Tokaji Bormívelők: minősített dűlők csillogása

Bemutatkozót tartott a Gerbeaud-ház Onyx éttermében a TBT, alias Tokaji Bormívelők Társasága. A tokaji vidék egyik klaszteresedéséről van szó, akik kicsit másképp gondolkodnak a terroirról, a dűlők fontosságáról. Mi a szárazakra voltunk kíváncsiak, arra, hogyan definiálja magát újra Tokaj. Elöljáróban annyit: jól.

Tokajról elsősorban nem a szárazborok jutnak az egyszeri fogyasztó eszébe, pedig hát, ha valaki arra kíváncsi, mit tud egy borvidék mezoklímája, egy dűlő mikroklímája, a talaj, az éghajlat, a borász keze munkája, egyszóval a terroir, akkor szárazakat köll onnan kóstolni, ahogy a TBT elnöke, Bárdos Sarolta is fogalmazott: a dűlők tulajdonságainak megállapításában a legjobb iránytű a szárazbor. Nem azt mondjuk, hogy az édes boroknál nem lehet következtetéseket levonni, dehogynem – arról van szó, hogy a maradék cukor azért sok mindent ápolhat és eltakarhat.

A TBT bemutatója barátságos volt és nem hivalkodó. Az Onyx étterem nem nagy hely, kellemesen befogadta a megjelent tizenpár borászatot, egy apró tényezőben lehet elmarasztalóan szólni, ez pedig a világítás: nem mintha a legfontosabb tényező a szín lenne, de azért jó látni, milyen is a megjelenése egy tételnek. Az Onyx du. 3 után erre tökéletesen alkalmatlan, mi viszont ezen a problematikán tökéletesen túltettük magunkat.

Rövid megnyitót követően már lehetett is kóstolni, Bárdos Sarolta és Alkonyi László beszéltek arról, mit jelent a minősített dűlő, hogyan alakították ki a rendszert, mi az a TBT, de inkább nézze meg mindenki magának videónkon:

A következő dűlőkről érdemes a TBT honlapján lévő szuper térképet segítségül hívni, és kicsit böngészgetni a honlapot minden más adat kapcsán is.

Becsek

Az első meglepetés a Királyudvarnál ért minket, aholis Kató András állt egy dekantált furmint mellett. Ebben a konstellációban mind a személy, mind a módszer igen érdekes volt. Kató szabadkozot: mindeni aszú szüreten van, ő ugrott be a bort megmutatni. A dekantálásról annyit mondott: ezeknek a boroknak kell a levegőztetés, hogy teljesen kinyíljanak. A Becsek furmintjáról van szó, amely sajnos nem kerül kereskedelmi forgalomba, mindössze 100 palack lett letöltve, referencia tételnek.

Ebben a cukor nagy része javarészt kierjedt, a dűlő többi gyümölcsét a Demi Secben lehet majd viszontlátni, magasabb maradék cukortartalommal. Közepes citrom színű bor ez, vízszéli elszíneződéssel, lassan nyíló illattal, amelyben körtés, citrusos jegyek és ásványosság érződik. Ízében robbant, rengeteg az ásvány, és a fehérhúsú gyümölcs, citrus, lecsengése közepesnél hosszabb, a végén némi barackmagos beütéssel. A savak erősek, de tartja őket a maradék cukor meg a 13,5-es alkohol.

Királydűlő

Az Erzsébet-pince 2006-os furmintja a mádi Királydűlőről, annak is Nagy-király részéről származik. A borász szerint nehéz év volt a szárazoknak a 2006-os, gondoljunk csak a nagy melegre. A furmint halvány citrom, vízszéli elszíneződéssel, illata közepesen intenzív, főként a melegnek köszönhető, de almasav bontás nem történt, ez némileg felfedezhető az illatában. Szájban is előjön, kicsit csíp a vége, de nem zavaró. Illatban egyébként birses-mézes jegyek jelentkeznek. 8 hónapot töltött régi fahordóban, 4-5 g/l cukor maradt benne, közepes a teste. Zamatban minerália, sósság, citrusok, némi virág, lecsengése közepes.

Csontos

A 2007-es Bott Furmint ugyan már forgalomban van, de jövőre mutatja majd meg magát igazán, értettünk egyet Bodó Judittal. Zsákolni hát és pincébe vagy hűtőbe vele. Hogy miért? A savak nem kerekedtek még le ahhoz, hogy tökéletes fogyasztási élmény legyen.

