José Bovét francia radikális parasztvezérként szokás emlegetni, pedig nincsen benne semmi Dózsa Györgyös. Alterglobalista, aki azzal vált híressé, hogy lebontott egy McDonaldsot, amelyet a faluja mellé akartak építeni. Természetesen borügyben is odamond ha kell, ezt tette akkor is, amikor visszakergették Kaliforniába a Mondavi csoportot, akik Languedoc-Roussillionban akartak befektetni. Interjúnk a globál-parasztvezérrel.
Részt vett a Mondavi-csoport elleni küzdelemben, akik fejlesztést, tőkét hoztak volna a Languedoc-i borvidékre. Miért kergették el a kaliforniai befektetőket?
Anian, ahol Mondaviék építkezni akartak, nagyon közel van az otthonomhoz, mindössze hatvan kilométerre. Részt kellett vennünk az ellenállásban. Az amit az újvilágban készítenek, szerintem nem bor. Persze lehet vörös, fehér, de számomra nem bor. Mivel az EU nem lép az ügyben, ezért a parasztoknak, a mezőgazdasági termelőknek kell tiltakozni.
Miért baj az, ha valaki ipari módszerekkel készít bort. Nem a végtermék a lényeg, ami a pohárba kerül?
A bor számomra több mint ital a pohárban. Három fontos összetevője van: különleges a terület, különleges a művelési kultúra, és nagyon személyes végül a mód, ahogyan a borász elkészíti. Ausztrália, Dél-Afrika, Chile, Argentína azonban teljesen újfajta gondolkodással állt elő. Nagyipari módszerekkel dolgoznak, ahol azok az értékek, amelyeket az előbb említettem. Számukra ez semmit nem jelent. A WTO viszont jelenleg nekik kedvez.
De hát ezek a borok is szőlőből készülnek, nem?
A kérdés, hogy hogyan. A WTO borászati rendelkezései több mint 170 féle vegyszert sorolnak fel, amit elvileg minden gond nélkül lehet a borászkodásban használni. Európában persze szigorúbbak az előírások, de az újvilágban ezeket a szereket beleteszik a borba. Azokat a borokat én csak VinaColának hívom. Erre pedig mit mond az EU? Azt, hogy most ilyen a piac, tessék ilyenné alakítani a borokat, pedig a borászkodás nem erről szól.
Az újvilágban mindenütt szétültetik a fajtákat, ez szintén csak a nagyipari módszereknek kedvez, meg annak, hogy teljesen standardizálják az ízeket. A falum nem híres a borászkodásáról, de azért van borunk. Átmegyek a szomszéd faluba, és egészen más fajta bort kapok, aztán egy harmadikban harmadik félét, ami csak arra a területre jellemző, és ez így van rendjén. A bor a termőhelyről szól, nem pedig arról hogy a pinot íze csak ilyen, vagy olyan lehet.
Mit tudnak tenni a termelők? Az újvilágból érkező boráradatot nem lehet megállítani.
Franciaországban sokan a leghagyományosabb módszerek felé fordultak vissza. Biodinamikus, organikus művelést alkalmaznak. És tudja mit vettem észre? Ezekben a borokban sokkal jobban érzi az ember a tájat, a termelőt. A Terroirt. Ráadásul manapság néhány borász ? a szabályozás ellenére ? elkezdte újratelepíteni azokat a direkttermőket, amiket azért kellett kiirtani, mert azt mondták róluk, hogymegőrjíti az embert. Kóstoltam ezeket az új borokat. Nagyon különleges ízük van. Azt hiszem a helyi piacoknak, és a helyi ízeknek még mindig van esélye.
StevieKraft
Korábban
Laczkó: Legyünk lokálpatrióták!
