Jó pár magyar bor szerepelt az angol Imbibe magazin tematikus kóstolóján. A kóstoló eredménye a januári számban jelent meg. A borok nem mostak le semmit, nincs aranyérem, mégis nagyon-nagyon fontos, hogy asztalra kerültek. StevieKraft ott volt a kóstolón, mi több, a megjelent cikket is olvasta. Most beszámol, elemez, jövőképet vázol.
A tokaji Londonban
A Tokaj Reneszánsz tartott egy kóstolót Londonban. Eddig volna a hír, ha nem hat héttel ezelőtt lett volna. Mivel a dolog mostanra finoman szólva nem friss információ, a szervező, Stevie Kraft inkább a tanulságokat csapná oda a tárgylencse alá az üveglapra. Hogyan is kellene eladni a világ legfrankóbb természetes édesborait, meg az apraját?
Kvikk Cvakk
Zwack Open bemutatóra voltunk hivatalosak. A villámlátogatás-jelleg miatt csak néhány benyomást, amolyan kedvcsináló jelleggel vetettem papírra (jobb kézben pohár, balban köpő, valahogy még jegyzetelni is kéne – Shiva istennő biztosan egy fokkal jobban boldogulna ilyen helyzetekben).
Harctéri élmények
Már a nyáron ezzel riogatták, és végül belekerült kötésig. Londoni sommelier-nk túlélte a karácsonyi szezont. Persze, elméletben fel lehet rá készülni, gyakorlatilag, khm, túlélő lehet az ember, meg szerencsés. Az írás megkésettségének annyi az oka, hogy a sommelier most már tud tíz percet úgy ülni, hogy ne aludjon el azonnal.
Tokaj járatlan úton
Ez a címe annak a minek is marketing-akciónak, melyet pár kereskedő és vezető tokaji pincészet indít útnak a héten. A marketing-akció kifejezés kicsit kevés a vállalkozás jelzésére, mert sima piacbővítésnél többről van szó. Egyfelől persze van ilyen irálya is a dolognak: az akcióban részt vevők (Zwack Izabella, a Bortársaság, Ipacs Géza, a Degenfeld, a Disznókő, a Dobogó, […]