A Pannon Bormustrán fiatal magyar borászokkal és a svéd sommelier világbajnokkal fejtegettük a magyar borpiaci helyzet sajátosságait.
Abban a szerencsében volt részem, hogy Gere Andrea, Andreas Larsson svéd borszakértő, a 2007-es sommelier világbajnok, és Gere Zsolt mellett tölthettem el a 12. Pannon Bormustra gálavacsoráját. Érdekes volt hallgatni a fiatal villányi borászok vélekedését a hazai hipermarketekben tapasztalható helyzetről, a 250 forintos borokról, és az áruházak saját akcióiról, melyek közül többről mi is beszámoltunk.
A fogyasztónak természetesen jó, ha 800 forintért jut hozzá olyan borokhoz, melyekhez egyébként csak 1500 forint fölötti áron tud, a helyzet azonban nem ilyen egyszerű: hosszútávon nagy kérdés, hogy mennyire devalválódik egy brand, mennyire csökken az értéke egy borvidék karakteres fajtájának a felcseperedő magyar borfogyasztó közönség szemében. Jót tesz-e tehát pinceszinten és borvidék szinten egy marketingbor?
A másik (egyre többször felmerülő) probléma pedig az volt, amin maga Andreas Larsson is eléggé meglepődött, mely szerint több nagykombinát is fogta magát, felvarratta borai imidzsét és most ott virítanak a polcokon 200-300 forint között, olyan áron mely messze alatta van még a beakciózott Gere Portugiesernek is. Ezzel mit lehet kezdeni? Tekintve, hogy a palackok, dugók, kapszulák, címkék árai többé-kevésbé kötöttek, elég érdekes számok jönnek ki arra vonatkozóan, hogy mennyibe kerülne egy liter bor előállítása az eladók szerint. Ez kvázi lehetetlen. Érdekes, hogy a gyártók termékei a polcokon virítanak, és senki nem áll meg egy pillanatra elgondolkodni: hogy is van ez? Milyen bor van ezekben, ha a magyar szőlő felvásárlási árakkal számolva egyáltalán nem érné meg a polci áron értékesíteni?
A következő részben Andreas Larsson véleményéről írunk a bormustra boraival és a magyar borokkal kapcsolatban. Vele már készítettünk egy interjút pár éve, akkor a karakteres borokat kereste.
