Az Európai Bizottság és Ausztrália képviselői múlt héten írták alá a kétoldalú borkereskedelmet szabályozó nemzetközi szerződés tervezetét, amelyben rendelkeznek egyes európai földrajzi eredetnevek használatának korlátozásáról. A legtöbb régi tagállambeli földrajzi eredetmegjelölést csupán egy évig használhatják az ausztrálok az egyezmény aláírását követően ? ez vonatkozik például champagne-ra, vagy a sherrykre, és az ottani megnevezésekre: az ausztráloknak a korlátozást követően az andalúziai nomenklatúrát kell használniuk, magyarán az „dry” helyett a „fino”-t kell a palackon feltüntetni. Lásd korábbi írásunkat erről. Ezzel szemben az ausztrálok még tíz évig termelhetnek és palackozhatnak „Tokaji” néven bort, a tervezet szerint.
|
Dr. Tudomka: Mi fán terem a sherry? Tudd meg itt! |
Glattfelder Béla, magyar néppárti képviselő szerint „a magyar érdekeket teljesen figyelmen kívül hagyja ez a megállapodás. A tízéves átmeneti időszak azért érthetetlen, mert korábban a földművelési tárca vezetői azt nyilatkozták, hogy Ausztrália csupán 2010-ig használhatja majd a „Tokaji” eredetmegjelölést. Ráadásul Ausztráliában „Tokaji” név alatt a magyar bortörvények által tiltott módszerekkel előállított csemegebort forgalmaznak.
Kérdés, hogy az ausztrál fél hogyan lobbizta ki ezt a plusz tíz évet? Hiszen az unió és Magyarország között már 1994-ben létrejött az a borkereskedelmi megállapodás, amely kiemelt védelmet biztosított a „Tokaji” eredetmegjelölésnek. A tervezet miatt most sokan attól tartanak, hogy a későbbiekben precedensül szolgálhat azoknak az országoknak, akikkel az EU még bormegállapodást akar kötni, és ezért az eredetmegjelölés megvédése sokkal nehezebb lesz.
Kántorbandi
Tokaj Renaissance: Közös nyilatkozat a borok földrajzi eredetének védelme érdekében
Korábban:
Miközben mi a szőlőtőkét vágjuk?
Kamocsay: Nem vagyunk eléggé figyelemfelketőek
