Hollande elnök azzal lett híres, hogy megígérte: a gazdagok teherviselése a pénztárcájukhoz mérten arányos lesz a szegényekével. Így aztán nem meglepő, hogy a britekhez hasonlóan, a francia elnöki palota is megvált értékes borainak jelentős részétől, hogy azokat „megfizethető palackokkal” pótolja.
A pénzügyi válság utolérte a francia elnöki palota borospincéjét is írta a New York Times: 1200 palackot bocsátottak aukcióra, és átrendezik a szortimentet, szerényebb tételeket vásárolnak helyettük.
Francois Hollande egyik legkeményebb választási ígérete az volt, hogy bevezeti a luxusadót és transzparenciát erőltet az arisztokrata képviselőkre is. Ennek bohózatba hajló következménye lett Gerard Depardieu állampolgársági balhéja.
Francois Hollande azt ígérte, a nép egyszerű gyermeke lesz, Nicholas Sarkozy kiköpött ellentéte. És lám: főként Sarkozy asszony által kiválogatott borokat adtak most kalapács alá, sok közülük pauillaci volt, hisz az asszonyság azt szerette. Érdekes a dolog, mert az Elysee palota pincéje mindig is legendás volt jó borairól, olybá tűnik az egész, mintha most a nagymama ezüstjét vinnék a zaciba: a deficit mértékét tekintve is csepp csak a befolyó összeg a tengerben.
Már Mitterand is gyűjtött ide palackokat, főként burgundit, meg Saint-Estephe, Haut-Marbuzet-t. Georges Pompidou Chasse-Spleen kedvelő volt, Valery Giscard d?Estaing szintán bordeaux-iakat ivott, de főként Medocból. Jacques Chirac, akinek mind a művészetekben, mind a borokban magas volt a mérce Dom Perignont gyűjtött, de a nyilvánosság előtt mindig sörözött.
A brit kormány hasonló akciót hajtott végre nemrég. Érdekes lépés ez Hollande-tól, különösen annak fényében, hogy a bort választási kampányához is felhasználta, amikor azzal vádolta Sarkozyt, hogy cserbenhagyta, mi több, elárulta a francia boripart, amikor olyan törvényeket támogatott, melyek felbolygatták az addig hatályos ültetési jogokat ? hozzájárulva ahhoz, hogy a borászattal foglalkozók ne tudjanak megélni saját termelésükből. Erről bővebben itt lehet olvasni.