// bejegyzés

Isszuk

Nyaltuk a bazaltot

Elképesztő siker volt a csütörtökön tartott Somló évjárat kóstoló, sőt. Mármint, hogy akkora siker volt, amit a helyszín el sem bírt, minek eredményeként Dr Nemtudomka egy sarokban, Kántorbandi pedig egy másikban próbálta felfedezni, mit is jelentett Somlónak 2008. Nyaltuk a bazaltot, többnyire, és több értelemben is.

A Festetics palota szép. Jó helyen van, könnyű odatalálni, jól felújították, ízlésesen, a korhűen rekonstruált belső térhez illeszkedő modern bútorzatot kapott, átlátszó műanyag székek formájában – szóval ideális terep kisebb rendezvények lebonyolítására (ezúttal kérjük a kedves ügyintézőket, hogy keressen meg minket, és megadjuk a számlaszámunkat). A probléma, már ha illik problémával kezdeni egy sikeres rendezvény beszámolóját csak az volt, hogy a kapacitáshoz mérten túl sokan voltak kíváncsiak arra, milyen volt 2008 napja Somlónak, ennek a sok tekintetben unikális magyar borvidéknek.

Annyian voltak, mint a, hál istennek, de egy ponton túl kezelhetetlenné válik egy efféle kóstoló, nagyobb felületre kell széthúzni. Jó társaság volt, sok félprofi méznyaló borbuzi Bob Smythtől Nagy Sebestyénen át Pálffy Pistáig vagy Bihari Mihály úrig, az Alkotmánybíróság volt elnökéig.

Kántorbandi minden rutinja, ravaszsága és nemzetközi rendezvény-tapaszatalata ellenére beragadt egy sarokba, és onnan világbajnok tetriszjátékosok sem bírták volna kiforgatni máshová. Nagy szerencse, és a sors kegye, hogy ez a sarok épp a Tornai pincészet volt. Legalább itt szerzett maradandó élményeket. Dr Nemtudomka fürgébb volt, és ezek szerint jobban idomul az ilyen helyzetekhez, vagy csak egyszerűen nagyobb a rutin – ő több élménnyel gazdagodott. De ne szaladjunk ennyire előre.

Somlóról érdemes pár szót vesztegetni, ha már fentebb azt írtuk, hogy sok tekintetben unikális borvidékről van szó. Miért is? Először is, különösen előnyös fekvése van a hegynek, mit hegy, egykori vulkán, amely teljes egészében bazalttörmelékes löszvályog és tufamálladék, amely egy borász egyenletében valahogy úgy néz ki, hogy napsütéses órák száma +  brutál ásványos talaj + nagyon kiegyensúlyozott csapadék (600-700 mm) + hagyományt követő (alapvetően nem reduktív) technológia = jó savgerincű, jellemzően minerális (tűzkő, jód, só), koncentrált, mikrooxidált, inkább komplex borok. Furmint, olaszrizling, hárslevelű, juhfark (igen, juhfark!), tramini és a többiek.

Már a bronzkori ember is letelepedett itt, a vidék a keltáknak is kedvelt lakóhelye volt. Az első szőlőket valószínűleg a rómaiak telepítették. Az I. István király 1010 körül alapított apácazárdához már szőlőterület is tartozott, 1242-ben IV. Béla király Olaszországból, Moreából hozott be szőlővesszőket és a műveléshez értő telepeseket – valszeg ekkor került ide a Furmint. És még egy érdekes kis történelmi adalék: mivel Zircen 1742-ig nem volt patika, a betegeket somlói borral gyógyították.

Na ilyeneken elmélkedett Kántorbandi a Festetics palota Andrássy termének egyik sarkában, mikor is felfedezte, hogy a Tornai pince asztalához nyitott az út, és kihasználva a soha vissza nem térő időablakot át is surrant rajta. Sikerült a ’08-as Olaszrizlingből egy mintát kaparintania, mely már nagyon szépen fejlődik, élénk citrom színe van, zöldes reflexekkel, közepes teste, szép sava, és nagyon intenzív gyümölcsökkel bódít egyből. Ezek citrusok és trópusi gyümik, ízben is nagyon intenzíven jönnek, szép koncentrált bor lesz ez, csak várni kell még egy kicsit. Lecsengése is közepes, minden klappol, kicsit háttérben volt a bazalt, amire kapásból számítani lehet egy somlainál. Tornaiék hársa is nagyon erős, ezekre mindenképpen oda kell majd figyelni később.

Ahogy ezeket kortyolgatta, Kántorbandi szeme megakadt Dr Nemtudomkán, aki a terem egy másik pontján tetriszezte át karcsú testét két asztal között.  Közben odakiabálta, távirati stílusban: „Spiegelberg elkezdett nagy borokat készíteni. Eddigi pedáns és kicsit lapos stílusa megváltozott: kerek, mély, igazi fehérek gurulnak elő kis pincészetéből. Kollonics egyenetlenebbnek és savasabbnak tűnt, a kedves Györgykovi most is pohárnyi harmóniát ajándékozott az embernek, a végén egy sárga muskotályt adagolva, ami megváltás volt, illatakkord. Meglepő az Apátsági pincészet túlérett szőlőből készült tételeinek érzéki gazdasága.”

Takács Lajoshoz nemigen lehetett hozzáférni, róla a következő Figyelőben lehet majd olvasni, egy Borszerda című dolgozatban. Összefoglalva: mindig ezt ugatéroztuk, hogy az érlelhető fehérborok jelentik a magyar utat, itt egy-két palack igazolta nem túl eredeti tételünket. Somlónak nagy jövőt jósolunk, egységes képet mutat, nem is kell más oda, mint egy fesztivál, meg elegendő idő arra, hogy végigkóstoljunk, és minden adott lesz. Úgy legyen.

Korábban:

Amikor megszólal a bazaltorgona

Somló. Tavasz. Évjáratkóstoló. Bazalt. Fiúutód

Kapcsolódó:

Ajánljuk:

Brunello skimming
Két Jani Szekszárdról II.
Két nem tipikus Chenin
Okt. 23. Sydneyben
Egy kistérségi belülről
Az alkalmi borturista 2.
A kávé csodálatos teája

1 hozzászólás ehhez: “Nyaltuk a bazaltot”

  1. 3. Balogh Zoltán 2009-03-26 16:34:17

    A Somlói Apátsági pincénél hangsúlyozottan nem túlérett szőlőből készítjük a borokat, hanem csak simán érett szőlőből. A túlérettség számunkra értelmezhetetlen, ahogy az éretlenség viszont kivállóan értelmezhető.

    2. kicsi 2009-03-21 11:56:17

    GYörgykovács, Takács Lajos, Tornai a három ász.

    1. fater 2009-03-21 09:56:11

    A legegységesebb képet Kreinbacherék borai mutatták, a meglepetés viszont számomra is Spielberg.

    Írta: korábbi hozzászólás | március 26, 2009, 16:34

Hozzászólás

Jelentkezz be a hozzászóláshoz!



Legutóbbi hozzászólások

  • marha gulas: Újházi fröccs. Amikor kovászos uborka lével készül a fröccs. Analógan az újházi tyúkhúsleveshez.
  • Kántorbandi: @ Laszlo Vasarhelyi: Való igaz, nem volt helyénvaló ilyen politikai kifejezéssel illetni a szegény...
  • Laszlo Vasarhelyi: Ha valaki nem tudja mit jelent a moszkovita, ne használja a kifejezést..

Csatlakozz!