Finomra hangolt olaszrizling, mely egyszerre adja a fajtajelleget, a helyi köveket és a hordós érlelés zamatait. Becsapós, mert könnyen iható, mégsem habkönnyű tétel.
A Szent György-hegyi Török Csaba borai sokszor megosztóak, és a 2001 óta létező pince tulajdonosa rá is tett erre a megosztásra egy lapáttal, amikor sangiovesével kezdett foglalkozni: kékszőlő, ráadásul idegen is! A 2009-es Tabunellót kóstoltuk nemrég, és csak azért kapott 3 csillagot, mert elég húzós ára van. Különben most nyerte meg a Balaton borrégió borversenyében a vörös kategóriát ? 83 másik indulót nyomott le. Az évek alatt a 2 hektár 5-re fejlődött, és megjelentek más fajták is a választékban, pl. a mindenhol megtalálható és lúzer fajtának titulált olaszrizling is.
Az olasznál első blikkre ugyanazt a filozófiát kapjuk a palackban, mint a pince többi boránál: nagy terméskorlátozás, nagy odafigyelés az alapanyag érettségére ? de nem túlérettségére, fajtajelleg + terroir + érlelés harmóniájának eltalálására, melyben egyik sem nyomja le a másikat. A pincénél minden bor szűretlen és egyik sem reduktív. Nagyon fajtajelleges illattal nyit, citrus, virágok, édes alma, némi mandula és kövek. Alátámasztó fás jegyek. Szép szikár savak, izgalmas grépfrútos kesernye, enyhe sósság és citrus a nem rövid lecsengésben. Mivel pinceáron 2 ezer forint körül van, ez megkapja a 4 csillagot. Ajánlom majd figyelembe a 2010-es tesóját is, amely egy nehéz év ellenére hordóból kóstolva elképesztő koncentrációt és zamatokat adott.
