A Montenuovo-örökség nyomában

Sokan ismerik a Vylyan ikonikus borát, az érdekes nevet viselő Montenuovo Cuvée-t. Azt azonban kevesen tudják, milyen sorsok és történetek, sőt történelem áll a bor mögött.

A Montenuovo-sztorit egyszerű közleményben kaptuk a Vylyan pincészettől. Beleolvasva ráébredtünk, hogy sokkal több annál, hamar belefeledkeztünk a sorokba, ahonnan egy izgalmas és szövevényes történet tárult elénk. A közleményt kisebb változtatásokkal közöljük.

Az évek során egyre több derült ki a Villány és Németbóly környékén a mai napig tisztelt arisztokratáról.

A Montenuovo-örökség nyomában - borravalo.hu

Ámor

A Montenuovo család felmenői nem olaszok, hanem magyarok és osztrákok. Bár többen is a török elleni harcokban tüntették ki magukat, a legismertebb felmenő minden bizonnyal Mária Lujza, Napóleon császár második felesége volt. Miután Napóleont száműzték, az osztrák titkos szolgálat megbízta a Vak Ámorként is ismert híres félszemű tábornokot és legendás amorózót, gróf Adam Albert Reinhard von Neipperg tábornokot, szegődjön Mária Lujza mellé, nehogy nevezett visszatérjen Napóleonhoz. A gróf elkísérte Mária Lujzát Olaszországba, a hercegnő ugyanis Parma, Piacensa és Guastalla úrnője lett, és ott többször is sikeresen gyermeket nemzett neki.

Később, Napóleon halála után feleségül vette, ám Mária Lujza rangon aluli házassága miatt a gyerekek „név nélkül” maradtak. (A képen Mária Lujza, Napóleon császár második felesége és gróf Adam Albert Reinhard von Neipperg tábornok.)

A Montenuovo-örökség nyomában - borravalo.hu

Titkos kapcsolatok

Ferenc József császár 1864-ben engedélyezte, hogy a frigyből származó Wilhelm felvegye a Neuburgból lett Neipperg név helyett annak olaszos tükörfordítását, a Montenuovót. Arra a mai napig nincs válasz, hogy a szabadságharc leverésében segédkező Wilhelmhez miért ment hozzá Batthyány Júlia, akinek a rokonai, Batthyány Lajos és Batthyány Kázmér éppen hogy a Habsburgoktól való függetlenségért harcoltak.

Wilhelm von Montenuovo fia, Alfred, Ferenc József legbizalmasabb embere lett, állítólag a rokonokon kívül csak ő tegezhette a császárt, a bécsi udvarban a főudvarmesteri pozícióval gyakorlatilag a csúcsra került. Rejtély, hogy ezek után az ő fia (Mária Lujza dédunokája), az 1888-ban született Montenuovo Nándor miért ragaszkodott a magyar állampolgársághoz, és döntött úgy, hogy 1921-től mintagazdaságot farag a közel 10 ezer hektáros délbaranyai Batthyány-birtokból.

Nándor osztálytársa volt a leghíresebb bécsi gimnáziumban a későbbi, utolsó magyar királynak, IV. Károlynak. Ötven hónap frontszolgálat után 1918-ban szerelt le, hatszor kapott magas katonai kitüntetést.

Modernizáció és innováció

A herceg búzát, árpát, takarmánynövényeket termesztett magyarországi birtokán, modern tehenészetet vitt, a németbólyi rokfort messze földön híres volt. A föld kizsigerelése nélkül, fenntartható gazdaságra törekedett.

Ennek érdekében utakat, telefonvonalat épített ki, a lakosságot is kiszolgáló víztornyot állított, traktorokat, gőzekét, kévekötő gépet használt. Az állatok ivóvize minden istállóba csővezetéken érkezett, egy gőzgép szivattyúzta a központi kútból a kitisztított etetővályúkba. Villánykövesdi borászatából budapesti éttermekbe szállított minőségi vörösborokat.

A Montenuovo-örökség nyomában - borravalo.hu

1927-ben kötött házasságot Solymosy Ilona bárónővel, aki négy gyereket hozott új házasságába. Nándortól még három lánya született (Júlia, 1930, Mária, 1931, Franziska, 1934).

Arisztokrata történetek

Hiába arisztokraták, volt önreflexiójuk: Egyszer a herceg felesége arra utasította a szakácsnőt, hogy a kolbászkészítésre szánt húsról vágjon le minden zsiradékot. Pár hónap múlva azzal tért vissza Solymosy Ilona: „Igaza volt a múltkor, Bözsi. A kolbász olyan kemény, hogy nem lehet elrágni. Ha még egyszer beleszólok a disznóvágásba, dobjon ki!”

