Megfájhat a Chianti, ezzel fenyegetnek minket az okosok. Toszkána zászlósbora, az olasz borászat neháztűzérsége. Tudják, no, a kültelki pizzériákban a bárpult felett dekorcélokból porosodó kukoricacsuhéba font hasas palackok? megvan? na azokban Chianti volt egykor. Toszkánán keresztül sréhen húzzunk két vonalat, a metszéspont körül találjuk a borvidéket. A Chianti eredetmegjelölést takar, ezek a borok Sangioveséből, Canaiolóból, és fehér Malváziából készülnek (utóbbi görög eredetű). Namármost chianti az, amikor ezek olyan kombóban kerülnek a flaskába, hogy annak legalább 70 percentje sangiovese. Mostanában már lehetőség van arra, hogy kispórolják a fehérszőlőt, sőt mára már 100 százalékos sangiovese is lehet chianti, puhulnak a taljánok is, na. Amennyiben a cuccot 38 hónapig érlelik, riserva, de ha mégtovább, meg magasabb a minősége (extrakt, alkohol, sav) akkor superiore a minőség.
De mi mehet gajra?
Ezeknek az ütős mediterrán vörösboroknak az kell, hogy folyamatosan kurva meleg legyen, azt követően meg jópár éven keresztül ne basztassák őket – attől lesz az a brutális test, a fűszeresség, és fogzománcot oldó tannin, meg a téglaveres szín. Toszkánában mi van? Meleg. Akkor mi a probléma?
Simone Orlandini, a Firenzei Egyetem agrometeorológusa szerint az a fő baj, hogy egyre melegebb az időjárás, az eső viszont egyre inkább brutális viharok formájában érkezik, ami öntözni kevés, de arra hogy széjjelverje a termést – mint gyöngytyúk a töreket – éppen elegendő. Orlandini szerint, ha nem történik valami, néhány év, és az Alpokban lesznek az olajfaligetek, Skandináviában pedig a a fő borvidékek. (valószínű, hogy néhány svéd és finn a hírre legott nekiáll fokozni a CO2 kibocsátást, csak hogy meggyorsítsák a folyamatot).
Orlandini professzor nem aprózta el: harminc év termését elemezte ki alaposan. A dologban az a vicces, hogy a tizenöt-húsz évvel ezelőtt szüretelt termés valszeg mostanra még mindig igen szép arcát mutatja, ezeket a borokat az első tíz évben nem nagyon szokás basztatni. Arra a következtetésre jutott, hogy a meleg önmagában akár még jó is lehet, de az esőkkel kombinálva, amolyan monszunosan – na az tönkre vághatja a toszkán bortermelést. Egyes termelők ráadásul arra panaszkodnak, hogy a száraz meleg megnyomja a cukor képződést a szőlőben, a magas alkoholtartalom pedig megborítja a bor egyensúlyát.
A konklúzió annyi, hogy ideje volna csinálni valamit a globális felmelegedés ügyében (jó alkalom erre a G8-as srácok összeröffenése) különben nagy gebasz lesz, a borászatban (is).
StevieKraft
Korábban:
korábbi hozzászólások mondta
6. Kookie 2007-06-06 12:09:47
Na és mi a véleményetek erről az EU tőkekivágás balhéról? Másik poszt, tudom, de mégis.
5. Rookie 2007-06-05 17:54:00
Hurrá!!! Mindent értettem a cikkben, plusz, számomra végig izgalmas is volt. Mondjuk engem alapból érdekel a globális felmelegedés témája, tetszik, hogy ennek kapcsán is van itt írás. Magam részéről: zsír az anyag!
(a kültelki kifejezések tekintetében egyet kell azonban értenem a Tónival, nekem se jöttek be, de a blog már csak ilyen…)
4. StevieKraft 2007-06-04 15:58:41
Tóni, panaszod jogos, ehun a pontosítás:
Tehát Toszkána az olasz csizma térrészénél helyezkedik el, amennyiben a modern itáliát, mint egy 18. századi lovassági csizmát vizionáljuk. Északra van Piemont, nyugatra a tenger. A tartomány leginkább egy egyenlő oldalú (de nem túlzottan elnyújtott) háromszögre emlékeztet, amelyet egyik alsó csúcsára állítottak. A nyugati száron van ugyan egy kis kitüremkedés – Firenze. Namármost, ha a háromszög csúcsából egy vonalat húzunk a talp irányába (amellyel két derékszögú háromszögre osztjuk a síkidomot) egy másikat pedig Firenzétől a tenger irányába (merőlegesen az előző vonalra), akkor a metszéspontban ott találjuk a Chianti borvidéket, amely éppen Toszkána közepében – mondhatnók, a szívében – helyezkedik el.
3. Tóni 2007-06-04 15:37:45
“Toszkánán keresztül sréhen húzzunk két vonalat, a metszéspont körül találjuk a borvidéket”
Toscanan keresztül annyi vonalat húzok, amennyire éppen gusztusom van, és a metszéspontjuk is pont arra lesz, amerre én akarom… ha nem tudod, hogy merre van Toscana, akkor ne említsd az elhelyezkedését, ha pedig tudod, akkor miért nem írod le normálisan? :)
Apropos, az archaizálás sokkal meggyőzőbb lenne, ha hozzá nem lepukkant kültelki punk kifejezéseket használnál
2. StevieKraft 2007-06-04 15:00:29
Ez egy XX. század végi kifejezés, az archaizáló stilisztika okán került be a cikkbe.
Nagyjából annyit jelent, hogy tönkre mehet, eltűnhet, esetleg gajra mehet, kipurcanhat, vagy megmurdelhet, kedvezőtlen fordulat állhat be az életében, amelyl már már létét veszélyezteti.
1. torkosborz 2007-06-04 14:32:06
Mi az hogy ‘megfájhat’?