Az országgal alapvetően semmi gond, de tényleg. Gondoljunk bele: felelős vezetőink vannak, nem lőnek az utcán, annyira nincs bedugulva a város, Mianmarból nézve kifejezetten nyugatiasnak tűnik az egész kupleráj. Egy dolog hiányzik de nagyon: a cider/cidre (szájdör).
A minapában összeültünk a Svejci Bicskával (svájci származású, magát kunnak valló bankár, a Borravaló kóstolóbrigád tagja) egy későbbi cikk megbeszélésére, és beütöttünk néhány cidert. A dologban semmi meglepő nem volna, ha Franciaországban, Angliában, Csehországban, Lengyelországban tennénk mindezt, édes istenem, hát szomjasak voltak, beütötték, na és akkor mi van.
A történet Magyarországon azért ennél jóval bonyolultabb: merthogy olyan logisztikai szervezést igényel, mintha tudomisén, házi fecskefészeklevesre fájna a fogunk. Vagy valamelyik francia érdekeltségű hipermarsé, vagy pedig a kisebb vagyonokat felszipkázó Culinaris jöhet szóba. Szóval mi a fenétől van az, hogy ebben a városban nem lehet cidert kapni minden sarki közértben, pedig?
Merthogy, mi is az a Cider/Cidre (szájdör)? Almabor/sör. Képzeljen el egy doboz hejhót, ami valahogy berobbant, és megerjedt. A cider is valami ilyesmi, azzal a kis különbséggel, hogy állati jó. Az alma erjesztett levét isszák az angolok pintespohárból, a normandiaiak bögréből. A franciák, az írek, az összes skandináv, a németek (igaz, buborék nélkül), a csehek és a szlovákok (szintén nincs bubi), a spanyolok és a galágók (ők úgy pótolják a bubit, hogy magasról töltik a poharat és attól felhabzik az ital) nyakló nélkül nyakalják, csak mi nem.
Nadehogyiskészülez?
Az eredeti recept: végy egy normandiai, vagy bretagne-i almáskertet. Nem nagyon kell gondozni, csak ősszel kimenni és begyűjteni az almát, érzelmes bretonkelta dalokat lehet közben dudorászni. Aztán a begyűjtött almát összezúzzák, ledarálják, és kipréselik a levét ? de most komolyan, tisztára, mintha bort csinálnának, nem?
A levet alacsony hőmérsékleten erjesztik, ez itt 4-10 fokot jelent, azért kell a hideg, mert az alma aromaanyagai jóval illékonyabbak, mint amelyek a szőlőben leledzenek, olyan nagy számban. Mielőtt az erjedés teljesen felemésztené a cukrot, a cuccost átfejtik egy tiszta hordóba és légmentesen lezárják. A lé újra erjedni kezd, és ekkor képződik benne a szédioxid, amitől a cidre pezseg. Eddig elég egyszerű, nemde?
Ezt követően palackozzák, és palackonként 3-5 euróért árulják. Pezsgőspalackot szokás hozzá használni, pezsgősdugóval. Az igazán drága cidert champagne metódussal készítik palackban erjesztve, forgatva. Van belőle brut – ez a csontszáraz, és demi sec – ez a félszáraz. Ha almapálinkával keverik, és tovább érlelik, az a Pommeau (pomó), ami szintén jóféle, bár kissé erősebb ital.
Házilagosan is készítik sokan: nem kell hozzá túl nagy infrastruktúra. Egyszer egy francia barátomról kiderült, hogy azért de Villers a neve, mert anno XVI. Lajos a családjának adta Villers falut (höhö, ezek is jókor lettek grófok, mintha valaki ’89-ben lépett volna be az MSZMP-be, bár arra is akadt példa…). Szóval elmentünk a kastélyba, ahol megkóstoltuk a nagymama csatosüvegekbe töltött, házi készítésű Cidre-ét. Rusztikus íz, de nagyon jó étvágygerjesztő.
És mit tud ez az ital, azon kívül, hogy nyáron tud olyan jó lenni mint egy nagyfröccs? Tele van antioxidánssal, meg fenolokkal, amely mindenféle szívügy, meg rák ellen jó, de atom ellen nem véd. Viszont gondoljunk bele abba, hogy ha már a gimisták úgyis minden osztálykiránduláson hülyére isszák magukat, miért ne tennék ezt valami olyan itallal, ami legalább természetes, és addig sem azokat a körömlakklemosó brízereket tolják.
Mér nincs nekünk ilyen?
Namármost, a szokásos hasfájásokon túl mink is van nekünk ebben a sokat szenvedett kis hazánkban? Szabolcsi, meg nyírségi almánk, jelentem alássan, szakmányban, töménytelen mennyiségben. A termelők meg mit is szoktak csinálni? Háborognak kérem, azért mert nem tudják eladni az almát.
Na akkor milyen logikai összefüggést vél felfedezni a tisztelt olvasó a fenti ömlengés, és a jelentős almafelesleg között? Igen, ezt kérdezzük mi is, valahányszor cidert iszunk idehaza, vagy külföldön.
Jelesül, hogy mér? a tomorkányi sántaördögér? nincs ebben az országban egy ember aki elkezdi a gyártást, hiszen minden adott hozzá. Lehet, hogy még az FVM-től is ki lehetne sírni hozzá valami támogatást, mondjuk skandináv exportra, hiszen ők elég csehül állnak nyersanyaggal. (Nem marad ám el a nálunk megszokott képzavar…) Lehetnének kis családi ciderpincészetek, mosolygós nagybajuszú gazdával, cider-úttal, meg fesztivállal.
Az lenne a vége, hogy fellendülne Szabolcs, meg a Nyírség, és a tirpákoknak NB 1-es csapatuk mellé lehetne egy világbajnok italuk. Mi megvennénk…
