Borravaló: Mit szólsz a magyar standhoz itt Londonban?
KÁ: Most már 16-17 éve kint vagyunk Londonban, és az a vicces az egészben, hogy ez a magyar stand minden évben ugyanígy néz ki: ugyanazok a székek, ugyanazok azt asztalok. Ebben az installációban már voltam vagy hatszor, vagy hétszer. Nem vagyunk eléggé figyelemfelkeltőek. Elég drága is itt lenni, kevesen engedhetik meg maguknak, még AMC (Agrár Marketing Centrum) támogatással is.
Borravaló: Üzletileg megéri ez a drága jelenlét?
KÁ: Általában az üzletek nagyon ritkán köttetnek úgy, hogy az ember kiáll a standra, és várja a fehér lovon a herceget. Nem így működik. Mi a tizenvalahány év alatt egy kezünkön meg tudjuk számolni, hány üzletet kötöttünk. Olyan folyománya volt ennek a kiállításnak, hogy aki itt megtalált minket és komolyan érdeklődött, az eljött Neszmélyre, utána pedig létrejött valamiféle megállapodás. Egyszer például megjelent itt valaki délelőtt a standon, mondta, hogy szeretné megkóstolni a borainkat. Nem sokat beszélt, időnként mondta, hogy bontsunk egy új üveggel, ebből, meg abból ? nem volt kint a névjegykártyája sem. Mondtuk neki, hogy nagyon szívesen bontunk mindenből, de legyen szíves, árulja már el, hogy kicsoda. Hát ő volt a Marks&Spencer borásza. Megköszönt mindent, délután visszajött a főnökével, ugyanazt végigkóstolták még egyszer ? ez májusban volt ?, aztán augusztusban eljöttek Neszmélyre, megnézték a borászatot, novemberben megint eljöttek, megnézték az új termést, és ebből üzlet lett. Kb. így működik a dolog. Úgy nem, hogy itt a standnál valaki kóstol, megkérdezi az árainkat, és már rendel is.
Borravaló: Ezen kellene változtatni?
KÁ: Azon biztos lehetne, hogy sokkal nagyobb figyelmet keltsünk. Ha itt végignézel, látod a Hungarovint, széles választékkal, a Nagyrédét, ugyancsak széles választékkal, itt vagyunk mi (Hilltop Neszmély), és ezen kívül zömében tokajiak. Sok olyan országot látni itt a vásáron, akiknek nagy a jelenléte, felfigyel rájuk az ember. Annyi mindent lehetne tenni, hogy ránk is felfigyeljenek?
Borravaló: Tavaly a magyar stand mellett volt a braziloké, egy fiatal hölgy dekázott brazil nemzeti mezben. Aztán a tarkójával megfogta a labdát, közben meg lehúzta a felsőjét?
KÁ: Igen, emlékszem rá! Most meg szambát hoztak a brazilok, élő zene szól a standjuknál, nagyon színvonalasan, sokszor elmentem arra. A magyar bor egyik legnagyobb erénye a sokszínűség, tehát az, hogy a könnyed Irsai Olivértől az aszúig széles a szortiment. Kevés országnak van ilyen szerencséje. Ezzel lehengerlő magyar jelenlétet lehetne itt létrehozni. Most elveszünk a tengerben, nincs egyénisége a magyar standnak, nincs stílusa.
Borravaló: Majd jövőre a nyolc forintokból?
KÁ: Abból lehetne valamit kezdeni, de az első egy-két évben belföldön kellene a bor ismertségét, a borkultúrát ebből a marketingpénzből támogatni. Amikor már látszik, hogy a Bormarketing Kht. hatékonyan tud pénzt felhasználni, akkor lehet a külföldi jelenlétet erősíteni. De mindenképpen kell erősíteni, a Kht. feladata a magyar bor imázsának erősítése ? a londoni borvásáron való megjelenést pedig még Bordeaux-nál is fontosabbnak tartom, mert ez kereskedelmileg messze a legfontosabb színhely. Ha itt valami áttörést tudunk elérni, a magyar bort, mint fogalmat megismertetni, abból szép pénz is lehet.
Kántorbandi, London
Korábban: