Amikor nyáron az ember megkíván egy üde, frissítő, netalán felpezsdítő bort, azonban nincs kedve fehéret inni, sőt a rozé sem jöhet szóba, na, ilyenkor kell a sillerhez nyúlni. A szekszárdiak közül páran ezen a téren tettek egy szép lépést a közösségi bormarketing irányába, és együtt dobták piacra Fuxli nevű sillerjeiket. Épp ilyenkor jó az ilyet inni.
A Fuxli-sztori Heimannékig nyúlik vissza, ők jelentek meg először azóta közkedveltté vált Fuchslijukkal, mely a sváb fuchse, azaz róka szóról kapta nevét. A fukszos bor régen az volt, melynek színét a héj megkapta, fehérek esetében is előfordult, pl. szürkebaráttal, és nemkívánatos dolognak tartották. Vörösöknél a derék svábok a sillerre alkalmazták, mely kategóriákat nézve természetesen nem rozé, hanem vörösbor. (Míg a rozé a fehérek közé sorolható, eljárást, technológiát nézve.)
Mivel együtt könnyebb, mint egyedül, Heimannék gondoltak egyet, és úgy döntöttek, szegődjön hozzájuk, akinek van kedve, és csináljanak együtt a szekszárdi sillernek hírnevet. Legyen egységes a palack, kupak, címke, (erről már beszámoltam, itt meg lehet nézni a galériát is) és legyen benne legalább 50% kadarka, a borvidék sajátja. Ja, igen: és a némelyek számára nehezen kiolvasható, németes fuchsli helyett legyen Fuxli a közös brand. Ámen.
A névválasztás nekem tetszik, a faxnira emlékeztet, de inkább annak pozitív olvasatára. A hóbort, szeszély, személyskedés ebben az esetben jópofán, könnyeden, mégis jellegzetesen szekszárdian és még jellegzetesebben, az egyes pincék karakterét visszaadva jelenik meg a borban, amellett, hogy közben, az összes csatlakozó pince borát együtt nézve szép egységet mutat. Most hármat vettem górcső alá.
Sebestyén Fuxli 2011
50% kékfrankos a kadarka mellé. Finom fűszeresség, szép, érett és friss gyümölcsök. A vörösboros feldolgozás érződik, fatartályban erjedt, hordóban érlelődött három hónapig. A rengeteg gyümölcs (málna és cseresznye) ellenére nem gejl, nem édes, jól domborodnak a fűszerek (bors, paprika) is. Könnyed, jól iható bor.
Németh Fuxli 2011
Intenzív illattal nyit, primőr aromákkal, újboros jelleggel. Erős málnaszörpös, epres zamatok, de mellette meggyet és cseresznyét is érezni. 80% kadarkához házasítottak 20% kékfrankost, ez két napig ázott héjon. Fele műanyagtartályban, fele hordóban erjedt, utána két hónapos hordós érlelést kapott. Buja, mint a Németh-borok általában.
Heimann Fuxli 2011
40% kékfrankos és 10% merlot került a kadarka mellé. Utóbbi miatt testesebb, erősebb struktúra. Itt is egyértelmű, hogy könnyű vörösborral állunk szemben, álruhában. Sőt, olyan vörösborral, mely egyben kiváló gasztrobor is. Fűszeres illat zamatos pirosbogyós gyümölcsökkel. Alapvetően reduktív bor, kisebb része érlelődött fahordóban. Elegáns, harmonikus.
Jó ötlet a Fuxli, érdemes lenne bővíteni a kört, ráépíteni még. Nekünk, fogyasztóknak, pedig nincs más dolgunk, mint inni: ezzel segítünk a legtöbbet. Érdemes kipróbálni, fröccsnek is egészen kiváló.
UI: A Várfok Galériában tartott bemutatón sültkolbász falatkákat is tálaltak a borok mellé, sőt, azt a kisfilmet is meg lehetett nézni, melyen a résztvevő pincék (Eszterbauer, Heimann, Merfelsz, Németh, Pósta, Sebestyén) közös töltése volt látható, ahol azokat a kolbászokat készítették épp, melyeket a bemutatón haraphattunk. Nekem személy szerint Németh Janó citromos sültkolbásza tetszett a legjobban, a receptet nyúlom, mi több, ezzel fogok schmittelni az év végi tengelici töltőversenyen.
