Azt azért nem mondanám, hogy behozhatatlan elmaradásaim vannak Tállyával kapcsolatban, de tény, hogy ahányszor az utamba került már, többször is írhattam volna róluk.
A Furmint Február nagy kóstolója kapcsán pont ezért örömmel fedeztem fel, hogy több tállyai pincészet is ott lesz, így szinte adta magát a téma. Amíg a legtöbben a mádi teremben nyüzsögtek, addig én kényelmesen végig tudtam nézni az összes tállyai bort, és újfent megállapítottam: egyrészt, a 2013-as évjárat nekem nagyon tetszik, másrészt, ez a furmint igazán kitűnő fajta, nem hiába az egyik kedvencem. Nézzük, hogy Tállyán milyen?
Tállya Wines
A Tállay Wines azt jelenti Tállyának, mint a Szent Tamás Mádnak. Ez a településszintű bor ott nagyon sikeres lett, teljesen igaza volt a tállyaiaknak, hogy belevágtak egy hasonló projektbe. A helyi dűlőkből szüretelt borok, illetve habzóbor elkészítésének a célja, hogy megismertesse Tállyát a nagyközönséggel. Az egyenletes minőség és a jó ár-érték arány, valamint az, hogy elérhető legyen minél több üzletben és étteremben, anélkül, hogy az egy pillanatig is a minőség rovására menne, mindig nagy kihívás, de egyáltalán nem reménytelen vállalkozás, ahogy ezt tapasztalhattuk is.
A Furmint Februáron kóstolt ZZ 2013 – aminek az ezelőtti évjáratát még tavaly a Balatonon ismertem és szeretettem meg ? abszolút hozza azt, amit egy ilyen habzóbortól várhatunk. 80% Furmint, 20% Hárslevelű és egy kevés Sárgamuskotály is van benne, gyümölcsös, citrusos, a pomelo és a gyógynövények teszik izgalmassá. Ásványos, száraz korty, szerencsére nincs benne nyoma semmiféle túlzó, cukros behízelgésnek, friss és elegáns.
A Tállya Furmint 2013 fehérhúsú gyümölcsökkel nyit, alma és körte, ásványosság, kis só, fás jegyek, citrus, kamilla, vanília. Az alkohol 13,5%, és noha van benne egyfajta mélység, mégsem nehézkes, szép savak viszik. A 2013-as évjárat kifejezetten jól áll neki és gondolom az előző év tapasztalata is segített abban, hogy ilyen legyen. Ár-érték arányban és minőségében is nagyon meggyőző.
A Zsadányi Pincészet
Zsadányi László 2000-ben alapította meg a borászatát Tállyán, Vineum Borház néven. Családi vállalkozásnak, hobbiborászatnak indult, ami 2002-ben érett meg arra, hogy valódi borászatként működjön, abban az évben volt az első palackozás is. Azóta megváltozott a palackon a név, sőt maguk a palackok is, a száraz boroknak szánt tokaji palackba kerültek a borok. Furmintból és Hárslevelűből készítenek száraz, édes és aszúbort. Borászat, vinotéka, történelmi pince, mind-mind Tállyán, itt lehet a borokat helyben kóstolni. De nemcsak a saját borait készíti, Hudák István borásszal együtt a Tállya Wines projektben is aktívan részt vesz.
Két dűlős furmintot hoztak, az egyik a Borkút 2013, amiben alma, édesfűszer, narancs, narancshéjas kesernye, kis só, fás jegyek érezhetőek. Az alkoholon bukik a dolog, a 14% sok hozzá, megtolja az édes ízeket. A sav szerencsére valamennyit visszalendít belőle, ezen kívül nyilvánvalóan fiatal a tétel, meglátjuk hogy az éréssel hova jut.
A másik a Görbe dűlő 2013, ami nekem izgalmasabbnak tűnt, jobb egyensúllyal. Érett gyümölcsök, alma, édesfűszer, élénkebb citrus, ásványosság, fás jegyek, kis füstös, mandulás lecsengés. Az 14%-os alkohol nem annyira lóg kis, persze azért érezhető, a savak élénkebbek, az egész bor szikárabb.
Homoky Dorka
A Homoky család 1886-óta foglalkozik szőlőtermesztéssel és borászattal. A 10 hektárnyi szőlő a tállyai dűlőkön található, ezek a Hetény, a Kővágó, a Görbe, a Bártfai, a Sas alja, a Palota, a Nyergesek, a Pipiske és a Nyírjes, egy kisebb parcella pedig Mádon van, a Suba-dűlőben. Elsősorban a hagyományos tokaji fajtákkal dolgoznak, vagyis a furminttal, a hárslevelűvel és a sárgamuskotállyal, amiből száraz, félszáraz, félédes, édes tételek, száraz– és édes szamorodni, valamint aszúk készülnek.
Amíg hivatalosan Homoky András foglalkozik a pincészettel, addig azért a család többi tagja is el-elkészíti a maga borát. A rendezvényre a két éve borászkodó Homoky Dorka jött el a saját Furmintjával. A frissen címkézett palackra az ún. tállyai úri hímzés motívuma került. Mindegyik borán ez az egyszerű, de elegáns ábra lesz látható,- a belső rész egy gránátalma, a külső egy liliom – csak a színösszeállítás változik majd.
Dorka a 2013-as Görbe Furmintot hozta. Birs, alma, almakompót, méz, édesfűszerek, mandarin, aszalt barack, idővel birsalmasajt, herbás jegyek, szép ásványosság. Behízelgő a maga 36,9 g/l maradékcukrával, amit nagyon szépen ellensúlyoz a 7,5 g/l sav, az alkohol 12%. Megvan benne az egyensúly, úgy behízelgő, hogy megmarad az elegancia és könnyedség, élvezet inni ezt a bort. Engem, aki általában a csontszárazra szavazok, tényleg megvett.
Szent Benedek Pincészet
A 2002-ben alapított pincészet Európa védőszentjéről, Szent Benedekről kapta a nevét. A tulajdonos, Dr. Farkas Géza és Ádám József borász együtt dolgoznak azon, hogy ez a kézműves borászat kiváló borokat adjon. 12,5 hektáron, hét dűlőben a fő fajta a Furmint, mellette kisebb részben Hárslevelű található. A szőlőben szigorú a terméskorlátozás, gondos borászati munkával és minden bor fahordós érleléssel készül, a száraztól az aszúig. A pince maga Tállyán található, egy 200 éves kőépület, alatta a présházban történik a szőlő feldolgozása, kezelése.
Az első bor, amit Ádám József borász mutatott, a Köveshegy Furmint 2013. Kicsit vajas, kicsit vaníliás tétel, őszibarack, citromos sütemény, kis méz, fűszeresség, sós-ásványosság. Gyümölcsös tétel, maradékcukorral, szép lecsengéssel.
A másik a Köveshegy Furmint 2009, ami nagyon izgalmas volt, keleti fűszerekkel, kis petrol, pomelo, só, narancshéj, vanília, aszalt füge. 43 hónapot volt hordóban, szikárabb, maradt a jó savszerkezet, az alkohol 12,5%. Egyensúlyos, izgalmas, kiváló bor. Attól tartok, hogy már nem nagyon maradt belőle készlet.
Kaláka Pincészet
A borszakíróból borásszá vált Alkonyi László szívügye Tokaj-Hegyalja, több könyvet is írt Tokajról illetve a dűlők osztályba sorolásáról szóló munkája ? aminek alapját Bél Mátyás 1730-ban megjelent dűlőklasszifikációja adta ? 2012-ben jelent meg. Ma már a Kaláka pincészetet vezeti, családjával Mádon él, de maga a pince és a szőlőterületek nagy része is Tállyán található. A természetes borkészítés híve, nem használ permetezőszert a szőlőben, a borokat pedig tartályban érleli, hogy ezáltal a termőhely kerüljön előtérbe, ne pedig a hordó. Ugyanemiatt az édes borok felől a száraz, noha maradékcukros irányba lépett el, úgy gondolja, hogy a száraz borok képesek jobban megmutatni a tokaji termőterület arcait.
Alkonyi László a két utolsó évjáratból hozott bort, a Tokaj Furmint 2013 igazán behízelgő, gyümölcsös tétel, almával és mézzel, fehérvirággal, kis barackkal, ásványosság. A maradékcukor 70 g/l, – érzetre egyáltalán nem annyira édes, mint az analitika mutatja, én 15-20 körülre tippeltem ? a magas savszerkezet egyensúlyban tartja. Friss, üde, jó ivású, nem bonyolult, de nagyon szerethető bor.
A tavalyi évből a Csepke 2014 habzóbort kaptuk, ami így a 2013-as után kóstolva szépen mutatja a két év különbségeit. Kevés szőlőre, nehéz évjáratra panaszkodott Alkonyi László, ennek ?köszönhető?, hogy habzóbor készült. Sok a citrus, szép ásványosság, kis só, virágosság, zöldtea, kis rebarbarás kesernye. Éles a sav, élesek a buborékok, de nagyon rendben lesz ez.
TR Művek
Extravagáns nevet takar a TR. Ez a Tállya Radicals, amit néhány fiatal srác talált ki és álmodott meg. Nagyon kis területen művelnek szőlőt, a Tállyától keletre található Palota dűlő 30 éves tőkéi az övék, pincét most még Mádon bérelnek hozzá. Elképzelésük szerint egyaránt készítenek nagyobb testű és könnyedebb száraz borokat is.
A Furmint 2013 az első kóstolt tétel, citrusos, sós, gyümölcsös, ringló, alma, szép ásványosság, kömény. Kicsit szikár, jó savszerkezet, az alkohol 13,5%, ami picit fűti. Lehetne az egész hozzá koncentráltabb, de alapvetően tetszik, jól iható.
Felső Furmint 2013. A nevét onnan kapta, hogy ezt a dűlő felső részéről szüretelték. Az elején kis illót érzek, de aztán ez elmúlik. Fehérhúsú gyümölcsök, alma, sok citrus, szőlő, sósság, meszes ásványosság. Élénk sav, mellette most is érzem az alkoholt, egy kis cserességet is. Szépen el van készítve, biztosan idő kell neki, mert bár ígéretes, most nem érzetem annyira kereknek.