Márpedig ilyen tételnél ezt illik kivárni. Közepes citrom szín, közepesen kibontakozó illat, nagyon furmintos: sok fehérhús gyümölcs, ásványosság, kis virágpor. Teste közepes, leheletnyi tannint érezni, intenzív, birses, citromos íz, barackmagos közepesnél hosszabb lecsengéssel.

Szt. Tamás

Az Úri Borok Pincészetének 5 hektárja van itt, mi a 2006-os Hárslevelűt néztük meg. A fele koracélban, fele meg 4-5 hónapig új fahordóban volt, nagyon édes gyümölcsből készült, melynek eredménye 14,5 %-os alkohol lett. Spontán almasav bontás is történt, a savak így is magasak. Halvány aranyszín, közepesnél kicsit erősebb intenzitású almás, körtés, kovás illat, némi mézzel. A teste könnyű, zamata intenzív friss almás, citrusos, közepes lecsengés végén barackmagos.

Előhegy

A Dorogi testvérek 2006-os Furmintja 30 éves ültetvényről származik, egy évig volt második felhasználású hordóban. Izgalmas tétel, löszös talajról, a savak elég magasak, lehet, hogy egy év hordó kevés volt neki. Ott van azonban a 13,5-ös alkohol és a maradékcukor, hogy megtámassza, meg a közepes test. Közepesen intenzív citrom szín, illata nem zárt, citrusok, pörkölt magok, méz és virág jön rögtön.

Zamata a közepesnél intenzívebb, elsőre birsalmát érezni, de az illatban tapasztaltak visszaköszönnek sorban, aztán a viszonylag hosszú lecsengésben valami törökmézes, marcipános jegy, és az alkohol jótékony édessége. Háromezer forintért nagyon jó ár-érték arány.

Palandor

Karádi és Berger 2007-es furmintjában 15 százalék hárslevelű van. A tétel még nincs piacon, de várjuk. Alapvetően új fahordós érlelést kapott az 1 kiló alatti tőketerheléssel szüretelt szőlőből készült bor. Közepesen intenzív citrom szín, illatában érezni a 14-es alkoholt, virágok, virágpor és ásványok tobzódnak. Íze kimondottan intenzív, koncentrált, nagyon minerális, ez savak magasak, a test közepes, a lecsengése közepesnél hosszabb, mandulás véggel. A palackban még csiszolódik, alakul, és 2000 forint körülire tervezik, ami kiemelkedő ár érték arány.

Abaújszántói dűlő

Penditsék 2007-es Sárgamuskotálya is tizest kapna az árérték arány skálán, mindössze 1500 forintért árulják a halvány aranyszínű bort. Illata nagyon intenzív szőlő, és virágpor kombinációja, teste közepesnél könnyebb, íze is rendkívül intenzív, nagyon muskotályos, virágos, lecsengése közepes. Kicsit kilóg lefelé a sav, az alkohol 13 százalékos.

Disznókő

A pincészet is erről a dűlőről kapta a nevét, a furmint származik innen. A 2007-es fele új, fele régi fahordóban volt kilenc hónapot. Halvány arany színe van, lassan nyíló, de amikor, akkor atom minerális illattal, alapvetően kovás, a hátterében barackos, virágos jegyekkel. Íze közepesen intenzív, itt is rengeteg minerália, de van citrus, alma, körte, birs és némi mandula is a végén. Erős savak, közepesnél kicsit erősebb test és hosszabb lecsengés. A termőhelyhez és pincészet nevéhez képest egész korrekt, 4000 forintos palackár.

Hangács

A Disznókő Hárslevelűje származik innen, a 2007-es közepesen mély citrom színű, visszafogott illatú bor, virág és citrus jegyekkel és némi mézzel. Zamata intenzív, édes alma, citrusok, a végén barackmagos jegyek. A savak magasak, de az alkohol sem kevés, 14,5 felé közelít. Teste közepes, lecsengése is.

Lónyai

A Tokaj Kikelet 2007-es Hárslevelűje félszáraz bor, halvány citrom színnel és zöldes reflexekkel. Illata közepesen intenzív, és alapvetően ásványos jellegű, de kiérezhető némi virág és citromosság. Ízében sokkal intenzívebb, és alapvetően a friss gyümölcsök uralkodnak, citrusok és zöldalma. a teste könnyű, lecsengése a közepesnél rövidebb, a savak közepesek.

