A Somló egy erodált bazaltkúp (431m), korábbi aktív vulkán. Magyarország legkisebb borvidéke (~600ha), nagyon egyedi adottságokkal, igen sok mikrotermelővel és gazdasággal. Fehérboros vidék, jellemző fajtái az olaszrizling, furmint, hárslevelű és juhfark (ez utóbbi szinte csak itt található meg az országban).
Talajában a bazalton felül (bazalttufa, kukoricabazalt, kenyérbazalt, stb.) pannon homok, hordalék, törmelékes lösz és barna erdőtalaj is fellelhető. Mivel a szőlőgyökér mélyen benyúlik a föld alá, sokféle kőzettel találkozik. Ez adja a somlói borok jellegzetes ásványosságát (mineralitását) és azt, hogy igen magas az ásványi anyag és savtartalmuk (néhány száz évvel ezelőtt javallt volt emésztési gondokra, vesebajra, női bántalmakra).
A somlói nem a gyors fogyasztás bora. Minden somlói kivétel nélkül meghálálja a szellőztetést, fél-egy óra dekantálóban minimum szükséges ahhoz, hogy megnyíljon. Ha nincs lehetőségünk dekantálni, akkor a palackból a bort annak válláig öntsük ki pohárba, hogy legalább a palackon belüli legnagyobb felületen tudjon levegőzni. A legtöbb, más tájról származó fehérbor egy-három évesen már kiteljesedik, a magasabb minőségű somlai viszont akár öt-tíz évig, vagy még tovább eltartható.
Ezekre a borokra igaz az is, hogy „darabban” tárolva, felbontva is napokig megőrzi aromáit (sőt, a legmagasabb minőségű tételekben még újabb rétegek tárulhatnak fel).
Zárásként Hamvastól két gondolat:
„Egyetemes bor nagyon kevés van ? olyan, amit az egész emberiség egyszerre ihatna valami nagy ünnepen, mondjuk a világbéke ünnepén. Erre a célra én boraink közül egyedül a somlait ajánlanám.”
„A bölcsek bora, azoké az embereké, akik végül is megtanulták a legnagyobb tudást, a derűt.”
