Rhone eléggé a szívem csücske, úgyhogy kicsit opálossá vált a tekintetem, amikor Szeredi Zsolt barátom előhúzott egy tinédzser magnumot.
A pincészet 1808 óta készít borokat, mottójuk a „Fac et Spera” (tedd és bízz) ennyi idő alatt lecsiszolódhatott volna simán „tedd és úgyis jó lesz”-re. A bor tiszta syrah, a talaj, ahol termett pedig magas vastartalmú, némi lösszel.
Az első szippantás tipikusan fémes-ásványos, pici istállós-füstös felhanggal. Szájban szikár, paprikával és még több animalitással. Az illat kicsit többet ígért, már mutatkozik a kortyközépen némi üresedés. Az összetevők egyébként nagyon szépen egybeértek, semmi oxidáció, savai is rendben. Fogamra való cuccos. 89-91 pont, 4 csillag.
