Először is, mielőtt minden vészmadár kongatja a vészharangokat, farkast kiáltanak, fellövik a vészjelző füstrakétát, piros készültségi fokozatra kapcsolnak, szögezzük le, samuval meg százas szöggel: ez a reform tervezetének elfogadása volt, nem maga a cucc. Vagyis, a csomagról még a tagállamok és az Európai Parlament is vitát folytat, és utána döntenek, mi is lesz a reformban. Na. Most lássuk mi a jó, és mi a rossz ebben az egész cuccban.
Rossz nekünk
A cukor hozzáadásával való alkoholtartalom-növelés, a szárazcukrozás tilos lenne
Namármost, mink, és még páran itt a környéken, a sajátos klimatikus feltételek miatt vagyunk kénytelenek a cukorhasználatra. Ennek teljes megtiltása brutál korlátozó tényező.
Megszűnne az alkoholtartalom-növelésre vonatkozó must után járó támogatás is
Ez a szárazcukrozáshoz képesti többletköltséget volt hivatott ellensúlyozni, vagyis hogy a must drágább a cukornál, na de wazze, ha ez is megszűnik, akkor egyáltalán nem lehet befolyásolni a rossz évjárat termését.
A kivágási program
A legkevésbé hatékony termelők kivonulását hivatott segíteni. Nekik az EU önkéntes kivágási támogatást ajánl. Ez az első évben a mostaninál 30 százalékkal magasabb lenne, majd a program öt éve során fokozatosan csökkenni fog, hogy érdemesebb legyen mindjárt az első évben igénybe venni. A javaslatcsomag szerint összesen körülbelül kétszázezer hektárnyi szőlőültetvény kivágására lehet számítani. Ez az unió mezőgazdasági területeinek mintegy 2 százaléka. A kivágási programra szánt költségvetés az első évi 430 millió euróról az utolsó évre már 59 millió euróra esik vissza, a támogatás átlagos hektáronkénti összege pedig ugyanezen idő alatt 7,174 euróról 2,938 euróra csökken. Miszerintünk döntsön a piac arról, hogy ki a kevésbé hatékony, és hogy mikor vonul ki.
Az egész déli-bortermelő lobbi ellenünk van
Ami azt jelenti, hogy bár tervezetről van szó, erős gazdasági érdekek vannak a háttérben. Mégpedig, a borfelesleget termelő déli tagállamok ? Spanyol-, Olasz-, Görögország és Portugália ? érdekei.
Jó nekünk (vagy annak látszik):
A bortermelők is jogosultak lesznek az egységes területalapú támogatásra
Ezzel mindenki annyit kap, amennyi területe van. Fair dealnek tűnik.
Szigorú környezetvédelmi követelmények a bortermelő területekre
Még a a kivágott ültetvényekre is vonatkozna ez, szerintünk nincs ember MO-n, aki ne örülne bármilyen természetvédelmi szigorításnak. Ha mégis van, akkor annak gyára van. Ha gyára van, arra koncentrálon, hogy gyereke és/vagy unokája is van. Ha nincs unokája és/vagy gyereke, akkor koncentráljon a mieinkre.
Több pénz szolgálna az európai uniós bor népszerűsítésére, különösen a harmadik országok piacain
Nagyon jó, legyen így, igyák a dél-afrikaiak is a mi borunkat, ismerkedjünk egymással. Összesen 240 millió euró jutna erre a gond csak ez: fele nemzeti, fele EU-kasszából jönne. Egyelőre itthon még a 8 forinttal is csak ismerkedünk.
Mellettünk állnak a németek, meg még eg halom más ország is
Ami rossz nekünk, az a déli lobbi. Ami jó, hogy Németország ugyanúgy nem örül ennek az egésznek, mint mi. És mögéjük már be lehet állni, mint Bud Spencer mögé, ha valami balhé van. Onnan könnyebb is pofázni. Mögéjük beállnak sokan mások is, mint pl. a csehek, a szlovákok, a románok, a bolgárok, az osztrákok, csak, hogy párat említsünk.
A harmadik országokból importált borokra ugyanazok a borkészítési szabályok vonatkozzanak, mint az európaiakra
Ezzel az európai termelők azonos feltételek között versenyezhetnek a dél-afrikai, ausztrál, kaliforniai, új-zélandi termelőkkel. Ez igaz, azonban az olyan megállapodások, melyek szerint pl. az ausztrálok még 10 évig használhatják a tokaji nevet azt mutatják, hogy a harmadik országoknak lesznek majd olyan ajánlatai, amelyekkel Brüsszel újra-tárgyalja a feltételeket.
Ki tudja, kinek jó?
Egyszerűsítik a borcímkézés szabályait
A palackozás helyett a szőlő eredetét is figyelembe kell venni, sőt az eredet-megjelölés nélküli borokon is fel kell tüntetni a fajtát és az évjáratot. Na ebbe a franciák tuti nem mennek bele, meg aztán az egész borkultúra örökségét megkérdőjelezi a dolog. Minek? Ha valaki tudni akarja, mit vesz, nézzen utána, művelődjön kicsit, az sosem árt.
A borászati melléktermékek kötelező lepárlásának eltörlése
Ez, a termelők számára indokolatlan és jelentős többletköltséget okozó, ráadásul a régióban egyedül Magyarországon létezik. Ezért jó eltörölni. A krízislepárlás helyett azonban két másik válságkezelő intézkedés lépne életbe, amelyet országos pénzügyi keretek fedeznének. Erre is nemzeti keret kellene? Sok lesz ez egy kicsit a nemzeti keretekből?
2013 után feloldanák a telepítési korlátozásokat, hogy a versenyképes termelők belátásuk szerint bővíthessék termelésüket
Már elnézést, de ezt nem egészen értjük. Először is: aki nem versenyképes, az dögöljön meg, és vágja ki pénzért a szőlőt. Aztán, aki túléli, és nem vágja ki, de még mindig nem versenyképes, az TÁMOGATÁST kap, hogy telepítsen? Mire föl a telepítés a kivágás után? Minek kivágni, ha utána telepíteni lehet? Szerintünk amíg errefelé mindenki a kivágással, meg az összes többi rendelkezéssel szarakodik, már elnézést, addig a déliek a markukba röhögnek és termelnek tovább, kellemes kis előnyre szert téve. Bocs, de ez nem épp az EU-s versenyszellemnek megfelelő.
Ha lektorok lennénk Brüsszelben ezt írnánk cerkával a dokumentum fedlapjára: „Kéretik újragondolni, és átdolgozni”.
Kántorbandi
Korábban:
Vodkát bármiből lehet csinálni