Elkészült az Agrárgazdasági Kutató Intézet kutatása a magyar borfogyasztói szokásokról. A borismeretre és fogyasztási szokásokra vonatkozó kutatás alapvetően a várt papírformát hozta, de tartogatott néhány meglepetést.
A kutatásból kiderült: a va?laszado?k 65,5 %-ának van kedvenc borfajta?ja. Azok ara?nya, azonban, akik mindig ugyanazon termelo?k va?sa?rolnak csak 35,8 százalék.
Amit nem tudunk
A megke?rdezettek ko?zel ke?tharmada nem ismeri az unio?s oltalom alatt a?llo? eredetmegjelo?le?seket vagy fo?ldrajzi a?rujelzo?vel ella?tott borainkat. A minta?ban szereplo? szeme?lyek mindo?ssze 8,6 %-a vallotta azt, hogy teljes me?rte?kben ki tud igazodni a borvide?kek és borre?gio?k ko?zo?tt.
Magyarországi 22 borvidék ismereteivel kapcsolatban az alábbi eredmény született: a kérdésre válaszolók 40 százaléka nem ismeri hány borvidék van. A megkérdezettek közel egynegyede szerint 32 borvidék van az országban, csak a válaszolók ötöde találta el a helyes választ. Amikor spontán kellett ilyen a területeket felidézni, akkor az alanyok alapvetően 5 borrégiót tudtak megemlíteni. A megkérdezettek 78,0 %-a említette Tokajt, 51,9 %-a Egert, 40,1 %-a Villa?nyt, 37,2 %-a Badacsonyt és 22,5 százalék Szekszárdot. Olyan borvidékekről azonban megfeledkeztek, mint Sopron, Somló, Balatonfu?red vagy Balaton-felvide?k.
Akadtak persze olyan borvide?kek, amelyek sponta?n felide?ze?se alacsony volt, de lista alapja?n ra?ismertek a válaszadók, Balatonbogla?rt mindo?ssze 11,3 % emli?tette meg, de közel 50 százalék felismerte lista alapja?n.
Ami számomra a legmeglepőbb volt: a megke?rdezettek kicsit to?bb mint o?to?de (22%) inka?bb nem olvassa el a ci?mke?n szereplo? informa?cio?t.
Az egyes térségekre jellemző ismertségi és fogyasztási adatok összehasonlításából azt is meg lehetett tudni, hogy mennyire sikeres egy-egy borvidék kommunikációja, marketing aktivitása. A nagy ismertséggel rendelkező vidékek borait nem fogyasztják olyan nagy arányban, mint amennyire ismertek. E mellet azonban számos borvidék van, amelyek borait többen és gyakrabban fogyasztják, mint amennyire képesek felidézni. Ezen bortermelő vidékek kommunikációja nem elég markáns, nem elég kiugró, mert az ismertségük alul múlja a valós teljesítményüket.
Mennyit vagyunk hajlandók fizetni egy borért?
A fizetési hajlandóság tekintetében azt látszik, hogy az emberek 60 %-a kevesebb mint 1000 forintot ad ki egy üveg borért. Enne?l egy kicsivel to?bbet, de még 2000 forintna?l kevesebbet 28 százalék fizet. A va?laszado?k tizede hajlandó enne?l is to?bbet adni, de 5000 forint itt is a plafon.
A fizetési kedv akkor javul, ha nem magának vásárol az illető. Ha ajándék a bor, akkor 43,2 %-a 1000-2000 forint között, 31,4 % pedig 2001-5000 forint között is ko?lt. Beszerzési hely szerint leggyakrabban hiper- és szupermarketekben vásárolunk, ezt követi a borászoktól való közvetlen beszerzés. Csak ezután jön a kisboltos, vagy a borszaküzletekben való vásárlás, gyakoriságot illetően.
Milyenek vagyunk?
A megkérdezetteket szokásaik, preferenciáik, és attitűdjük alapján három nagy csoportot találtak. Az elnevezések szerintem kicsit félrevezetőek, ill. eufemisztikusak.
A Borszake?rto?k – 16%
Jellemzően 36-50 közötti, vagy már nyugdíjas korú férfiak. Legfeljebb 1 hete ittak utolja?ra bort, és általában 1-5 liter bort fogyasztanak egy ho?napban. 58%-uk kedveli a száraz borokat, közel egynegyedük nem. Viszont csak egyharmaduk kedveli az édes borokat, míg 50%-uk nem.
Az Ige?nyes borfogyaszto?k – 38%
Átlagosan 0,6-1 liter bort fogyasztanak el egy hónap alatt, jellemzően egy ho?napna?l re?gebben ittak bort utolja?ra. 54%-uk nem kedveli a száraz borokat, 35 százalékuk viszont igen. Ugyanakkor 60%-uk az édes borokat részesíti előnyben, míg 30%-uk nem azt.
A Nem tudatos borfogyaszto?k – 46%
Jellemzően 25 év alattiak, de már ko?ze?piskolai, gimna?ziumi ve?gzettse?gu?ek, noha ebben a csoportban volt a nyolc általánost végzettek aránya is a legnagyobb. A nők felülreprezentáltak, ugyanakkor ritkábban fogyasztanak bort, pl. 35 %-uk egy ho?napja, 28 %-uk to?bb mint fe?l e?ve nem ivott bort. A csoport 67,2 %-a kevesebb, mint fél litert fogyaszt havonta. Közel kétharmaduk szereti az édes borokat, ráadásul több mint kétharmaduk nem kedveli a száraz borokat.
A kutatás négy alapvető szempontot hasonlított páronként egymáshoz, amikor a fogyasztási/vásárlási preferenciákat vizsgálta. Így az ár, a bor-/szőlőfajta, a termőhely/borvidék, illetve termelő/pincészet kategóriák döntést befolyásoló hatását vetette össze. Ebből végül az alábbi erősorrend alakult ki: a legfontosabb borválasztási szempont a fajtajelleg, ezt követi a termőhely, majd az ár, és végül a pincészet.
Ez a fajta preferencia sorrend teljes mértékben érvényesül az ?Igényes? borfogyasztói szegmensben. A két másik szegmensben egy kicsit átrendeződik a fenti szempontrendszer, a ?Borszakértő? fogyasztókra jellemző sorrend: termőhely, fajtajelleg, pincészet, ár. Míg a ?Nem tudatos? vásárlók esetében a fajtaválasztás dominálja a vásárlást, amit az ár követ, és csak ez után jön a borvidék beazonosítása, végül pedig a termelő.
