A Borkorzó borkereskedés idén is megtartotta évadkóstolóját, ahova sommelier-ket, éttermek képviselőit, szakírókat, és a gasztronómiában jártas szakembereket hívtak. Süli András és Tamás 2007-ben kezdett el, leginkább francia borok nagykereskedelmével foglalkozni, amelynek a kínálata azután szép fokozatosan bővült.
Egyedi és itthon máshol nem kapható tételeket forgalmaznak, amik nem csak egy borértőnek lehetnek érdekesek, hanem bárkinek, aki szereti a jó borokat és habzókat, és kicsit kitekintene a világba is. Szerencsére ügyelnek az ár-érték arányra is, ezért a szortimentben elérhető áru, ugyanakkor magas minőségű borok szerepelnek.
Vegyük sorra, miket kínáltak a Cafe Dumas termében és teraszán:
A habzóborok sorát egy nagyon szép, virágos és könnyed Sacchetto Fili Extra Dry proseccoval nyitottam. A Modione Eracle Spumante Brut egy kevésbé légies, fűszeresebb vonalat képviselt. A Foss Marai tételek, a Spumante Brut és a Prosecco Extra Dry is édesebb karakterűek, míg a ?Roös? Spumante Rosato Brut nemcsak gyönyörű üvegével és színével tűnt ki, de aki szereti a maradékcukrosabb tételeket, annak ez a nagyon gyümölcsös, málnás-szamócás ízvilágú habzó nagy kedvence lehet. A Wolfberger crémant-ok már szinte klasszikusnak számítanak az üzletben, a Prestige mellett a Riseling kiemelkedően szép, ahogy arról már írtam is többször. A Chardonnay krémes, kissé pörköltes jegyekkel, fehérhúsú almával és édesfűszerekkel határozottabb és talán kevésbé elegáns, mint az előzőek. Szerencsére a Gimonnet Champagane ?Cuis? 1er Cru palackjával sem először találkoztam, még mindig az egyik legszebb, nagyon szép ásványos, fűszeres, élesztős, elegáns pezsgő.
A fehérborok közül a Bellevue Touraine Sauvignon Blanc 2013-as, legújabb évjárata szépen hozza a bodzás, egreses, zöldalmás, füves jegyeket; élénk és roppanós, ahogy az kell. A Domaines Sparr Pinot Blanc 2012 barackos, virágos karakterű, a mindennapokban jól iható bora; míg a Riesling 2011 fehér húsú gyümölcsöket, ringlót, citrust, ásványosságot, kissé füstös karaktert vonultat fel. A Domaine Loew Pinot Gris Bruderbach 2010 virágos, barackos, édesfűszeres, mézes-citromos gyógycukorkás; a Riesling Grand Cru Altenberg 2012 fűszeres, halvány petrollal, grapefruit, gyógynövény, kis méz, almahéj, vadrózsa olaj. Mindkét bor esetében a savat hiányolom leginkább, de kellően komplex tételek, izgalmas aromákkal. A Chateau de Chamilly Aligoté 2013 citrusos, nagyon élénk savszerkezettel, szép ásványossággal. Friss bor, harsogó, nem véletlenül ez a klasszikus francia Kir koktél alapja. De ha épp nincs kéznél egy Créme de cassis, ami lágyíthatja, és valaki szereti a savat, akkor akár egy Sauvignon Blanc helyettesítője is lehet. A pincészet másik bemutatott tétele a Montagny 1er Cru ?Les Burnins? 2012 kellően komplex, fémes-ásványosság, zöldfűszer, alma, barack, érett citrus, fehérvirág, halvány akácméz, vanília, pörkölési aromák jönnek kóstoláskor. Jó egyensúlyával és szép, elegáns aromáival az este egyik kedvence lett nálam.
