
Walter Gyula (3 hektár Pécsváradon) a jövőben csak régi magyar fajtákkal fog foglalkozni, világfajtákkal egyáltalán nem, mert afféle mélymagyar svábként nem rokonszenvezik velük és nem akar ezeregyedik Sauvignon blanc-t készíteni. Mármost a régi magyar fajtákat nemigen ismerjük, elölről kell kezdeni kiismerésüket, mivel egyrészt a filoxéra, másrészt a komenizmus letarolta őket. Nem tudjuk, hogy melyik érdemes az újjáélesztésre, ugyanis, bármilyen hihetetlen is ez egyeseknek, valami attól, hogy régi magyar, nem föltétlenül jó.
Jó, jó, tudom, hogy van, akinek ez idegenszerű kijelentés, de a magyarság se önológiai, se semmilyen szempontból nem önérték, legfeljebb értékké tehető. Ki kell ismerni tehát, hogy valamely régi szőlőfajta tud olyat, amit más nem, és nem azért került a történelem bogyózó-zúzójába, mert túlérzékeny, macerás, alig terem, savas és nincs semmilyen illata. Abszolúte lehetséges, hogy némely régi fajták csodákra képesek és azért tűntek el, mert alacsony hozamúak voltak, ami egy időben jellemhibának számított, mára viszont felértékelődött tulajdonság például.
Szal Walter Csomorikával, Gohérral, Hárssal, Furminttal, Olaszrizlinggel és Kadarkával is dolgozik, tiszta és profi szortimentjében a (2007-es) borok illata kicsit egyforma, a legszínesebb közülük a túlérett-töppedt szemekből bűvölt hetes hárs, mely a nagy borok meghökkentő intenzitását és érzékiségét sugallja (88 pont). A többi vékony szerkezetű, friss, tiszta, nagy izgalmaktól és feszültségektől mentes stílust mutat. A konzervatív címkék világosan mutatják, hogy Walter szerint a jó borász ért a jó címkéhez is, nos, ez nem így van.
Úri Szabó
Szabó Zoltán nyílt és mosolygós fiatalember, 2 hektárja van Hosszúhetényben, 2004-től borászkodik, borai színes és lendületes benyomást keltenek. Ő maga tudatosan törekszik jó ivású, egyéni vonásokat mutató, de nem túlmisztifikált borok készítésére. Cirfandli-változataiból sokat megtudsz e macerás, a kadarkánál is hisztisebb, mézes illatú, kesernyés, savatartó fajtáról, mely még száraz kategóriában is mézes-birsalmás illatokat lenget feléd. Az édes ?08-as kevésbé tűnt vibrálónak, mint az eredeti, botritizált, szamorodni módjára készült, azaz nem szemen szedett, hanem a nemespenész megeste, a simán töppedt és az egészséges szemeket is tartalmazó fürt kipréselésével készült lágy, gombaillatú, medicinális ízeket villantó Chardonay 2008. (90 pont).
Szabó 2007-es Kadarkája a P 9-es stílusú kadarkatípus csúcsa, ezalatt a laza, könnyű ivású, világos komplexiójú kadarka-eszményt értjük. (Van ugyanis egy fekább, tüzesebb és koncentráltabb kadarka-kép is, lásd Vida Peti vagy Balla Géza). Szabó édes érintésű, vidám kadarkája iskolapéldája, tanítóbora a régi hétköznapi kadarka-értelmezésnek nagyon intenzív, szép, tényleg fűszeres illatával, tanítani lehetne rajta, mit jelent ez a szó, hogy fűszeres (87 pont). A pécsi kutatóval kötött tájkísérleti szerződés keretében ő is nevel egy csomó régi magyar fajtát, legérdekesebbnek tán a barnába hajló, silleres, ánizsos és gyümölcsös illatú ?08-as Csókaszőlő tűnt, mely télleg tán a kadar és a pinot között ugrándozik.
A Róka
A kóstoló csúcsát, a legegységesebb és ? lendületesebb borstílust sztem a Lisicza Borház képviselte, olyan 14,5 hektár a Mecsek lábánál fekvő Helesfánál. Kemény hozamkorlátozás, egy tőke egy palack, csak saját szőlő, high tech feldolgozó, tehetség, ezekből áll össze a hardver. Gyümölcsös sauv blanc, mézes cirfandli kifejezetten sexy, pussyillatú, édes rozé (86 pont) után egy figyelemreméltó koma oson, a Ravasz.
A róka jelentésű lisicza szóból jövő Ravaszban magunk egy fontos bortípus- és eszmény megtestesülését látjuk: a könnyű, karcsú szerkezetű, ugyanakkor nagyon gyümölcsös, lendületes vörösborét. Eperillatú, meggyes ízjegyeket villantó, a háttérben enyhe csokival színezett, izgalmas bor, 90 pont. Nem csak a mély és vastag vörös lehet nagy bor és tökéletes bornak kell álldogálnia minden polcon, a Ravasz nem a termékpiramis csúcsán áll, de nagyon rendben van. Szinte jobban bejött nekünk, mint a gyönyörű, mák és gyümölcsillatú, telt, de nem az a feka-húzós, hanem ugyancsak jó ivású, harmonikus bordói blend, az Ében 2006. (90 pont).
Kevésbé egyenes vonalú, de intenzív színeket is mutatónak tűnt ezen az egyre kellemesebb délutánon a Planina Borház szortimentje.A 2003-tól a gyönyörű és ideális bortermő mohácsi szőlőhegyen működő 4 hektáros birtokot a bölcsész-népzenész-borész Horváth Zoltán vezeti, a borok skálája a lágy Királyleánykától az édes érintésű, 14 %-os szeszű, laza, fűszeres-gyümölcsös kadarkán át az intenzív cabfranc-kékfrank küvé Prímig (82 pont) jó italú, végre dilis, modern címkékkel ékes borokig terjed.
A borok közt stifoldereket és sajtokat csipegetett az ember, melyeket a herflis blues-zenészből sajtmesterré lett Méhesi-Melis Zoltán készít. Ez a figyelő, kemény tekintetű úr 30 hektáron mozgatja a hét tehenet, a négy borjút és a 18 malacot, mesés ízeket állít elő és túl érdekes ember ahhoz, hogy itt két mondatban elintézzük. Muszáj tanulmányi kirándulást tennünk mihamar Mozsgóra, ha már ott vagyunk, Ebnert is bevizsgáljuk majd és tudósítjuk a borravaló barátait észleleteinkről.
Korábban:
Pécsiek a sasfészekben
A legjobb dél-dunántúli borok
Még sok info pécsi borokról is: