Sokat kell még innunk

Elkészült az Agrárgazdasági Kutató Intézet kutatása a magyar borfogyasztói szokásokról. A borismeretre és fogyasztási szokásokra vonatkozó kutatás alapvetően a várt papírformát hozta, de tartogatott néhány meglepetést.

A kutatásból kiderült: a válaszadók 65,5 %-ának van kedvenc borfajtája. Azok aránya, azonban, akik mindig ugyanazon termelők vásárolnak csak 35,8 százalék.

Amit nem tudunk

A megkérdezettek közel kétharmada nem ismeri az uniós oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket vagy földrajzi árujelzővel ellátott borainkat. A mintában szereplő személyek mindössze 8,6 %-a vallotta azt, hogy teljes mértékben ki tud igazodni a borvidékek és borrégiók között.

Magyarországi 22 borvidék ismereteivel kapcsolatban az alábbi eredmény született: a kérdésre válaszolók 40 százaléka nem ismeri hány borvidék van. A megkérdezettek közel egynegyede szerint 32 borvidék van az országban, csak a válaszolók ötöde találta el a helyes választ. Amikor spontán kellett ilyen a területeket felidézni, akkor az alanyok alapvetően 5 borrégiót tudtak megemlíteni. A megkérdezettek 78,0 %-a említette Tokajt, 51,9 %-a Egert, 40,1 %-a Villányt, 37,2 %-a Badacsonyt és 22,5 százalék Szekszárdot. Olyan borvidékekről azonban megfeledkeztek, mint Sopron, Somló, Balatonfüred vagy Balaton-felvidék.

Akadtak persze olyan borvidékek, amelyek spontán felidézése alacsony volt, de lista alapján ráismertek a válaszadók, Balatonboglárt mindössze 11,3 % említette meg, de közel 50 százalék felismerte lista alapján.

Ami számomra a legmeglepőbb volt: a megkérdezettek kicsit több mint ötöde (22%) inkább nem olvassa el a címkén szereplő információt.

Az egyes térségekre jellemző ismertségi és fogyasztási adatok összehasonlításából azt is meg lehetett tudni, hogy mennyire sikeres egy-egy borvidék kommunikációja, marketing aktivitása. A nagy ismertséggel rendelkező vidékek borait nem fogyasztják olyan nagy arányban, mint amennyire ismertek. E mellet azonban számos borvidék van, amelyek borait többen és gyakrabban fogyasztják, mint amennyire képesek felidézni. Ezen bortermelő vidékek kommunikációja nem elég markáns, nem elég kiugró, mert az ismertségük alul múlja a valós teljesítményüket.

Mennyit vagyunk hajlandók fizetni egy borért?

A fizetési hajlandóság tekintetében azt látszik, hogy az emberek 60 %-a kevesebb mint 1000 forintot ad ki egy üveg borért. Ennél egy kicsivel többet, de még 2000 forintnál kevesebbet 28 százalék fizet. A válaszadók tizede hajlandó ennél is többet adni, de 5000 forint itt is a plafon.

A fizetési kedv akkor javul, ha nem magának vásárol az illető. Ha ajándék a bor, akkor 43,2 %-a 1000-2000 forint között, 31,4 % pedig 2001-5000 forint között is költ. Beszerzési hely szerint leggyakrabban hiper- és szupermarketekben vásárolunk, ezt követi a borászoktól való közvetlen beszerzés. Csak ezután jön a kisboltos, vagy a borszaküzletekben való vásárlás, gyakoriságot illetően.

Milyenek vagyunk?

A megkérdezetteket szokásaik, preferenciáik, és attitűdjük alapján három nagy csoportot találtak. Az elnevezések szerintem kicsit félrevezetőek, ill. eufemisztikusak.

A Borszakértők – 16%

Jellemzően 36-50 közötti, vagy már nyugdíjas korú férfiak. Legfeljebb 1 hete ittak utoljára bort, és általában 1-5 liter bort fogyasztanak egy hónapban. 58%-uk kedveli a száraz borokat, közel egynegyedük nem. Viszont csak egyharmaduk kedveli az édes borokat, míg 50%-uk nem.

Az Igényes borfogyasztók – 38%

Átlagosan 0,6-1 liter bort fogyasztanak el egy hónap alatt, jellemzően egy hónapnál régebben ittak bort utoljára. 54%-uk nem kedveli a száraz borokat, 35 százalékuk viszont igen. Ugyanakkor 60%-uk az édes borokat részesíti előnyben, míg 30%-uk nem azt.

A Nem tudatos borfogyasztók – 46%

Jellemzően 25 év alattiak, de már középiskolai, gimnáziumi végzettségűek, noha ebben a csoportban volt a nyolc általánost végzettek aránya is a legnagyobb. A nők felülreprezentáltak, ugyanakkor ritkábban fogyasztanak bort, pl. 35 %-uk egy hónapja, 28 %-uk több mint fél éve nem ivott bort. A csoport 67,2 %-a kevesebb, mint fél litert fogyaszt havonta. Közel kétharmaduk szereti az édes borokat, ráadásul több mint kétharmaduk nem kedveli a száraz borokat.

A kutatás négy alapvető szempontot hasonlított páronként egymáshoz, amikor a fogyasztási/vásárlási preferenciákat vizsgálta. Így az ár, a bor-/szőlőfajta, a termőhely/borvidék, illetve termelő/pincészet kategóriák döntést befolyásoló hatását vetette össze. Ebből végül az alábbi erősorrend alakult ki: a legfontosabb borválasztási szempont a fajtajelleg, ezt követi a termőhely, majd az ár, és végül a pincészet.

Ez a fajta preferencia sorrend teljes mértékben érvényesül az „Igényes” borfogyasztói szegmensben. A két másik szegmensben egy kicsit átrendeződik a fenti szempontrendszer, a „Borszakértő” fogyasztókra jellemző sorrend: termőhely, fajtajelleg, pincészet, ár. Míg a „Nem tudatos” vásárlók esetében a fajtaválasztás dominálja a vásárlást, amit az ár követ, és csak ez után jön a borvidék beazonosítása, végül pedig a termelő.

Hozzászólások

  1. italosztaly mondta

    “a legfontosabb borválasztási szempont a fajtajelleg”

    1. tessék mán mondani, hogy hun vannak a Varga borok?

    2. jó napot kívánok! ma este vacsorára (többek között) libamájból készül a fő fogás, ön melyik jelenleg jó áron kapható aszút ajánlja hozzá?

    de jó hogy van nekünk ilyen Agrárgazdasági Kutató Intézetünk, mert szerintük a második pont többször fordul elő, mint az első.

Minden vélemény számít!