Borkút

A TBT tagok közül kevesebben vannak, akik fajélesztőt használnak, a Degenfeld ilyen. Löszös betörések vannak a dűlőben, érdekes korrelációkat mutat a Dorogi testvérek furmintjával. A 2007-es furmint nyár elején került palackba, előtte egy évet töltött fahordóban.

Ez előtt azonban még 4 hónapig seprőn volt tartva, ebből három hónapot keverték. közepes citrom színű bor, lassan nyíló, ásványos, virágos, pörkölt magos (sic!), fehérhús gyümölcsös illattal. Teste közepes, egy leheletnyi tannin érezhető, savai erősek, lecsengése hosszabb.

Szerelmi

Demeter Zoltán három hárslevelűvel jelent meg, nekünk a 2006-os tetszett legjobban, koncentráltsága, összetettsége miatt. Közepesen mély citrom szín, szépen nyíló gyümölcs domináns illat, háttérben ásványossággal.

Savai intenzívek, teste közepes, lecsengése közepesnél hosszabb. Íze mézes, citrusos, fehérhúsú gyümölcsös, ásványos. A magas, 14,7-es alkohol a végén melegít.

Barakonyi

A Tokaj Nobilis 2007-es Hárslevelűje volt a pont az i-re: a 6 hónapos hordós érlelés mintha nem is lett volna, olyan szépen beépült a borba, amely megtartotta alapvetően gyümölcsös énjét. Közepes citrom szín, illata intenzív gyümölcsös-virágos, savai, teste, lecsengése közepes, alkohol szépen belesimul, nagyon harmonikus bor. Ízében óriási meglepetésre ribizlit éreztünk.

Zanza: Tokaj kétségkívül tör előre, az olyan kezdeményezéseknek is köszönhetően, mint a TBT. A világon divatja van a fehérboroknak, kevés termőhely tud a könnyű egysíkú gyümölcsösök mellett mást felsorakoztatni: Tokaj ilyen is tud lenni, erre kell építeni. Bárdos Sarolta tökéletes arca a mozgalomnak, mintha maga lenne a TBT: ilyen borokról vakteszten itthon is keveseknek jutna eszébe Tokaj, külföldön meg pláne. A TBT elég magasra tette a lécet. Az pedig, hogy a dűlőket minősítik, ezeket a neveket kommunikálják a címkén, úttörő feladat a magyar fogyasztó edukálásában, a tájhoz közelebb vitelében, hogy ilyen bárgyún fejezzük ki magunkat. Nekünk mindenesetre nagyon pozitív élmény volt, hosszú lecsengése volt az eseménynek.

Hozzászólások

  1. mondta

    7. Essz 2008-11-21 09:59:40

    Egyetértek. Gondolom, mindenki azt az utat keresi, hogy lehetünk a világelső borral valóban világhírűek és világelsők. Emlékszem a nyáron egy bor- és étekértő francia mondta a Pirított krémhez és réteshez kapott Saturnes-ra, hogy Tokajit venne, ha lenne, mert be kell ismernie, hogy az jobb. Őszintén mondta.

    6. zoli 2008-11-20 18:53:11

    kántorbandi, a történelmi visszatekintést én korábbra gondoltam, mint az emlmúlt 50-60 év, ahol a mádi ófurmint, meg a darabbantartott száraz szamorodni volt a plafon. No nem mintha emlékeznék, de régi leírásokban is az édesborkülönlegességek kapcsán emelik ki Tokajt.
    Engem konkrétan a furmintban manifesztálódó “nagy száraz tokaji”, amivel akad némi problémám, de még általánosságban is az a véléményem, hogy akármilyen tokaji száraz nem bírja még csak megközelíteni se azokat a magasságokat, amit a valóban egyedüli és megismételhetetlen adottságokból adódó kivételes aszúsodási hajlam nyújt.
    Champagne-nak, Jereznek, stb. sincs szüksége egy külön kísérőitalra, ahhoz, hogy talpon maradjanak. Persze száraz kell, legyen is, de sztem fölösleges a Burgundiával, Loire völgyével való hasonlítgatás, illetve a vasakarat és a sok energia, hogy vmi hasonlatosat préseljenek ki magukból. Tudom jól, hogy piac, divatok meg likviditás, de túl nagy luxusnak tartom, hogy nem aszú és tsai tökéletesítgetésével és annak kommunikálásával foglalatoskodnak, már ha komolyan gondoljuk, hogy e tekintetben világelsők között vagyunk, ha nem éppen azok…

    5. Essz 2008-11-19 08:49:30

    Lehet nem nálam van a bölcsek köve. A divat csak divat. Tokaj piaci szempontból ráállhat a nagy fehér ösvényre. Ez hozzásegítheti a csak száraz borokat kedvelő közönségen keresztül a szélesebb körű ismertséghez.
    Legyen a száraz bora mestermunka és hatalamas siker, nagyot alkotni csak a botritiszes, mélytűzű aszúkkal tudnak. Csillag lenni az égen – hosszútávon ez a jövedelmezőbb!
    Szepsy úrral is beszélgettünk erről. Látható, most Tokajban mindenki a földön jár kicsit. Bizakodom mégis.

