Boros kalandozásaim valahol a kilencvenes évek végén kezdődtek. Előtte persze én is átmentem a szokásos fázisokon (hogy egyetem alatt miket ittunk azt nem hánytorgatnám fel, mindenkinek jobb így). Aztán lassú, nagy nyomatékú változások kezdődtek és a lassú változások után villámcsapásszerűen érkezett a 2005-ös év, ami kifejezetten megragadt bennem. Ekkor jelentek meg ugyanis a 2003-as borok.
Tíz év Villányban
Egy évtized borait végigkóstolni egy borvidékről, ill. egy pincészettől izgalmas dolog. Látni azt, hogy az évek alatt mi változik, időjárásban, koncepcióban. Vagy, ami talán még fontosabb, hogy ez utóbbiban mi az, ami konzekvens.
Attila Pince Portugieser 2008
Na persze, már megint nem azt kapom, ami a palackra van írva. De persze nem is voltam olyan tapasztalatlan, hogy azt higgyem egy „valódi” oportóval fogok találkozni.
Tüske Pince Baranya-völgyi Kékfrankos válogatás 2008
A címke szerint a bort adó szőlő kopott löszhátról való, a négy jó évből a negyedik termése. Négy jó év? 2005, 2006, 2007 és 2008 közül én még mindig 2006-ra esküszöm és esetleg a gyorsabban érő 2007-es borokat nem temetem, de a másik kettőt nem értem.
Tringa Phaeton 2008
Ha lenne olyan, hogy taktikai tanninbomba, akkor ezt feltétlenül ajánlanám hozzá alapanyagnak. Sűrű, nagy cucc, nem hétköznapokra.
- « Előző oldal
- 1
- 2
- 3
- 4
- 5
- 6
- …
- 17
- Következő oldal »