Hétvégi oneo-tudásszomj csillapítására tett netes bengészésemben találtam rá erre az érdekes és tanulságokkal bíró francia adatsorra, melyet a Vinography pellengérezett ki. Lényege: a net irtó fontos a borkultúra fejlődésében.
Az egyik legelismertebb, legidézettebb szuperborblog, az Alder Yarrow nevével fémjelzett Vinography éppen arról számolt be, hogy a SOWINE nevű szervezet vagy ezer 18-65 év közti francia állampolgárt szondázott meg arról, hogy milyenek borral kapcsolatos információszerző szokásaik. Szerintem ? Franciaország az egyik borhatalom lévén ? nekünk is érdekesek az eredmények, hátha tanulunk belőlük.
A legdurvább adatok hát: (És ne feledjük el még egyszer, hogy Franciaország bornagyhatalom ? ez azt jelenti, hogy éves termelése 55-60 millió hektoliter, a világ bortermelésének 20%-át adják. 20 milliót ebből exportálnak, a többit megisszák maguk, ami éves szinten 60-70 litert jelent fejenként. )
A bort ivók 70%a szerint a bort nem szabad a többi alkoholos itallal együtt kezelni, külön kategóriát jelent.
A fogyasztók 63% saját megát kezdőnek tekinti, ha borismeretről van szó.
61%-uk ennek ellenére úgy gondolja, hogy a bor kellő elismeréséhez bizonyos szintű tudásra szükség van.
78% szerint nagyon fontos vásárlás előtt tájékozódni, kutakodni a borról.
14%-uk használja e célra jelen pillanatban az internetet.
60%-a azoknak, akik ezt teszik, vásárol is.
Az internetező lakosság (a teljes lakosság 28%-a) kb. 21%-a olvas boros blogokat.
Kétszer annyian használják az internetet borokról való tájékozódáshoz, mint a print kiadványokat.
A legtöbben barátok és kereskedők véleményére hallgatnak, amikor vásárolnak- ez az elsődleges információforrás.
Alder Yarrow posztjában az adatok tükrében azon morfondírozik, hogy lehet az, hogy egy olyan országban, mint Franciaország, mely gazdaságilag és kulturálisan ennyire a borra támaszkodik, az antialkoholista zelóták olyan nyomást tudnak gyakorolni a kormányzatra, hogy nagy viták vannak arról, hogy pl. legyen-e borismereti oktatás főiskolákon, egyetemeken.
Az adatokat elnézve nekünk az jutott eszünkbe, hogy itthon valszeg sokkal rosszabbul állunk a számokkal. Viszont, jó esélyünk van arra, hogy jobban álljunk velük. Mi a véleményed, kedves olvasó a hazai helyzetről?
Ja, és a végére, egy szép utópia. Kedvencem, ahogy azzal kezdi: ánkrajeböl!