Két emblematikus syrah, két eltérő karakter és terroir. Ezek már nem saját utolsó palackjaim voltak – azoknak már korábban a nyakára hágtam – hanem gyűjtőtől, gyűjtői áron utólag vásárolt darabok. High hopes, ahogy a Pink Floyd mondaná.
Terra Hungarica
Nyugodt szívvel merem leírni: nem csak egy ?újabb boros buli? volt a minap a Gerbeaud-ban. A Terroir Club és az In Vino Consulting rendezvényén olyan borászatok mutatták be boraikat, akikre a terroir-szemlélet, organikus vagy biodinamikus gazdálkodás, esetleg a kissé elkoptatott ?kézművesség? a jellemző.
Borvidékek logói: Sopron
Folytatjuk logót sorozatunkat, Mátra után most az ország nyugati csücskébe ugrunk át, a poncichterek hazájába. Sopronban mintha minden úgy működne, ahogy kell, legalábbis borhoz köthető közösség, marketing, összefogás tekintetében.
Láthatatlanok vagyunk
Nagy cikket hozott a Guardian magyar borokról a hétvégén. Az irányadó brit lap szerint tiszta szégyen, hogy nem vagyunk érzékelhetőek a brit piacon, hisz vannak izgalmas boraink. Ezzel szemben a környező borországok hasítanak.
Az elveszett fiúk birodalma
Jó pár magyar bor szerepelt az angol Imbibe magazin tematikus kóstolóján. A kóstoló eredménye a januári számban jelent meg. A borok nem mostak le semmit, nincs aranyérem, mégis nagyon-nagyon fontos, hogy asztalra kerültek. StevieKraft ott volt a kóstolón, mi több, a megjelent cikket is olvasta. Most beszámol, elemez, jövőképet vázol.