A régi borokról

1930-ban olyan levelet küldött a Bánkuti Főhercegi Uradalomból Baross László jószágfelügyelő a Montenuovo birtokra, Görgey Miklós uradalmi intézőnek, mely szerint azért késlekednek egy hordó visszaadásával, mert a benne lévő vörösbor „érthetetlen okokból, állandó használat mellett, erős hasmenést okoz, a mi ellenkezik minden teóriával (…) s így azt csak orvosságként használhatom és az lassan fogy, még az első szállítmányból is van elegendő.”

Görgey postafordultával válaszolt, méghozzá így: „helytelennek tartjuk, hogy a vörösbor hordóból lett fogyasztva. Szükséges lett volna azt megérkezése után 14 nap mulva palackokba fejteni. Sőt most is csak azt tudom ajánlani – ha a bor egyébként nem beteg – kegyeskedjél azonnal gyengén kénezett hordóba átfejteni. 100 literre számítva két tojás fehérjét, 2 liter borral felverni és az így nyert nyálkás folyadékot az átfejtett borhoz keverve, a hordót hengergetés által alaposan felrázni. Az egészet 14-21 napig fektetni és azonnal palackokba fejteni. Üvegek jó dugaszolás után fektetve raktározandók. Fenti eljárás mellett a bor egészségesen évekig eltartható. Ha azonban a bornak szúrós szaga van, avagy ízlelésre puha, akkor a leírt eljárás nem sokat fog azon segíteni. Nagy hiba a bort darabhordóban tartani. Igen leköteleznél, ha egy üveggel megízlelés végett beküldeni kegyeskednél. Az általad közölt elváltozást, hasmenést, másoknál is előidézi, vagy az csak egyéni?”

Helytállása a második világháborúban

Horthy Miklós ismerőse volt, része a korabeli elitnek. A felsőház tagjaként nem szavazta meg a három zsidótörvény egyikét sem, viszont aláírta azt a petíciót, amelyben több reálisan gondolkodó arisztokrata a háború gyors befejezésére kérte Horthy Miklóst. A nyilasok ezért letartóztatták, előbb Sopronkőhidán raboskodott, majd átszállították Dachauba. Az amerikai csapatok adták vissza a szabadságát, s bár minden józan ismerőse igyekezett lebeszélni, ő mégis visszatért Magyarországra, mert meggyőződése volt, hogy semmilyen bűnt nem követett el.

A háborús pusztítás

1944 végén érkeztek meg az oroszok a németbólyi kastélyba. „Az első orosz csoport vasárnap éjjel feltörte a pincéket és minden innivalót megivott.” Leszaggatták a csillárokat, a drága festményeken céllövészetet gyakoroltak. 1945 áprilisában a mohácsi rendőrség mindazt, amit az oroszok, a bolgárok és a helyiek meghagytak, el akarta vinni, s mikor ez ellen az egyik becsületes helyi ember úgy tiltakozott, hogy „tudtommal nincs olyan rendelkezés, mely a Herczeg úr értékeit elvehetni tőle”, azt a lakonikus választ kapta, hogy „nincs, de majd lesz”. A legnagyobb kincseket, így például a herceg világbajnok szarvasagancs-trófeáját befalazták a mauzóleum kriptájába, ám a gyanakvó rendőrök megtalálták, és elvittek minden kincset a rejtekhelyről.

Élete vége

1945 után minden földjét elvették, ebből később 33 holdon gazdálkodott. Máig tisztázatlan körülmények között, 1951-ben, egy feljelentés nyomán elrejtett vadászfegyvereket talált a rendőrség, ezek egyikén rajta volt a hercegi monogram. Őt is perbe fogták, végül életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Elszállították Márianosztrára, de már a szállítás másnapján meghalt tüdőgyulladásban. A rokonok közül többen úgy tudták, az ÁVH agyonverte. A márianosztrai rabtemetőből 1966-ban kerültek át a földi maradványai a németbólyi családi mauzóleumba.

A család további története

Feleségét és lányait 1951-ben kitelepítették Besenyszögre (Claire Kenneth írónő mellett sokan mások is ott voltak. Az írónőtől tudjuk, hogy a deportálás helyére induló vonaton „csupa ismerős arc, ugyanazok, akikkel egykor a kormányzó garden-partiján találkoztam. Csak éppen a mosoly hiányzott most ezekről az arcokról…”) A család nőtagjai 1956-ban elhagyták Magyarországot, és Ausztriában kezdtek új életet. Montenuovo Nándor unokája, Franziska Kübeck-Montenuovo Grazban él, magyar szépirodalmat fordít németre, dédunokája, Alexander Kübeck-Montenuovo Margarethen am Moos-ban a mintegy 100 hektáros maradék Montenuovo-birtokon bio szóját és búzát termeszt, és a család történetét kutatja. Érdekesség, hogy éppen száz évvel Montenuovo Nándor után született 1988-ban.

