Tokaj: van még mit tenni

A következőkben annak a döntésnek jogi hátterét és jövőjét vizsgáljuk, amely a Tokaji Hegyközségi Tanács október végén hozott. A döntés jelen pillanatban még nem alkalmazható a tokaji borok forgalomba hozatala és címkézése során, de az első lépés megtörtént. Most jön majd a neheze.

Aszúforradalom című írásunkban röviden taglaltuk, hogy milyen döntést hozott október 30-án a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa. Röviden: jelentősen szigorították a tokaji borok eredetvédelmének megerősítését. A jogi hierarchia miatt azonban a változtatások csak akkor válnak a gyakorlatban is teljes mértékben alkalmazhatóvá, ha a tanács által kezdeményezett módosításokat a vonatkozó jogszabályokban is átvezetik. A módosított rendtartásban megfogalmazott elvek és alapvető követelmények bevezetése ugyanis a felsőbb szintű magyar jogszabályoknak, valamint a tokaji borok ún. termékleírásának a módosítását is szükségessé teszik, ez utóbbi esetében pedig az európai uniós felettes szervek jóváhagyására is szükség van.

Némi hátteret kell adnunk a történetnek. Az eredetvédelem a bor földrajzi eredetének és az ehhez köthető emberi tevékenységtől függő eredetének szabályozását és védelmét jelenti. Célja a magas értékű termékek előállításának ösztönzése, a szőlő- és bortermelők törvényes érdekeinek védelme, a fogyasztók tájékoztatása és törvényes érdekeik védelme, illetve a tisztességes piaci verseny ezúton történő szabályozása, a piacon megjelenő borok versenyképességének erősítése. Az eredetvédelmet szolgáló rendelkezések ezt a célt a szőlő- és bortermelés területi és borászati kategóriáinak értelmezésével és meghatározásával, valamint az ehhez szükséges rendtartás kidolgozásával érik el.

A borok eredetvédelme szempontjából a kulcsfontosságú magyar jogszabályok közé tartozik a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (ún. Bortörvény), valamint az ehhez kapcsolódó 99/2004. (VI.3.) FVM rendelet, amelyek mellett az időközben kiforrott európai közösségi joganyag részeként kiemelt szerep jut az ún. termékleírásoknak, továbbá az előírásokat térségi szinten megjelenítő borvidéki rendtartásoknak.

Ezek a következő területeket szabályozzák le az eredetvédelemmel kapcsolatban.

  • Bortörvény. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény egyrészt általánosságban meghatározza hazánkban a szőlőtermesztés és bortermelés szabályrendszerét, igazgatási eljárásait. Emellett a törvényben külön fejezet foglalkozik a Tokaji Borvidékre vonatkozó speciális rendelkezésekkel, részletesen kitérve a borok Tokaji Borvidéken történő termelésére, és a tokaji bor tárolására, valamint a borvidékre vonatkozó különleges előírásokra. Ennek részeként a jogszabály a Tokaji Borvidéken készített tokaji máslást, tokaji fordítást, tokaji szamorodnit, tokaji aszút, tokaji aszúeszenciát, valamint a tokaji eszenciát – mint tokaji borkülönlegességet és önálló névhasználatra jogosult termékeket – külön is definiálja, részletesen leírva készítésük feltételeit.
  • FVM rendelet. Az utóbbi definíciókat és előírásokat részletezi a borok előállításáról szóló 99/2004. (VI.3.) FVM rendelet, amelynek ma hatályos állapota azonban részben ellentmond az uniós jogszabályoknak és a termékleírásnak, így helyette már ez utóbbiak alkalmazandók a gyakorlatban.
  • Termékleírás. 2009. augusztus elsejétől hatályosak a borok eredet-megjelölésére és földrajzi jelzésére vonatkozó európai uniós szabályok, amelynek részeként az EU három termékkategóriát vezetett be. Ezek: 1) az oltalom alatt álló eredet-megjelöléssel ellátott bor (OEM), 2) az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor (OFJ), valamint 3) a földrajzi jelzés nélküli bor. Az EU célja a termékleírások bevezetésével a borok földrajzi árujelzőire vonatkozó szabályozás egységesítése, amelytől mindenki azt várja, hogy az európai borszektor versenyképesebb legyen és piacszerűbben működjön. A tagállamok szabályozó hatóságai által benyújtott – közte a tokaji – borneveket az EB egy erre létrehozott elektronikus adatbázisban, az ún. E-Bacchusban gyűjtötte össze.
  • Borvidéki rendtartás. A borvidéki rendtartások célja a vonatkozó termékleírások és a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek Hegyközségi Tanácsi szintű érvényesítése a szőlőtermesztés és a borgazdálkodás színvonalának növelése érdekében. Így a rendtartások egyszerre terjednek ki az adott borvidék területén a hegyrendészet és gazdálkodás szabályozására; a bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek meghatározására; az érintett borvidéken alkalmazott eljárási rend meghatározására; valamint a rendtartásban meghatározott szabályok megszegése esetén alkalmazható büntető rendelkezésekre és az azokkal kapcsolatos eljárási rendre.

