Kérlelhetetlen terroiristák

Terroiristák születésnapi bulijába hívták a minap a Borravaló kétszemélyes tesztcsapatát. A Terroir Klub veszedelmes hely, a feketeöves borbuzik titkos szentélye. Aki képes ide a semmi közepébe kivándorolni, az várhatóan nem megy haza üres kézzel. Jellemzően az a fajta bolt, ahol mindig csak néhány termelő bora kapható. Ahogy egy Aston-Martin szalonban is csak néhány kocsi áll. Ahogy a Vanilla Bikes is csak egy pár féle biciklit készít. Itt már rég nem a mennyiségről van szó.

Merthogy mi is az a Terroir? A termőhely. Meg ami fölötte van, az ég, az időjárás, a mikro-, makro- meg mezoklíma. Meg ami a szőlő alatt van. A kövek, meg a halott dinoszauruszok, osztrigák. Meg ahogy a traktort vezetik (vagy a kapát markolják, vagy csapatják a rotációs kapával).

Terroir, bio, dinamika

Borszótári meghatározás szerint francia eredetű szó, jelentése termőföld. Az okosok szerint minden olyan fizikai és környezeti sajátosság egy meghatározott termőhely körül, amely befolyásolja a szőlő, ezen keresztül a bor minőségét. Úgyis mint klíma, talaj, elhelyezkedés, kitettség, napsütés. De szerintem ennél többről van szó.

A terroir az, amitől a bor olyan rohadtul helyi lesz, meg összetéveszthetetlen. Amikor ketten csinálják a bort: a borász, meg a Genius Loci. Na az a terroir. A Svejci Bicskával még jókat rötyögtünk a 2005-ös Vinexpón, hogy mindenki minden borra azt mondta, hogy terroir íze van. Tagadhatatlan, hogy a táj lenyomatát keresik egyre gyakrabban a borban. Na ja, az keveseknek adatik meg, hogy valódi terroir-bort készítsenek, nem megy az olyan egyszerűen.

A józan gazdasági megfontolásoktól vegyünk először is érzékeny búcsút. A mennyiségi szemléletet is hajítsuk utána az ablakon, ez itt a csúcsok csúcsának folyamatos ostromlása. Az igazi terroiristák mindig a nehezebb utat választják: eszement hozamkorlátozással koncentrálják az ízeket. A szőlészeti-borászati tevékenységek mértéke sokkal finomabb, mint általában, a szüretnek nem kitűzött napja van, hanem kitűzött órája a megadott napon. Ennek megfelelően ezeknél a boroknál jócskán meg kell fizetni a pluszmunkát, azt, hogy termés kilencven százalékát bölcsőjében fojtják meg, mielőtt kifejlődhetne. De aki megkóstol egy ilyen bort, rájön mi a különbség.

A termelés ráadásul a legtöbb esetben bio. Itt is rendet kell tenni, mert a magyar terminológia ebben eléggé pongyola. Dr. Nemtudomkával régóta fogadkozunk, hogy megírjuk majd a mindent helyre tevő cikket, most legyen elég annyi, hogy ami nekünk bio, az az angol/francia terminológiában az organic, azaz vegyszermentes. Ami náluk Bio, vagyis inkább Biodynamic, az Rudolf Steiner osztrák szakember rendszere, amely szerint az is meghatározó a bortermelésben, hogy hány gramm őrölt kecskeszarvat szórunk ki teliholdkor az ültetvényre. Komolyan. Az azonban elgondolkodtató, hogy egész tekintélyes bortokokon kezdenek pentagrammokat aggatni a szőlőkaróra.

Borász hölgyek, tokaji okosságok


A kezdeti fogalmi zavarok után jöjjön hát a kóstolás. A Kató bácsi vezette pompás Terroir klub zsúrján Dr. Nemtudomkának nagyon tetszettek némely Tokaji furmintok és készítőik, így Bott Judit harmonikus száraz 2006-osa, vagy Bárdos Saci egyre jobban összesimuló, most kicsit savhangsúlyosnak rémlő Hárslevelűje (ahol nem írunk évszámot, az 2006-ot jelent).

