Egy új tanulmánytól hangos a világ borsajtója, amely szerint 2050-re gyakorlatilag elbúcsúzhatunk Bordeaux-tól, vagy Toszkánától. Nézzük a jó oldalt: van még pár jó évjárat hátra. Viszont honnan jönnek majd az új borok? Főleg Kínából és Új-Zélandról.
A világ bortermelése tavaly 6%-al zsugorodott, összesen 250,9 millió hektoliterre ? ez közel 40 éve a legalacsonyabb szint, a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet, az OIV (L’Organisation Internationale de la Vigne et du Vin) adatai szerint. Ez elsősorban a csökkenő francia, spanyol és argentin termésnek köszönhető. Tavaly októberben már elkezdték kongatni a vészharangot a legnagyobb francia termelőszövetkezetek, azt hangsúlyozva, hogy kb. 1 milliárd palackos hiány alakul ki év végére a világon. Ezt akkor fel lehetett fogni a minden hájjal megkent francia agrárszervezetek segélyhajhász akciójának is, mostanra azonban árnyalja a képet egy új, amerikai tudósok által készített tanulmány.
A Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America folyóiratban megjelent írás szerint ugyanis a globális felmelegedés 2050-re átrajzolja a világ bortérképét, és a hagyományos bortermelő vidékek helyébe szükségszerűen újak lépnek majd. A riasztó képet festő tanulmány szerint Európa mediterrán részein 86%-al (!) csökken a szőlőtermesztésre alkalmas terület, Ausztráliában pedig masszív 73%-os csökkenést prognosztizálnak. Mindez annak köszönhetően, hogy évente 0,2 Celsius fokkal emelkedik a hőmérséklet a következő 20 évben, az Éghajlat-változási Kormányközi Testület előrejelzése szerint. Ezen felül, a jelenlegi szinteknél nagyobb üvegházhatású kibocsátás további felmelegedést indukál, és komolyan megváltoztatja a föld klímáját még ebben a században ? teszi hozzá a testület.
Az amerikai tanulmány összesen 17 klímaváltozási modellt vizsgált meg, és ez alapján számolták ki, hogy a változás mennyire befolyásolja maja a szőlőtermelést, a természetes élőhelyek vízellátását, amely nagyban befolyásolja majd a flóra és fauna alakulását az érintett régiókban. Mindez alapján megállapították, hogy a mai szőlőtermő területek 25-73 százaléka el fog tűnni. Így jár majd többek között Bordeaux, a Rhone-völgy vagy akár Toszkána is, derül ki a tanulmányból.
Közben a világ populációja folyamatosan nő majd, így folyamatosan bővül a borfogyasztási igény is. Ezért új telepítések lesznek szükségesek, szögezi le a tanulmány. Az északi féltekén ez a magasabban fekvő, eddig mezőgazdaságilag kiaknázatlan területeket jelenti, ahol a földfelszíni átalakítások még nem nyúltak bele a természetes ökoszisztémába, vízháztartásba. Ilyen területek lehetnek például Észak-Amerikai észak-nyugati részein (Kalifornia helyett Oregon vagy Montana), Új-Zélandon (az ausztrál kiesés miatt), vagy Kínában, ahol komoly területek állnak rendelkezésre ? állapítja meg a tanulmány.
A fenti képen is látszik, hogy a Vitis vinifera hol érzi jól magát a jelenlegi klimatikus viszonyok alatt: kb. a 30. és 50. szélességi fokok között – ez tolódik most északabbra, ill. délebbre, ill. az itt fekvő területeken magasabbra.
A tudósok arra is felhívták a figyelmet, hogy egy ilyen elmozdulás az eddig érintetlen területeken élő, már így is veszélyeztetett állatfajok kihalását is veszélyezteti. Észak-Amerikában például a grizzly medvékért küzdenek, Kínában pedig a pandákat veszélyezteti a kihalás ? írta a CBS News.
Korábban arról számoltunk be, hogy a gazdasági, kereskedelmi folyamatok hogyan változtatnak a bortérképen.