A bizonyos döntés

A tokaji borok eredetvédelmének erősítése érdekében a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa október 30-ai határozatával a saját hatáskörébe tartozó helyi szintű szabályozást, azaz a Borvidéki rendtartást módosította, a következő előírásokat megfogalmazva a tokaji borok minőségének biztosítása érdekében:

Az aszúborokat érintő legfontosabb előírások és változások

- Az aszúszemek kézzel szedésének előírása.

- Az aszúborok termékkategória-rendszerének egyszerűsítése.

- A minimális összes potenciális alkoholtartalom 19 % vol-ra emelése.

- Az aszúbor minimális maradék cukortartalmának meghatározása 120 g/l-ben.

- Annak rögzítése, hogy 1 kg aszúszemből maximum, összességében 2,2 liter aszúbor és fordítás készíthető.

Az egyéb tokaji borokat érintő változások

- 2014. július 31-től a tokaji borok borvidéken belüli palackozásának kötelezővé tétele.

A rendtartás a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának való megküldést követő 30 nap elteltével kerül kihirdetésre, és a kihirdetéstől számított 30 nap elteltével – előreláthatólag december 31-én – lép hatályba.

Mi történik ezt követően?

A döntés tehát az első lépés volt, a rendtartásban megfogalmazott elveket és alapvető követelményeket a magasabb szintű jogszabályokban, valamint az érintett borfajták termékleírásában is meg kell jeleníteni, azt a hazai és európai uniós felettes szakmai szervekkel is jóvá kell hagyatni.

Annak érdekében, hogy a tokaji borok eredetvédelme egységes és jogilag támadhatatlan legyen, és a módosított rendtartás előírásait alkalmazni lehessen, az alábbi változtatásokra van még szükség:

- A Tokaj eredetmegjelölés termékleírása és összefoglaló dokumentumának módosítása.

- A szőlőtermelésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény vonatkozó paragrafusának módosítása.

- A borok előállításáról szóló 99/2004. (VI. 3.) FVM rendelet módosítása, illetve hatályon kívül helyezése.

- Az “aszú (3) (4) (5) (6) puttonyos” hagyományos kifejezés, és az ahhoz kapcsolódó leírás módosítása az E-Bacchus adatbázisban, amit közvetlenül a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa kezdeményezhet.

Mindezt a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa is figyelembe vette, amikor az új rendtartással együtt elfogadta a termékleírás módosításának elveit, valamint a termékleírás és a magyar bortörvény módosítását is kezdeményezte, megkezdve az erre vonatkozó javaslat kidolgozását.

Összegzés

A követendő jogszabályi hierarchiát (a törvényi szintű szabályozás elsőbbségét) és a termékleírás módosításának európai uniós jóváhagyási kötelezettségét figyelembe véve tehát a Tokaji Borvidék módosított rendtartásának előírásai pillanatnyilag még nem alkalmazhatóak a tokaji borok forgalomba hozatala és címkézése során, amelynek kapcsán továbbra is a jelenleg is hatályos Termékleírás előírásait kell követni.

Fontos azonban, hogy az újonnan a rendtartásba került rendelkezések a vonatkozó jogszabályok módosításáig is alkalmasak arra, hogy kifejezzék a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának szándékát, azt, hogy milyen irányba kíván lépni a testület a tokaji borok eredetvédelmének megerősítése érdekében.

A hátteret és a jogszabályi környezetet a Tokaj Kereskedőház Zrt. segítségével állítottuk össze. A társaság egyértelműen a legnagyobb szereplő a piacon, a döntésben és a változásokban egyértelműen érdekelt és érintett. Kérdésünkre elmondták: alapvetően üdvözlik a lépést, a minőség emelése mellett tették le voksukat. A társaságnál az elmúlt időben történt változások (pl. Áts Károly szerződtetése is) ebbe az irányba mutatnak.

