Izgalmas és tanulságos kis kóstolón vettem részt a Vinitalyn. Egy olyan régióval ismerkedtem meg, amelyről keveset tudtam, annak ellenére, hogy ittam már borait, és, hogy gyakorlatilag ő hosztingolja minden évben az olasz borvásárt. Verona borai nem egyszerűek, összetettek és nehezen érthetők, mint egy jó love sztori. Azt hiszem csak a felszínt kapargattam.
A Verona régióba nyolc borvidék tartozik, Arcole, Bardolino, Custoza, Lessini Durello, Lugana, Soave, Valdadige Terradeiforti és Valpolicella. Hogy ezek ismerősek valahonnan? Hát persze, hisz Veneto tartományhoz tartozó borvidékek. Akkor miért van külön Veronai körzet? Illetve, az említett nyolc borvidéken belül, miért húztak meg egy másik körzetet is, amely a Garda nevet viseli? Mivel olaszokról van szó, ezek azt hiszem teljesen felesleges kérdések. A lényeg úgyis a borokban dől el, melyeket vezetett kóstolón mutattak be a veronai kereskedelmi kamara standján.
A kóstolót levezető pohárnok vicces volt, mindenről csakis szuperlatívuszokban beszélt, pedig a dicséretet nem minden bor érdemelte ki.
Bardolino DOC Chiaretto Spumante Brut 2009
Eperkrémes illat, némi grapefruittal, ízben sokkal penetránsabb a citrus, illetve friss epret érezni. Van egy kellemes élesztős jellege is, szuper egy meleg tavaszi (vagy akár nyári) napra. Egyik kedvencem volt.
Soave DOC ?Vigneto La Capelina? 2009
Ebben csalódtam, elrontotta az élményt valami büdösség / kénesség illatban és ízben, ami végigkíséri az egész bort, pedig lehetne nagyon jó. A test közepes, van némi olajossága, de a frissességet hiányoltam.
Lugano DOC ?Melibeo? 2009
Grapefruit és kövek. Rengeteg kő. Ez jódos, kesernyés vonalat kölcsönöz neki. A test közepes, sav van bőven, izgalmas bor. A közepesnél hosszabb lecsengésben mandula és só. Másik kedvencem.
Valpolicella DOC Classico Superiore Ripasso ?Podere Bertarole? 2007
Fekete megy és csoki, fűszer és dohány. Túlérett lekváros gyümölcsös jegyek, barackmagos kesernye a lecsengésben. Meglepően karakteres bor a zárt illat után, de nem ragadott magával.
Amarone della Valpolicella DOC Classico ?Le Origini? 2006
Fekete szín, sötétbarna éllel. Átható csokis, rumpuncsos illat, az alkohol sajnos túl magas, agyonvágja az illatot. Túl fanyar érzetet ad a sok tannin és a mineralitás, közben meg nincs elég teste hozzá. Erős tea és dohánylevél a végén, nem éppen imponáló.
Amarone della Valpolicella DOC Classico 2003
Fekete mag, rubin éllel. Illatban itt is a fentiek dominálnak, viszont nagyobb a test, érettebb a bor, és sokkal bársonyosabb érzetet ad a tannin. Fanyarság itt is van, de a lekváros gyümölcsből jön egy kis édesség ezt kompenzálandó. Nagyon tetszett.
Recioto di Soave DOCG Classico ?Le Poesie? 2007
Kár, hogy ennyi aszút van szerencsém kóstolni, mert ezeket a borokat egyszerűen nem tudom objektíven megítélni. Pedig a pohárnok teljesen odáig volt tőle, annak ellenére, hogy egy zárt illatú, teljesen savhiányos, gejl, rövid bor. Nincs benne élet.
Ami tanulság volt a végére: a Garda-tó környéke nagyon ásványos, karakteres borokat tud produkálni, ha jót fog ki az ember, akkor emlékezetes lesz. Ha nem, akkor is, csak máshogy. A kaland folytatódik.