Montenuovo Nándor emlékezete

A herceget az 1990/XXVI. törvény alapján rehabilitálták. Bóly középiskolája 1996-ban felvette a nevét, legidősebb leánya, Júlia 1993-ban Bóly díszpolgára lett. Montenuovo Nándor legrészletesebb történetét Rózsás József dolgozta fel, részben a Baranya Megyei Levéltár iratai alapján. Monográfiája 2009-ben jelent meg „Egy baranyai arisztokrata a XX. századból. Herceg Montenuovo Nándor” címmel.

Hogy jön a Vylyan a képbe?

20 éve született meg a Vylyan birtokbora, a Montenuovo Cuvée. A bor egyszerre tiszteleg a Villányi borvidék hagyományvilága és az egykori birtokos, Montenuovo Nándor herceg emléke előtt.

A Montenuovo-örökség nyomában - borravalo.hu

A herceg a háború előtt annak a villánykövesdi Lajos dűlőnek volt a tulajdonosa, amely ma már a Vylyan birtok része, s melyet mindenki Montenuovo dűlőként emleget. A közel tízezer hektáros Montenuovo birtokból 20 hektár volt szőlő. Még mindig élnek Villányban olyan öregek, akik ismerték őt. Tőlük tudjuk, hogy életében, s halálában nagyon nagy tisztelet övezte a herceget emberi nagysága miatt.

Az örökösök

 „Amikor megértettük a Vylyan történetét, láttuk, milyen szeretettel és tisztelettel bánnak a névvel, akkor arra a meggyőződésre jutottunk, hogy szabadon használhatják a Montenuovo nevet. Természetesen a bort is megkóstoltuk, és igen szépnek találtuk. Sokan kérdezik, adunk-e ajándékba Montenuovo bort, de a válaszunk nemleges: inkább őrizgetjük a palackokat – vagy megisszuk!” –Franziska Kübeck-Montenuovo, Montenuovo Nándor unokája.

„A Montenuovo család jelmondata a „Virtus sudore paratur” vagyis „Erényt a fáradozás teremt”. Ez azt jelenti nálunk, hogy munka nélkül nem lesz semmi. A nemesség mögött munka áll, az nem csak kiváltság, hanem felelősség is – én jelenleg száz hektáron gazdálkodom, két munkatársammal heti hat nap reggel 7-től dolgozunk. Mindenkinek meg kell dolgoznia azért, hogy tiszteljék – nekünk ezt jelenti a Montenuovo név, és talán erre volt példa Montenuovo Nándor élete is. Ha a Vylyan palackon meglátják a Monteuovo nevet az emberek, és az jut az eszükbe, hogy a nemes név mögött sok munka volt, és dédapám jól sáfárkodott az adottságaival, tehetségével, lehetőségeivel, akkor azt hiszem, elégedettek lehetünk.” – Alexander Kübeck-Montenuovo, Montenuovo Nándor dédunokája.

„Amikor 20 évvel ezelőtt engedélyt kértünk a Montenuovo családtól a név használatára, még nem tudtuk, milyen mély rétegek vannak a dél-baranyai mintagazdaságot felépítő Montenuvo Nándor történetében. Számomra az igazán lenyűgöző Montenuovo Nándor életében az, hogy rendszerek jöttek és mentek, de ő szilárdan állt a maga helyén. Felsőházi képviselőként egyetlen zsidótörvényt sem írt alá, sőt, petíciót írt Horthy Miklósnak, hogy szálljon ki az értelmetlen háborúból. Ezért a nyilasok meghurcolták, bebörtönözték, majd jöttek a kommunisták, akik elvették és tönkretették országszerte híres mintagazdaságát, majd szintén meghurcolták és bebörtönözték. A világ forgott, de ő kiállt a meggyőződése mellett. Ez nekem nagyon szimpatikus, már-már megható.” – Debreczeni Mónika, a Vylyan Pincészet birtokigazgatója.

A 2009-es évjáratú Montenuovo palackok címkéjén az egyedi nyomat jelzi a jubileumi kiadást, s a különlegességek kedvelőinek néhány száz magnum palackot töltöttek le a 20 év emlékére.

A Villány középkori nevét viselő birtokon 1992-ben történtek az első telepítések, két évvel később, az első borok letöltésének idején kezdődött a háromhajós pince építése a Fekete-hegyen, s a borkedvelők 1997-ben már találkozhattak az első Vylyan palackokkal. 2015-ből visszanézve a pincészetnek mindez már egy „történelmi”korszak. Arra, hogy mennyire repül az idő, az is emlékeztet, hogy 2015-ben, azaz kerek 20 éve született meg a Vylyan birtokbora, a Montenuovo.

A borravalo.hu írásai a Montenouvo és a Vylyan kapcsán itt olvashatók.

Minden vélemény számít!