Hozzászólások

  1. BZoltan mondta

    Én úgy tudom, hogy a borvidéki rendtartás az szigoríthat a termékleírás és a bortörvény szabta korlátozáson.

    Vagyis simán megtehetik, hogy hely hatáskörben felemelik a 3 puttonyos aszúk minimális cukortartalmát 120g/l-re. Ebben az esetben nem kell megszüntetni a 3 puttonyost, csak nem lesz olyan aki értelmét látná annak, hogy használja ezt a kategóriát.

    Ha a hierarchia nem sérül azáltal, hogy a termékleírások alkalmanként szigorúbbak a bortörvénynél és az FVM rendeletnél, akkor a borvdéki rendtartás szigorításával sem sérülne… szerintem.

    Én ugyanígy üdvözölném ha a Somlói borvidéken egy ehhez hasonló szigorítás szüretne…az imbecil termékleírást és a kretén törvényt pedig szépen lassan el lehetne felejteni.

  2. BZoltan mondta

    @ hegyaljai:
    Igen, az érlelési idő rövidítése az nekem is szemet szúrt, de én ezt nem tartom olyan jelentős dolognak.

    A lényegét és a többségét tekintve szigorító, vagyis minden jogi akadály nélkül alkalmazható lenne. Vagyis még mindig nem értem a minisztériumi szatelitszervezet nevében anonim módon aggályát kifejező személy véleményét. Meg részben azt sem amiről ez a poszt szól.

    Nekem teljesen az jön le, hogy a borvidéki rendtartással simán a sarokba lehet szorítani a használhatatlanra puhított bortörvényt és a kapkodva összecsapott ócska termékleírásokat.

    De érdeklődve várom, hogy valaki aki ért is a joghoz cáfolja vagy megerősítse ezt a megérzésemet.

  3. 117 mondta

    “nem kell megszüntetni a 3 puttonyost, csak nem lesz olyan aki értelmét látná annak, hogy használja ezt a kategóriát.
    Ha a hierarchia nem sérül azáltal, hogy a termékleírások alkalmanként szigorúbbak a bortörvénynél és az FVM rendeletnél, akkor a borvdéki rendtartás szigorításával sem sérülne… szerintem.”

    Szerintem ez nem ilyen egyszerű. A hegyközségi törvény 24.§ (1) bekezdés a) pontja szerint a hegyközségek kizárólagos hatáskörébe tartozik a termékleírások meghatározása. Egy termékleírás a Bizottság jóváhagyásával “lép életbe”, és ezzel a közösségi jog részévé válik. Abban igazad van, szerintem, hogy egyes termelők, termelők egy csoportja vagy a hegyközség szigorúbb szabályokat határozhatnak meg, de szerintem nemigen léphetnek fel eredményes azzal szemben, aki nem tartja be a hegyközség által megfogalmazott “ajánlásokat”. Ha valaki mégis kijön a 3 puttonyos aszúval, akkor a tevékenysége nem jogszerűtlen. A rendtartás ugyanakkor nem azt a célt szolgálja a törvény értelmében, hogy a termékleírások alapját képező eredetvédelmi rendelkezéseket határozzon meg, hanem kvázi “házirend”: kötelező magatartási normákat határoz meg. A közösségi rendelet írja elő a termékleírások készítését, és szabályozza az eljárásrend egy részét is. Ahhoz, hogy a 3 puttonyos aszú véglegesen kikerüljön a piacról, szeintem szépen – ahogy ennek a rendje – végig kell játszani a játékot.

  4. Kántorbandi mondta

    @ 117:
    Valóban végig kell játszani, de szerencsére a tokajiak közül a mérvadó pincék támogatják ezt az egészet, a legnagyobb piaci szereplővel, a Tokaj kerházzal együtt. Szóval, úgy tűnik sínen van a dolog.

  5. BZoltan mondta

    @ 117:
    Igen, minden kétségen túl a golyóálló megoldás az az, hogy az új szabályozást a termékleírások módosításával a lehető legerősebb szintre emelik. Szerintem ez is a hosszútávú cél.

    Az is igaz, hogy a hegyközségi rendtartás nem igazán az eredetvédelem rendezésére való. Mindezzel együtt szerintem egy hegyközségi szintű rendelet az végrehajtható és be is tartatható. Azt nem tudom, hogy milyen jogi lehetőségei vannak a hegyközségnek egy reditens termelővel szemben, de nagyon csodálkoznék, ha minden következmény nélkül meg lehetne szegni a hegyközségi rendeleteket.

Minden vélemény számít!