Megküldte a Tokaj-Hegyaljáról szóló jelentést Hiller István az UNESCO-nak, amely megmondja a frankót a Szerencsre tervezett szalmaégető erőművel kapcsolatban. Jelesül, hogy fenyegeti-é a világörökségi minősítésű borvidéket, egy a kertek alá felhúzott szalmatüzelésés erőmű. Elöljáróban annyit, hogy igen, fenyegeti…
Az előzményekről meg annyit, hogy Hujber Ottó szoci nagyvállalkozó BHD nevű cége több szalmaégető erőművet akar építeni az országban. Miskolcról elhajtották, és végül kinézte magának Szerencset, ahol egy-két önkormányzati potentátot bevonva neki is állt az építkezésnek.
Az önkormányzat persze lelkendezett, hogy micsoda fellendülés lesz ez a városnak, azzal a pár millió tonna szén-dioxiddal, amivel az egész fellendülés jár, meg ki törődik. Egy másik magyarországi településen így rendben is volna a dolog, minden önkormányzat maga számol el azzal, hogyan vágja tönkre a saját választóinak tüdejét, édes istenem, Donyeckben még rosszabb az élet
Nem így Tokaj-Hegyalján, ami, mint tudjuk a Világörökség része. A kérdés az, hogy Hujber Ottó szalmaégetője hogyan veri tönkre a helyi mikroklímát, aminek az aszút köszönhetjük. Hujberék szerint persze semmi gond nem lesz, kifejezetten jót is tesz az a pármillió tonna CO2 évente, meg az a párezer kamion, ami odaviszi a fűtőanyagot. Na körülbelül itt léptek be (jó későn) a Tokaj hegyaljai borászok a buliba, és szóltak az UNESCO-nak, hogy ugyan bírálná már fölül a Világörökségi besorolást, mit, mint tudjuk nem a bornak, hanem a tájnak adna.
Vicces kis adalék, hogy a borvidék kapuja, (ami uniós pénzből épült, és hát, hogy is mondjam, jó értelmetlen, de legalább randa is – egy tisztességes információs központtal többet használtak volna Hegyaljának), éppen Szerencsen van, jó nagy UNESCO/VILÁGÖRÖKSÉG táblával ellátva. Jelenleg arra emlékezteti az arra járót, hogy bizonyos tevékenységek folytatása mellett, bármennyire is szeretnénk, nem lehet szűznek maradni.
Mit állapít meg tehát az UNESCO-nak címzett jelentés? Elsősorban azt, hogy egyelőre Tokaj-Hegyaljában visszafordíthatatlan kár nem esett. Na ja, pár ezer köbméter földet még vissza lehet hordani. Azonkívül azt, hogy nem lehet egyértelműen bizonyítani, hogy nem okoz maradandó károsodást az erőmű. Éppen ezért a szervezet egy részletes vizsgálatot ígért.
Viszont megállapítják azt is, hogy az ő jelentésüktől, pusztán a törvény betűje szerint az építkezés folytatható (magyarán, ha a szerencsi önkormányzat tojik az UNESCO-ra, Hujber Ottó Rónavölgyi Endréné polgármesterrel karöltve hamarost átvághatja a nemzetiszín pántlikát a kész erőmű kapujában). Ezért a világörökségi szervezet javasolja a jogszabályi környezet megváltoztatását. (a kis naivak).
Azt azonban egyértelműen kimondják, hogy ne a világörökségi helyszínen, illetve annak védőzóna-övezetén belül, tehát ne Szerencsen építsenek erőművet. Ez jó. Emellett felhívják a figyelmet a Zemplénbe tervezett szivattyús erőmű, és a Terebesre tervezett szénermőmű veszélyeire. Meg úgy általában szólnak, hogy ha lehet, vigyázzunk egy kicsit jobban az örökségünkre.
Ezek alapján a Tokaj Renaissance, a Tokaji Bormívelők, és a Tokaji Történelmi Borvidékért-egyesület, meg az abaújaranyosi faluszépítők azt kérik szépen az építtetőtől, hogy függessze fel a munkát, amíg az UNESCO vizsgálódik, a szerencsi önkormányzattól pedig azt, hogy vegyék napirendre az ügyet. Ezen kívül arra kérik Hillert, hogy készítsék el a részletes hatástanulmányt, és tárgyalják meg Hujberrel, mit kér azért, hogy ne Szerencsen épüljön meg az erőmű. Na ja.
Medgyesegyházán a népek kicsit korábban ébredtek, és a dinnyeföldeket féltve egy népszavazáson a dinnyeföldeket féltő falusiak úgy kergették el Hujbert erőművestől, mindenestől, hogy a lába nem érte a földet.
Hegyalján viszont tovább megy a huzakodás, az ügy még koránt sem lefutott. A hatályos magyar jogszabályok szerint Hujber egyébként simán folytathatja az építkezést. Felépült házat Magyarországon még nem bontottak le azért, mert valami nem volt rendben a papírokkal. José Bové a francia agrár-szuperhős már rég nekiment volna az építkezésnek, de úgy tűnik a hegyaljai borászok még bíznak abban, hogy Hujberék visszarettennek az UNESCO-tól.
Korábban:
Tokaj tanácstalan, Somló darabos – a nagy furmint-teszt