ilyen könyvet írni is eléggé felesleges.
    Kritikát írni is kár róla, mert businessnek nem rossz, ezért lesznek vállakozók. Dicsőségnek kevés.
    Örülök, hogy nem kaptam még szülinapra. :)

    8. én elhiszem 2008-09-29 21:27:40

    ha monyók benne van, akkor a mutyiról is szól.

    7. hegyaljai 2008-09-29 16:23:26

    Sajnos nincs olyan, hogy “100 legjobb magyar bor”. Legfeljebb van olyan, hogy egy versenyre benevezett 500 bor közül melyik 100 kapta a legmagasabb pontszámot. Sajnos a Népszabadság bírálata előtt nem voltak nyilvánosak azok a garanciák, amelyek egy nemzetközi borversenyél természetesek. Ezek közül csupán néhány: OIV szabályok betartása, vizsgázott borbírálók (külföldiek is ) a zsűrikben, besorolási szabályok betartása. Sajnálom, hogy az általam tisztelt Dlusztus Imre ilyen kalandor akcióhoz adta a nevét.

    6. Kántorbandi 2008-09-29 16:04:06

    sokan nem hisznek a versenyekben, nem hisznek a versenyek és a zsűri objektivitásában, az intézményben magában.

    5. banglades 2008-09-29 15:55:14

    A csúcsborászatok miért nem küldenek bort borversenyre? Félnek? Hülyék?

    4. dr nemtudomka 2008-09-29 15:10:19

    nem a mutyiról szól ez sztem, a szelekció úgy igyekezett garantálni a minőséget, hogy versenygyőztes borokból szelektált, ám a versenyek nem reprezentatívak, hisz’ egy csomó csúcsborász nem küld rájuk bort, tehát nem ebből kellett volna kiindulni
    nyeznájka

    3. Kántorbandi 2008-09-29 14:33:44

    :) azt vállalom, amit most alá is írtam. a két kollega vetette papírra, ezért hiányzott előtte az aláfirka. arról nincs tudomásom, hogy most volt-e mutyi. az előzőnél nem volt, abban biztos vagyok.

    2. én elhiszem 2008-09-29 14:19:42

    nem mindenkinek van arra felesleges pénze és felesleges sokpalack bora, hogy egy ilyen kiadványba beletetesse magát. Kántor Endre vállalja a kiadványt, vagy mi van? Miért csak két aláíró?

    1. Csányi Sándor 2008-09-29 14:01:19

    Ez bizony mind igaz lehet! Nem is vesszük meg a kiadványt, úgy döntöttünk, hogy így protestálunk – ezt az OTP 4660 dolgozója nevében mondom!

Minden vélemény számít!