Tokaj járatlan úton

Ez a címe annak a minek is marketing-akciónak, melyet pár kereskedő és vezető tokaji pincészet indít útnak a héten. A marketing-akció kifejezés kicsit kevés a vállalkozás jelzésére, mert sima piacbővítésnél többről van szó.

Egyfelől persze van ilyen irálya is a dolognak: az akcióban részt vevők (Zwack Izabella, a Bortársaság, Ipacs Géza, a Degenfeld, a Disznókő, a Dobogó, az Oremus és Szepsy) 41 csúcsétteremmel összefogva az év végéig külön tokaji borlapon kínálják termékeiket, jelentős kedvezménnyel és poharaztatva, ami nem kis dolog, nyilván szélesebb elérést és nagyobb pörgést generálandó.

Ezek az éttermek kábé a honi gasztró csúcsát képezik, melyek kilógnak a menzai gulyás kihűlt, vörös tengeréből, hol a dermedt zsírdarabok egyik jégtábláján ülve Benke Laci bácsi, a jelen honi gasztronómia enigmatikus alakja üldögél, paníroz és halászgat a zavarosban.

E pár tucat étterem, mint megannyi világítótorony küldi elhaló fényjeleit a honi panierista gasztronómia elmaradt rendszerváltásának balkáni éjszakájába, honnan csak a múlt sötét árnyainak csámcsogását és böfögését hallani, ahogy rávetik magukat a zsírban tapicskoló brassóira, elég, elééég, fogjanak meg, fogjanak meg (lásd Van Budán egy kiskocsma).

Ehhez pl. egy tokajit

Szerencsére az itteni menüt, azaz gasztrokóstolót Molnár B. Tamás úr állította össze, tudják, a Molnár-Bitterából a Molnár, vö. Marx-Engelx, Goethe-Schiller, Spejbl és Hurvinek, Kököjszi és Bobojsza. Molnár-Bittera a honi gasztronómia Szókrátészei valahogy képzavarilag, kik addig csipkedték emez böfögő Leviathánt, hogy mintha kezdene ébredezni.

A korszerű, árnyalatos, mély és tényleg a konyhaművészet szóval jelölhető gasztronómia prófétái ők, kiknek elévülhetetlen érdemei vannak a magyar konyha majdani úniós csatlakozásában, mely de facto nem történt még meg ugyanis, ahogy a honi gasztronómia rendszerváltása sem. By the way még egy-két vidéki étteremet el tudnék képzelni a csodacsapatban kedvenc szemesi Kistücsköm mellett.

A résztvevők

Nü, még egy megjegyzés, hátha nem mindenki vágja, hogy Ipacs Géza mennyire fontos arca a honi borvilágnak. Az ifjú grafikus, hogy egyik szavamat a másikba öltsem a tőlem megszokott könnyed szellemességgel, a honi borcímke-ipar Molnár-Bitterája. A honi címkepiacon ma is sok-sok érdekességet láthatni, címert, arany sújtásokat, a kádárizmus vizuális kultúrájának és ízlésének színtiszta eszenciáját nyújtó etiketteket, megfejelve egy mélymagyar mitológikus címketípussal, melynek bonyodalmas szimbolikája végső kétségbeesésbe taszítja a borpolcok előtt képrejtvényfejtésre kényszerített szomjas honi, pláne külföldi ácsorgót.

Ipacs Géza szellemes modernizmust, költőiséget, humort, egyszóval friss képi világot hozott emez áporodott piacra, hol tehát a kádárizmus árnyai viaskodnak Attila hun-magyar király árpádsávos alsóneműt hordó griffmadaraival. Azonkívül Ipacsék Egerben létrehozták a legáramvonalasabb honi bormarketing izét, az Egri Borvidékért Alapítványt, ami dinamikus európai stílben húzza a borvidéket új horizonok felé.

Egy Ipacsi példa

De a Tokaj járatlan úton nemcsak marketing-projekt, hanem van egy izgi konceptje is, miszerint gasztronómiai szempontból értelmezzük újra (az új) tokajit, lépjünk ki a libamáj/kéksajt mókuskerekéből, és mátrix-szerűen rendeljük minden lehetséges ízkép mellé őket, azaz a száraz, late harvest és édes tokajikat párosítsuk-kombináljuk mindennel, amivel ízharmóniát alkotnak.

A Molnár úr vezetésével a részt vevő csúcséttermek séfjei által komponált ételkóstoló-minták néha ismeretlen és fenomenális ízélményeket adtak (ilyesmik, hogy disznósajt/salotta hagyma/petrezselyemolaj, grillezett vargánya-tatár és -carpaccio, sertés-császár narancsmártással, véres hurka gyümölcsökkel, ananászlében főtt káposztával vagy az istenbizonyítékszerű curry-krémleves mentahabbal, garnélával), a feladat az volt, hogy össze kellett kóstolgatni a különféle tokajikat a különféle ízekkel.