A vörösboroknál a Chateau de Chamilly Bourgogne Rouge 2010 és Mercurey ?Clos la Perriere? Monople 2011 Pinot Noir-ok tetszettek, hozták a könnyed, de elegáns stílust, pirosbogyós gyümölcsöket, földességet, ásványosságot, szép szerkezetet, amiért a fajta nagyon szerethető. A Domaine les Hautes Cances rhone-i borai fűszeresek, meleg karakterűek. Tőlük a Terre de Cheyenne 2013 égetett cukor, szeder, áfonya, cseresznye, bors, édesfűszerek aromáit hozza, közepes és érett tanninnal; a Cotes du Rhone Villages 2012-ben pedig szintén megvan az intenzív fűszeresség, a gyümölcsök, az égetett cukor, az egyensúlyt azonban itt kissé borítja a 14,5% alkohol. A Chateau Escot Médoc 2010 egy nagyon szép bordói blend (cabernet sauvignon, merlot, petit verdot) fűszerpaprikával, élénk fűszerességgel, áfonya, szeder, bors, kömény, ásvány, fás jegyek. Komoly tétel, de nem nehézkes, szép savszerkezet, a testhez remekül illeszkedő alkohol (13,5%) teszi teljessé.
Suhayda László, az Enoteca Montalcino webshop tulajdonosa kooperált most a Borkorzóval, és az általa forgalmazott olasz borok közül hozott egy sort. Nála Veneto, Toscana, Montalcino, Friuli régiókból származó tételek találhatóak, de ezeken kívül is szívesen ad tanácsot és segít bárkinek az olasz borokkal kapcsolatban.
A Podere la Vigna Toscana IGT 2013 teljesen jól iható, kellemes, gyümölcsös-fűszeres aromájú alapbor, jó szerkezettel, ami remek gasztrobor és szinte bármikor jó választás lehet. A pincészettől a Rosso di Montalcino 2012 erdei bogyós gyümölcsök, zöldfűszerek, fahéj, ásvány, mentás hűvösség, feketebors aromáit mutatja, 8 hónapot volt hordóban. Szép a szerkezete, jó az egyensúly. A Le Potazzine Sangiovese Toscana IGT 2012 egy nem túl komplex alapbor, gyümölcsös, fűszeres, az alkohol azonban melegít, a tanninok még nyersnek hatnak. A Poggerino Chianti Classico 2011 nagyon szép, intenzív fűszerességgel nyit, pirosbogyós gyümölcsök, feketecseresznye, ásvány. Kicsit nyersbe hajló fás jegyek, szárító tannin és a 15% alkohol kilóg. A Le Berne pincészetnek egy nemrégen tartott rendezvényen kóstolhattam a Rosso-ját, ami az egyik legjobb volt vagy 30 montepulcianói bor közül, és ez a Vino Nobile 2011 sem okozott csalódást. 2 évig érlelték nagyhordóban, földesség, ásvány, meggy, szeder, édesfűszerek, ánizs, kis kesernye, fás jegyek, kis füst. Az alkohol itt is 15%, de nem lóg kis, elég test van hozzá. Szép a szerkezet, érett tanninok, komplexitás jellemzi. A La Serena Brunello 2008 nagyhordóban ért 3 évet. Téglásba hajló szín, animalitás, füst, feketebogyós érett gyümölcsök, kis konyakosság, dohány, édesfűszerek, kömény, ásvány, kis kesernye, fás jegyek. Komplex és koncentrált, hosszú lecsengéssel, szép egyensúllyal.
Végül, de nem utolsósorban a normandiai Le Pere Jules Calvadosai, egy 10 és egy 20 évig érlelt tétel. Bár magáért az almáért, mint gyümölcsért nem vagyok oda, cider és calvados formájában nagyon is szeretem. Az érett gyümölcsöket, a fűszerességet, a füstös jegyeket, vaníliát, mogyorót, dohányt. A 10 éves értelemszerűen lágyabb, kevésbé füstös karakterű, mint a 20 éves, cserébe azt erőteljes komplexitás jellemzi.