Az állati okos, tudatos és nyomdakész mondatokban fogalmazó Demeter Zoli látványa nem úgy dobogtatja meg a jó doctor szívét, mint a borászhölgyeké, viszont oly érdesnek találta a dűlők árnyalatairól szóló rögtönzött előadását, hogy rögvest elhatározták Stevie Krafttal: a belátható jövőben nagyobb dolgozatban elemzik a dűlő árnyalatait vizsgáló demeteri önológiai differenciált. Nagy vonalakban annyi a módszer, hogy D.Z. külön szüreteli az egyes dűlők különböző szögű kitettségein termett szőlőt. Aztán az egyazon dűlőből származó különböző tételekből házasítgatja össze a végső bort.

Demeter Zoli 2005-ös furmintja ugyanazt a felgyorsított érést (öregedést) mutatja, mint a minapi gyilkos Borravaló furmint-teszten kóstolt irdatlanul nagyszámú furmintok (mely teszt leírása a jövő utáni héten jelenik meg szívünknek oly kedves blogunkon). A furmint e sajátos tulajdonsága felvetette kérdésekre ama írásunkban nem fogunk végső válaszokat adni. Mesés volt még különben Demeternek a Királyudvar borászaként (ugye neki van a kis saját műhelye meg ő a Királyudvar borászati vezetője is) komponált, viccesen tisztán sülttök-illatú Sec-je és a Patricia nevű bájos és fini sárgamuskotály.

Hollóvár, Béla-hegy

Na aztán a doctor ismét transzba esett Takács Lajos (Hollóvár) boraitól. Kiderült, hogy a furmintnál, amit Dr. Nemtudomka eleddig a legjobb somlainak tartott, a hárslevelű (a kerek, ásványos tökéletességét megkoronázó botritiszes illatával) még szebb, a doctor 96 pontra tartotta e bort ama szép délutánon. Takács úr idén tavasszal jelent meg a nagyközönség előtt, van összesen 10 ezer tő szőlője a Somló-hegyen, azt mondja, nem kell neki egy négyzetcentiméterrel sem több terület.

Szimpi és korszerű Bott Frigyes (Révkomárom) attitűdje, ami azért különösen fontos arrafelé, mármint a Felvidéken, mert ott a borászkodás úgy évtizednyi fáziskésésben van, és az ítészek még ott tartanak, hogy a legjobb bor a hersegő, harsogó, hörsögő, világos-virágos, savas reduktív bor, noha a nagyvilágba jönnek előre a mélyebb érlelhető fehér borok. Nemtudomka a nyári párkányi borversenyen rendre egyedül maradt a véleményével a bizottságában, amikor az efféle kicsit sárgább borokat magasztalta.

Nos, Bott Frigyes éppen ilyen telt, intenzív, sós, boros borokat készít. Szlovákia három legértékesebb hegye bor szempontjából Párkány és Komárom között található: a Béla- a Kürt, és a Muzsla-hegy. Bott Frigyes szerint a talaj, mint Alsaice-ban, és hát ezek a hegyek volnának az Ászár-Neszmélyi borvidék északi tesói. Sajnos egyelőre a termés 90 százalékát arra használják, hogy a Tátra aljában termelt borokba próbáljanak valami ízt csempészni vele a mindent vivő sav mellé. Botték borait odahaz még egy darabig  nem annyira fogják értékelni, de ez nem baj, több marad nekünk. A szlovák terminológiával tisztába kell jönni, a helyi borminősítő intézet még a francia neveket sem engedi csak úgy felírni (lásd még Pinot Noir – Rulandské Modré), így a szürkebarát is Rulandské Sedé.