Nehéz kenyér ez, de kiderült, hogy sokkal több szabad vegyértéke van a tokajiknak, mint amit a megszokott ételpárosítások lekötnek, új világ nyílik ki az abroszon, evoé, halleluja.

Dr. Nemtudomka

A résztvevő éttermek listája

Korábban:

Napbor a hajón

Terroir-gasztronómia

Van Budán egy kiskocsma…

Kolbászhimnusz

Hozzászólások

  1. mondta

    20. Rosti 2007-10-24 16:51:19

    Kár hogy a 41 étteremből 40 budapesti. Hajrá vidék :((

    19. Rookie 2007-10-24 12:11:58

    Ehh, hát tényleg kicsit nyersek ezek a fiúk itt a borravalónál, de bocsássuk meg nekik! Kevesen tudják, hogy…:

    Kántorbandi egyszerű, ám becsületes családból származik. Nyolcan voltak testvérek és ő volt a fiatal, kivel mindig felsikáltatták a háló és lakószobát. Ennél nemesebb feladatra is alkalmasnak találták, ez pedig (17 éves korában) az ivás volt. VBK-val kezdte, de aztán tehetségesnek bizonyult egy csomó dologban, amiért adott neki egy esélyt a borravaló… itt bizonyított és felküzdötte magát a bor Olymposára. Most ott ül Zeusz jobbján, de újra eljön dicsőségben…

    Stivie Kraft egy, a Fekete tengerről Bécsbe tartó uszály fedélzetén jött a világra a fedélzetmester segítségével egy elszegényedett, Bécsben új életet remélő dzsentri anyuka fiacskájaként. Budapesten kitették, ahol szinte rögtön felhívta magára a borszakértők figyelmét azzal, hogy “Oááá, Oááá” helyett, már pár hónaposan “Tannin, tannin” sírással jelezte, ha éhes… Felnevelte hát egy borász… innen a tudomány…

    Dr. Nemtudomka egy prágai misztikus és egy szekszárdi szőlész ivadéka. Apjától alkímiát, kémiát és a kor szellemtudományait tanulta, anyja viszont a szőlőnemesítés dicső útját szánta az ifjú titánnak. Akkoriban Rodolfó többször próbálkozott a családnál: mágustanoncnak hívta a tehetséges kis Nemtudomkát, de őt csak a borok tették boldoggá. Cumija is pici fürtöt mintázott…

    18. Kajetán Ferenc 2007-10-23 07:47:52

    Kedves Tyuxem, ezek szerint Te egereket is fogyasztol. Különben honnan tudnád hogy milyen az egér íze. Namármost, ha szereted az egér pecsenyét, vagy netán egér gulyást, akkor az egér ízű tokajinak is kellene örülnöd, hisz így lessz kerek egész a menüd. További jó étvágyat. Kajilú

    17. Shyr Kahn 2007-10-20 13:37:23

    Melyik is a tinonos cikk? :Oops: nem vagyok képben… Egyébként ezek szerint nem vagyok egy átlagos boralkoholista, mert én szinte kezdetektől fogva száraz vörös párti vagyok, ami nem jelenti azt, hogy száraz fehéret, vagy édes borokat nem iszom. Az édes/félédes borokból sem a szörnyűséges tablettás/répacukrozott BB Merlot és társait szeretem (és szinte sosem szerettem), mer’ még ha ajándékba is kapok ilyet, akkor sem marad hosszú életű: a kétbetűs helység fenékméretű csészéjét itatom meg velük (természetesen nem rókaként, mer’ a gyomromat, vagy a számat nem szeretem mérgezni). A portói nálam a numero uno, igaz ebben a kategóriában is találkoztam kevésbbé jó tétellel (Cálem Ruby) és egész jóval is (Royal -, Alegre Ruby ). Portóiból sem szereztem még be drágábbat, tehát a legidősebb az Ruby volt (azaz max 5 éves). A pénztárcám miatt elsősorban, másodsorban, mert száraz vörös buzi vagyok, ami annyit jelent, hogy igazi nagyágyút csak száraz vöröset vagyok hajlandó venni. Ez utóbbi dolgot nyugodtan tekinthetjük előítéletnek.

