A dolog nem új, mégis új fordulatot vett: ki gondolta volna, hogy a világ egyik legrondább frontembere, aki saját bevallása szerint egy üveg Jack Danielst gurít le minden nap, egyszer majd bort fog ajánlani?
Lemmy Kilmister nem kimondottan az a sommelier arc, ezt lássuk be. A Motörhead Shiraz mégis ott van a polcokon, sőt, saját weboldala van, ahol meg lehet rendelni. Aki valódi Ace of Spades rajongó, az persze saját pohárból fogyasztja, ez nyilvánvaló, hisz a Motörhead bort csak a megfelelő hozzáállással lehet igazán keményen fogyasztani (?with an attitude?).
Motörheadre bort kóstolni egyébként nem új dolog, ahogy ez itt is kiderül. A koncepció nem rossz, valami ilyesmit kapirgáltunk mi is a Zene-bora rovattal.
Semmiképpen nem új a trend, hiszen láttunk már bort a Kisstől, Madonnától vagy a Rolling Stonestól, hogy csak párat említsek, metálos berkekben azonban mintha mostanában (az utóbbi pár évben) mozdult volna meg valami.
Még akkor is, ha Lemmy maga nem nyilatkozta volna a róla készült portréfilm forgatásán, hogy ?Egy fazon az egyik koncerten hozott egy palackkal nagy büszkén. Én mondtam neki, hogy nem iszom vörösbort. Vagy rozét iszom, vagy fehéret, Phil Campbell (a gitáros) iszik vöröset, szóval neki adtam a palackot.?
Na erre ürítsünk poharunkat!
Aki metálos bort szeretne inni, önthet a Motörheades poharába mást is. Itt van például a Satyricon frontembere, aki nem újvilági örömökre esküszik, és egy piemonti termelővel állt össze, hogy saját címkéjét a piacra dobja. A Wongraven igazán sátáni bor, maga az ördög ajánlja, ez nyilván vonzerő egyeseknek.
Aztán itt van persze az utóbbi évek nagy zenei-borászati sztorija az USA-ban, amikor is Maynard James Keenan, a Tool frontembere nekiállt borászkodni. A végeredmény a Caduceus lett, melynek honlapját akkor is érdemes megnézni, ha minket nem fog meg az ilyesmi. Az egészről készült egy reality film is, a Blood Into Wine, melynek trailerét itt lehet megnézni.
(Erről jut eszembe: mi a Motörhead tökéletes magyarra fordítása? Hengörfej. Muhahaha?)