Nemzetközi brigádok

Elég reménytelen lenne mindent elsorolni, a külhoni tételek közül a doctornak leginkább a Domaine de Villeneuve Chateauneuf-du-Pape 2004-e tetszett, melyet kiegyensúlyozott, ászkolt, édes, szép csersavú bornak érzett, olyan 90 pont körülre adta. Hihetetlenül gazdag illata volt a mersault-i Leroy ház (nem a steak!) tíz éves, még mindig zöld reflexek díszítette, világos aranysárga Bougogne blanc-jának, de a szép vitorla alatt kicsit kisebb test hajózott, mint amit a doctor várt. A vouvray-i vérbiodinamikus D. Huet L’Échansonne La Haut Lieu SEC-je a hollóvári borokra emlékeztetett, Léon Barral Faugeres Jadis-jában viszont az animális, állatkertes, leveses, csersavas, gyümölcsös mittudomén milyen komponensek nem álltak össze. Még valami: a pfalzi Eymann 2004-es Spaetburgundijából mintha direkttermők illatát hozta volna a szél Dr. Nemtudomka sok vihar megért, ezer sebből vérző ormánya felé. A terroiristák mostanában eélkezdtek a direkttermők felé nézelődni, merthogy ezek jóval ellenállóbb fajták, bírják a vegyszerek hiányát

Stevie Kraftnak két tétel csapott oda. A Chateu d’Escaravailles a Rhone völgyéből mutatta meg, hogy hol lakik az epres-feketecsokis úristen, mindezt úgy, hogy közben egyáltalán nem lengte be a poharat az a jellegzetes fás zsírbor-érzet. A másik szintén veres volt (ha már Dr Nemtudomka lenyúlta a Vouvray magasztalását, mert a fehérek között ez volt a csúcs, tagadhatatlan). Szóval a másik tétel a meghökkentősége miatt maradt meg az emlékezetben. Merthogy a szlovén Branko Cotar Teran nevezetű vörösborát kóstolva új értelmet nyert a savhangsúlyos kifejezés. Gyönyörű gyümölcsök közepette villan be egyszer csak a sav, amely tekeri az arcot, miképp ha citrom volna. Szalonnás félsertést célszerű fogyasztani hozzá, vagy olvasztott zsírt. A vicces csak az, hogy míg máshol ezt akár borhibának is nézhetnénk, itt a dolog teljesen tudatos. Mint általában terroiristáéknál.

Stevie Kraft

Korábban:

Asterix a nemzetközi terroirista

Terroir-gasztronómia

Somló. Tavasz. Évjáratkóstoló. Bazalt. Fiúutód

Hozzászólások

  1. mondta

    3. Shyr Kahn 2007-11-28 09:49:53

    Elég gyorsan fogyott, így valóban esélyes, hogy még a rossz palackból kóstoltál… (este 18.30 körül ittam belőle)

    2. Stevie Kraft 2007-11-27 14:10:07

    Shyr Kahn!
    Kóstoltam azt a tételt, de az a helyzet, hogy nekem hibás volt (acetonos illat, savanyúkáposztás utóíz) aztán már nem tértem vissza rá. megnézek majd egy palackot, mert biztos nagyon frankó (a design alapján merem remélni).

    1. Shyr Kahn 2007-11-27 13:09:35

    Nekem a vörösborok közül a Cascina Degli Ulivi Nibio Montemarino Monferrato Dolcetto bora jött be, de nagyon. Piemont tartomány déli részén, valahol Barolo és Genova között található Gavi, azaz a termőhely. 3 ropiért kiválló vétel. A hollóvári Furmint nekem jobban bejött, mint az általam max 90 pontos Hárslevelű (96 pont nagyon túlzó!!!). Utóbbinak egyébként 15-16%-os alkoholtartalma volt, amit hál’istennek nem lehetett kiérzeni, viszont nekem kicsit citromos volt és még nem álltak benne össze az aromák. A Furmint ezzel szemben sokkal egyensúlyosabbnak tűnt, de 91-nél az sem kapna többet.

Minden vélemény számít!