    16. kisfröccs 2007-10-19 19:11:23

    Ideje van a vetésnek, ideje van az aratásnak. Kahn is megérik majd egyszer a tokajira, meg mások is az aszúra. Kezdetben minden boros a félédes vörösöket szereti, mert azok jók. Egyértelműek, behízelgőek. Aztán eljut a fehérekhez, késöbb a száraz fehérekhez, a jobb, száraz vörösökhöz, aztán évek után, a hártya alatt érlelt,alkohollal erősített borokhoz, majd a természetes nemes édes borokhoz. Így fest egy átlagos boralkoholista karrierje néhány évtized alatt. Vannak kilengések, variációk, de ez az alapeset. Már persze, ha nyitott a szív és minden ízlelő bimbó. Bejártam már oda -vissza ezt az utat, s mostanában épen a piemonti Gavival vergődöm. Nem nagy igényű, viszont szép, komplex borokat kóstoltam belőle, de nem nagyon ízlik. Fura és nem szeretem. Van benne valami zavaró, nekem disszonáns íz, ami biztos, hogy a fajtáé, mert minden kóstolt tételben ott van, termelőtől, évjárattól függetlenül. Így aztán tovább próbálkozom. Keresek másik termelőt, másik falut, másik évjáratot, oszt egyszer majd megértem. Lehet, hogy soha sem fogom szeretni, de nem adom fel. De van ez forditva is. Szerettem sok évig az újvilági Savignon balnc-okat. Azt a ropogós, szénás, bodzás zöld illatot, ízt. Aztán egyszer megfordult a számban, azótan nem szeretem. Viszont egyre jobban kedvelem ezt a fajtát ászkoltan, érettebben, bonyolultabb kiadásban. Ráadásul mostanában egyre több szépséget találok a régi tipusú aszúk jobb évjárataiban ÍS. Páréve még nem szerettem. Most akkor mi van az okosságokkal?
    Kóstolni, kóstolni, kóstolni és nyitottnak maradni.

    15. StevieKraft 2007-10-19 18:42:16

    Kahn!
    nalátod, ez a baj világszinten is a tokajival. sok a rossz tapasztalat, aztán hiába áll most a feje tetejére az oremusos bacsó, a hétszőlős kovács tibor, ha egyszer sok ember számára az az oxidált sürítménnyel kezelt szar jelenti az aszút, amit a kombinált csinált egykor. A szamorodni ügyében javaslom, hogy olvasd el a tinonos cikket, nagyon tanulságos.
    Ja a kaberNettel folytatott vitádról: PC ide, emberség oda, jó móka embereket ba**gatni az interneten, ezt azért szögezzük le…

    14. Shyr Kahn 2007-10-19 16:49:49

    Értem különbséget. Van olyan módszer, hogy dedukció és van olyan, hogy indukció (utóbbit az ember sokszor automatikusan megteszi). Jogos, hogy konkrétumról érdemes vitatkozni, de szerintem ettől még ez az általánosítás is vélemény ( általánosít az ember, ami előítéleteket szül). Sajnos én sem tudom felsorolni, hogy mely tokajikat találtam dohos szagúnak, mert már relatíve régen kóstoltam őket és nem emlékszem rájuk (jegyzetelni akkor még nem jegyzeteltem, azaz még nem voltam eléggé “borbuzi”). Akkor a sok rossz tapasztalatnak köszönhetően sikerült egy kicsit eltávolodnom tőlük. Egyébként én magamra vállalom: érzékenyebb vagyok az átlagnál. Nemcsak az aszúk közül volt kivétel. A Szamorodnik közül is tetszett egy tétel… jó lenne tudni, hogy melyik pincészettől volt. Ha ez mond valakinek valamit, akkor az idei Etyeki pincefesztiválon a Villatolnay-ék alatt voltak egy fél szinttel (azaz nem a dombtetően, hanem az ahhoz vezető úton, két lépcsősor között). Na az jó kis Szamorodni volt (még az évjáratra se emlékszem, de az biztos, hogy 2000 vagy annál fiatalabb tételt vettem)…

    13. 2007-10-19 15:10:46

    KaberNet:
    Műr bocs, de nincs igazad: az nem vélemény, hogy minden tokaji egérízű, hanem butaság, mert nem igaz. Ha azt mondja, hogy xy tokaji egérízű, azon lehet vitatkozni, az előbbin nem érdemes. Remélem érted a különbséget. Különnben nem a kialakított képemet védem, csak nem szeretem az általánosításokat és az összemosást. Borrol se, másról se. Különben mi is minősül fikának? Az, hogy poénkodtam az egérízzel? Na ne már. Túl érzékenyek vagytok :D Tyúxem: melyik tokaji volt egérízű, amit ittál, és ne gyere nekem azzal, hogy “mind”, mert azzal viszajutunk oda, ahonnan kezdtük.

