Elhatároztam, hogy az elmúlt időszak számomra legemlékezetesebb, nem villányi syrah-it összekóstolom. Persze hallottam hangokat, mely szerint a 2008-as Takler ?offstyle? és meg sem közelíti a 2007-est, a Phantom éretlen és sokkal jobb a 2006-os birtok-syrah, de a ?setup? adott volt, nem volt mit tenni (és nem is akartam változtatni a soron).
Elgondolkodtam azon, hogy mikor irányult a figyelmem a fajtára, honnan datálható a rajongás. Nagyjából hét évvel ezelőtt amikor a 2003-as Vylyan és Bock megjelent, azidőtájt kezdtek a magyar próbálkozások a látókörömbe kerülni. Azóta vadászok, keresem a stílusirányzatokat, a klónokat, kérdezem a gazdákat a szőlő erényeiről, gyengéiről, miért erjesztik, érlelik így, vagy úgy.
A fajta iránti töretlen lelkesedésem – remélem – ismert, egy kis előtanulmányt javaslok itt és itt (ráadásul ezek döntően csak idei, azaz kettőezertizenkettes kóstolások és összevetések).
Emiliana Adobe Syrah Reserva 2010
Aklan Lesencetomaji Syrah 2009
A tematikáról annyit, hogy amíg Villányt és környékét gyakran az ausztrál (shiraz) iskola blockbustereihez, a koncentrált, nehéz, dörzsölős tanninú, forró és fekete fűszerbombákhoz lehet sorolni (mint minden általánosítás ez is nevetségesen buta, rengeteg elegáns syrah jön Villányból is), addig az ország többi részéről mind sűrűbben rhone-i, klasszikusan ?syrah? stílusú borokat találni (ásványosság, savgerinc és társai).
Villány is sorra fog kerülni, egy fantasztikus Vylyan-vertikális formájában (2003, 2006, 2007, 2008 és a még forgalomban nem lévő 2009-es). Arra sem kell már sokat várni, remegőízlelőbimbókkal kerülgetem az üvegeket néhány hónapja, csak az igazi lelki és testi ráhangolódást várom. Erre a sorra ez a lelki és testi ráhangolódás megvolt. Elcsendesedés, teljes odafigyelés, rajongással vegyes áhitat tette számomra széppé a kóstolást. Igyekeztem olyan belövőbort választani, ami nem is belövőbor, mert önmagában túlmutat a ?megugrandó léc? szerepén és általában sosem szeretek ?belövőbort? alkalmazni, mert azt degradálónak tartom és óhatatlanul is csak a hibáira koncentrál az ember. Szóval felvezetésként egy dél-balatoni, aztán Szekszárd, Eger és Somló.
Kislaki Bormanufaktúra (Légli Géza) Lakitető Syrah 2011 (13%)
Friss és könnyed illat, feketeborsra és meggyre építő, szépen balanszált, enyhe hordóhatással, áfonyával kiegészítve. A korty cseresznyés ízvilága élénk savakkal párosul, a színkép amúgy is hersegő piros gyümölcsökkel van tele, de van vastagsága és hossza is. Nem túlbonyolított, jó ár-érték arányú bor, megfelelő izgalmakkal és fajtajelleggel. Másnapra a csokipor és fekete fűszerbors uralja el a képet, kissé tompább az összhatás. Meg kell inni aznap, viszont 2.200 Ft-ért hibátlan élvezet. (84-86 pont)
Takler Szekszárdi Syrah Reserve 2008 (Várdomb) (15,5%)
Illatában cassis, egres (vagy grapefruit), fém és bőr, ánizs, vegeta, feketebors. Intenzíven animális, ami mellé egy fémes-szardíniás jegy férkőzik be. Másnapra a konyakmeggy és a trüffel is eklatánsan megjelenik, erősödött a fűszeresség és némi ásvány is beköszönt. Komplex, elegáns illat. Meleg és puha a korty, mégis előbb sorolnám Rhone-hoz, mint bárhova máshova. Szeretem ezt a vibrálást, sok konyhai fűszerrel, enyhe porossággal, jó hordóhasználattal. Koncentrált, nagyon hosszú lecsengésében nincs billenés. Hibátlan, fűszeres syrah, gyümölcsösség nélkül, a fajtára jellemző ornamentikával és izgalmakkal (91-93 pont) Ára valahol 10.000 Ft körül.
Gróf Buttler Egri Phantom 2006 (14,5%)
Elegánsan visszafogott illatában föld, avar, erdei gomba, kéksajt, zöldfűszer. Sötét, meleg illat szederrel és áfonyával. Másnapra aszparagusz, dohány, ibolya és rengeteg cserzett bőr zárkózott fel és enyhe törkölyös alkoholtöbblet. A korty hűvös karakterű, bőséges cseranyaggal, ami nagyrészt érett, de van egy kis zöldes érzete. Egyáltalán nem tűnik hat évesnek, még fektethető. Itt találunk gyümölcsöket is, főleg feketéket, némi avaros-erdei gombás érési aromát is. A lecsengés épp csak eléri a ?hosszú?-t. Nem túl koncentrált bor, inkább mély, viszont a szerkezeti bizonytalanság (némi zöld tanninállapot) picit levon az értékből. (90-92 pont) Ára 12.500 Ft körül.
Kreinbacher Syrah 2006 (14%)
Az illata egészen elüt az előzőektől, totális bazalt, szardínia, bazsalikom és fehérbors. Hűvös, észak-rhone-i kövességre emlékeztet. Szivarfüstös, kifejezett, félreismerhetetlen. A kortyban rengeteg konyhai fűszer, kőbomba aromák. élő savak és integrált tannin. Utóíze hosszú, hűvös és sós tengervízre emlékeztet. Az aromatikában van egy pici befőttes-főttesség, de nem tudok belekötni máshol. Másnapra is ugyanezt mutatta, kicsit előtérbe jött a hordó, pörkölt kávé formájában. (92-94 pont) Anno 7.800 Ft-ért vettem.
Azt hiszem elmondhatom: kóstoltam a világ legöregebb syrah-ültetvényéről (Langmeil), pénzt nem sajnálva a nagy öregekre (Bock, Weninger 2003), kísérletezve újakkal, olcsókkal is, igyekszem a teljes palettát megismerni.
Mit keresek egy syrah-ban? Ne legyen semmi túlhangsúlyozva. A fajta és a terroir tudjon párhuzamban mozogni, ne üljön rá az iskolázás, a rossz fixációk, beidegződések. A két főirányt (Franciaország és Ausztrália) ismerni és tisztelni kell, aztán el lehet dönteni, hogy ki melyiket keresi szívesebben.