    4. kántorbandi 2008-11-19 08:33:10

    zoli, megértem a szkepszist – de árnyalnám: a minősített dűlőkre való törekvés pont a területet helyezi előnyben. hovatovább: anno két okból nem beszélhettünk nagy fehérről. 1) a fehérbor divatja mostanában jön fel, 2) mindenki az olyan nagy fehérekre volt beindulva, mint a sherry. látszik is a szamorodni készítésű borokon, hogy mintha erre hajaznának. a nagyobb, nem floros, gyümölcsös, minerális fehéreknek mostanában jün el az ideje, és szerintem pont ezt mutatta be a TBT. mit gondolsz?

    3. zoli 2008-11-18 22:43:07

    Én viszont szkeptikus vagyok, mint azt már mondottam. Az, hogy jó borokat kóstoltatok sztem sokkal inkább a termelők dícsérte, mintsem a termőhelyé és a fajtáé.
    Villányt már megtámadták (nem is alaptalanul) azzal, hogy az oportónak amolyan cash-flow bor szerepkört szántak, ezen a ponton egy hangyányi párhuzamot érzek a tokaji nagy fehér főnökre való törekvéssel, hiszen bevallott tény, hogy kizárólag édesborokkal nem tudnak, nem lehet operálni, a különbség csupán annyi, hogy mondjuk nem olcsó reduktív tömegbor a kitűzött cél. Egy kis történelmi visszatekintés által se kerülne rivaldafénybe Tokaj a száraz boraival, több borvidékünket sokkal előbb említenék, Tokaj esetében szinte kizárólag a botritisz rásegítéséből kapott édesbor az, amiről a fáma szólt.
    Mindezzel nem a tokaji gazdák vagy a TBT munkáját szeretném kritizálni, hanem a választott ösvényről nem tudom, jó irányba vezet-e…nekem eddig kizárólag a Nobilis 2006-os Barakonyija tetszett feltétel nélkül.

    2. kántorbandi 2008-11-18 11:21:24

    a savak magassága nem feltétlenül azt jelenti a leírásokban, hogy ezek kilógnak, csupán a szintjüket írja le – már ahol nincs külön kiemelve, hogy magasabb, vagy kilóg. ezeket egyensúlyozza a legtöbb esetben a maradék cukker, a koncentráció, és az alkohol, ahogy írod is. bár nem szívesen mondanék ellent szepsynek, szerintem almasav bontás nélküli furmintok megálhatják a helyüket, gondoljunk csak rajnaikra, vagy chenin blanc-okra, brutál savakkal tudnak operálni. bennem inkább optimizmus van a tokaji szárazokkal szemben, szerintem nagyon jó az irány, és vannak kiemelkedő példák is.

    1. zoli 2008-11-17 21:16:21

    Mindenképpen beszédesnek találom, hogy igen sok bor leírásában szerepel a (túl) magas sav, pedig kíséretképpen mindenhol magas az alkohol is, ami érett szőlőt feltételez, ezt a termelők neve is csak erősíti bennem.
    Maga Szepsy István is azt mondta, almasvbontás nélkül a furmint nem állja meg a helyét a nemzetközi piacon.
    Az is nyílt titok, hogy nem egy tokaji pince “kedvesíti” némi hárslevelűvel a furmintját.
    Mindez feléleszti bennem a tokaji “nagy száraz”-szkepticizmust. Biztosabb számomra, hogy aszúszem szempontjából a furmint a legjobb választás, mintsem szárazbor alapjának. Összetett, termőhelyét hűen tükröző, ámde összességében ritkán ad finom, kerek bort, ami azért nem elhanyagolható.
    Nem tudom a hárslevelűt miért nem próbálgatják annyira, de sztem még a fajtaborhoz se kellene feltétlenül ragaszkodni, ha már úgyis a dűlő bemutatása az elsődleges cél, esetleg szentségtörő módon tájidegen fajtákkal is lehetne kísérleteket folytatni…

Minden vélemény számít!