    12. Shyr Kahn 2007-10-19 13:50:34

    KaberNet: azért ne figurázd ki, mert más véleményét kifigurázni nem túl szép dolog. Ízlések és pofonok! Én értem, hogy véded a tokajiról kialakított képe(de)t, de ez nem jelenti azt, hogy a másik butaságot ír az “egérízzel”. Ő így érzi és kész. Ez nyilván egy vélemény volt a részéről… a kifigurázás viszont sértő, nekem legalábbis sértő lenne, ha a véleményemet (legyen az akármilyen kategória) lefikáznák és kifiguráznák. Persze lehet, hogy Tyuxem nem vette fel a dolgot… ezt ő tudja. StevieKraft hsz-ére reagálva: Adok mindig esélyt a tokajinak, mert az igaz, hogy igazi nagyágyú aszút még keveset kóstoltam (az az egy viszont, amit ittam egész jó volt). Egy palack disznókői tervbe is van véve jó ideje. Majd meglátom mikor tudok beruházni rá. Remélem nem fogok benne csalódni.

    11. StevieKraft 2007-10-19 13:29:24

    SyrKahn!
    milyen aszúkat kóstoltál te? Ha oldschool kerházast, akkor értem mi a gondod…
    sztem adj a tokajinak még egy esélyt monsjuk egy oremus vagy egy disznókő aszúval, vagy egy hétszőlővel, aztán gondold át amit írtál. Ha úgy sem tetszik, hát istenem, akkor nem neked találták ki. van ilyen.

    10. KaberNet 2007-10-19 11:59:20

    Már bocs, de miért nem figurázhatom ki bárkinek a véleményét, ha az nekem nem tetszik? Neki meg ugye a tokaji nem tetszik… Mondjuk annyit hadd legyen szabad hozzátennem: kétlem, hogy reprezentatív minta alapján ki lehet ilyet jelenteni. Az ilyen sztereoripia mindig veszélyes. Pl: a Chianti egy demizsonos szar. Persze, hogy igaz, közben persze, hogy nem igaz. Árnyaltabban kell fogalmazni, részletesebben véleményezni. Az, hogy a “tokaji egérízű” butaság.

    9. Shyr Kahn 2007-10-19 11:51:08

    Nem értem miért figurázzátok ki Tyuxem véleményét. Nem tetszik neki a tokaji, na és? Nekem sem tetszik. Én is jobban szeretem a Somlói Juhfarkot, csopaki Olaszrizlinget (pl. Tamás pincészettől), St. andrea Örökkét, Napbor-t. Sőt, ha desszertbor, akkor nálam – kövezzetek meg – nem az aszú a nyertes, hanem a brandy-vel megbolondított portói, vagy madeirai. Nekem a tokaji borok többsége kellemetlenül dohos szagú/ízű (mit ahogyan a spanyol sherry-k többsége is). Kezdetben azt hittem, hogy ez a dugósság, de ennyi (életemben legalább 10 félét kóstoltam már, többségük Szamorodni volt) tokaji csak nem lehet dugós…

    8. Siklósibácsi 2007-10-18 20:13:39

    a zegéríz egy borbetegség,egér vizeletére emlékeztető utóíz..nagyon rooooossssszzz.::D

    7. Rookie 2007-10-18 18:35:53

    én már kostoltam egeret és bízton állíthatom, hogy olyan íze van, mint a Szalon sörnek!

    … és a somlói juhfarknak…
    … és a tihanyi merlotnak…

    6. Tyuxem 2007-10-18 18:08:30

    Nem kóstoltam egeret, de úgy gondolom (mert azért gondolkodni, meg asszociálni, meg következtetést levonni, önálló véleményt kialakítani,stb. még nem tilos), hogy az egérnek lehet(ne) ilyen íze. Most az a baj, hogy én nem dobom el magam a tokaji csodától? Igen. Ha fehér, legyen somlói (juhfark), ha vörös tihanyi (merlot, kékfrankos). Attól én még szóbállok azzal aki sopronit, a szexárdit, az alföldit, stb. szereti.

    5. KaberNet 2007-10-18 12:04:42

    Kóstolt már valaki közületek egeret? Na, tessék akkor ennek alapján nyomni a dumát.

    4. Rookie 2007-10-18 09:22:42

    én a Pécsi Sörgyár termékeit érzem egérízűnek: Szalon, Gilde, Háziital…

    3. Szegzárdi 2007-10-17 20:10:14

    de jó volna egy degenfeldes szamorodni egér, talán egy oremus mandolás-mouse esetleg némi disznókő egéreszencia, rögvest rákapnék az ízére.

    2. móci néni 2007-10-17 16:45:52

    kedves tyuxem, esetleg változtasd a nickname-ed garfieldra, vagy macsek mihályra, vagy tom-ra, esetleg sántácskára, mert aki mindetn egérízűnek érez, az a macska. (bocs, bocs, :)))

    1. Tyuxem 2007-10-17 15:39:47

    Sajnos én minden tokajit (talán a Muscat Lunelt kivéve) egérízűnek érzek. Engem nem fognak megnyerni. De ez legyen az én bajom!

Minden vélemény számít!