Olyan döntést hozott pár napja a tokaji hegyközségi tanács, amire sokan már 20 éve várnak. A határozat értelmében nem lesz értelme 3 és 4 puttonyos aszúval a piacra lépni, ez egyben magasabbra is pozícionálja az aszúkat.
Disclaimer: Mielőtt bármilyen fejtegetésbe belemennék, tisztázzunk valamit: a tőlünk megszokott módon, mindennemű politikai vagy lobbista irányzattól távol kívánom tartani magam ? a következő sorok pusztán a racionális gondolkodás síkján születtek.
Tisztázzunk még egy dolgot: a tokaji aszú minden kétséget kizáróan az egyik legismertebb és legelismertebb magyar termék (mondjuk Puskás és a Rubik-kocka mellett.) A nemzetközi szakírók többször is kinyilvánították, hogy ebben tudjuk verni Sauternes-t, a trockenbeerenausleséket és a jégborokat. Az aszú tehát minden tekintetben olyasmi, ami különleges figyelmet és bánásmódot igényel minden szempontból.
Ehhez most vegyük hozzá, hogy sokszor találkoztam két jelenséggel: az egyik, hogy külföldiek Tokajban járva kérdezgetik, hogy mik azok a pillepalackos borok a házak előtt, hogy azok vajon aszúborok-e? A másik, hogy belvárosi közértekben és üzletekben, mi több a repülőtéren lévő butikban turisták pakolják be maguknak a 3 és 4 puttonyos aszúkat, oridzsi tokaji címerrel, hitetlenkedve, hogy milyen olcsó.
A fenti két trend (van még több is, gondoljunk csak a külföldön található magyar felhozatalra) egyértelmű eredménnyel jár: leromboljuk azt a hírnevet, amit az aszúkkal felépítettünk. Pedig azt még a komenizmus alatt sem sikerült teljesen. Álljunk meg egy kicsit és gondolkodjunk! Ennek tükrében egyáltalán nem meglepő a Tokaj-hegyaljai Borvidék Hegyközségi Tanácsának mindenképpen drasztikus döntése, amit pár nappal ezelőtt hozott meg. Ennek értelmében eltörlik a korábbi 3, 4, 5 és 6 puttonyos szabályrendszert, és ehelyett szűk és szigorú előírással határozza meg, hogyan lehet aszút készíteni. Így: 1 kilogramm aszúszemből legfeljebb 2,2 liter aszúbor készíthető, az aszúbor készítéséhez az aszúszemeket kézzel, szemenként kell szedni. Emellett az eddiginél jóval szigorúbb előírás, hogy az aszúbor minimális összes alkoholtartalma 19 százalék kell, hogy legyen az aszúkészítés időpontjában, a korábbi 12,54 százalék helyett. Ezen felül az aszúbor minimális maradék cukortartalmát 120 grammban határozták meg a korábbi 60 gramm/liter helyett, minimális 9 százalékos tényleges alkoholtartalom mellett. Szintén lényeges változtatás, hogy 2014. július 31-től az oltalom alatt álló tokaji borok palackozása kizárólag a Tokaji Borvidékhez tartozó településeken engedélyezett.
Ha gyorsan átgondoljuk a gyakorlatot, ez azt jelenti, hogy a ?belépő szint? az 5 puttonyos lesz, ennél kisebb puttonyszámmal kijönni nem lesz érdemes ? bár elképzelhető szcenárió, csak sok értelme nincs. Mindenképpen áremelkedést is hoz a döntés, magasabb áron lehet majd aszút kapni, és el is tűnnek a polcokról a 3-4 puttonyos, 1000 forint alatti, legtöbbször saját musttal való édesítéssel készült ?aszúk?. A jövőben eltűnik a puttonyokkal való jelölés, és nem lesz más, csak tokaji aszú.
A határozat már az idei szüretre is vonatkozik, ami ? amellett, hogy szerintem üdvözlendő döntésről van szó, elég hirtelennek tűnik. Éppen zajlik a szüret, most átállni az új rendszerre és alkalmazkodni elég húzós dolog még azoknak is, akik várták ezt a változást. A hegyközségi tanács komoly szakembereket kért fel arra, hogy felszámolják az eddigi anomáliákat: Árvay Jánost, Bacsó Andrást, Kovács Tibort és Mészáros Lászlót. A múlt csütörtöki ülésén a 16 tagból 14 volt jelen, a módosítást nagy többséggel szavazták meg. A hegyközségi elnök, Prácser Miklós (Erszébet pince) szerint a tanácsnak azt kellett szem előtt tartania, amit a tokaji bor sikeressé tétele kíván. Ezért kellett új korszakot indítani, mert az elmúlt 20 év nem vezetett sehova.
A probléma már régen megosztotta Tokaj-hegyalját, a sokat fáradozó prémium borászatok és érdektömörülések kifogásolták pl., hogy a belföldi fogyasztás zömét a 3 puttonyos aszúk tették ki. Egy átlagos évben ebből kb. 600 ezer liter készül, míg 5 puttonyosból 200 ezer liter körüli mennyiség, 4 és 6 puttonyosból pedig elhanyagolható, pár száz hektó.
Ami még nagyon fontos: sokan saját maguktól kezdték el a szigorúbb szabályozásokat követni. Vagy saját pincészetüknél alkalmaznak kérlelhetetlen szigort vagy szervezeti szinten (Mádi Kör, Tokaj Reneszánsz). A szabályozás tehát már elindult, most azért kellett lépni, hogy ne legyen kibúvó, mindenkinek be kelljen tartani, aki aszút akar forgalomba hozni. Különben maradt volna minden a régiben, hiába a tömörülések és saját pincék saját szabályozásai.
A termékleírással még egyébként nagyobb baj is van: a magasabb minőségű aszúkat készítők már korábban megkongatták a vészharangot, azt mondva, hogy hibás az a paraméterező dokumentum, amit Magyarország Brüsszelbe küldött, annak érdekében, hogy a tokaji bor az unós eredetvédelmi oltalmat kaphasson. A termékleírást szerintük teljesen újra kellene írni, mert olyan sok sebből vérzik. De olyan ordas hibák is vannak, mint az aszúkészítés definiálását szolgáló táblázat, amelyben például az szerepel, hogy ötputtonyos aszú készítésénél 100 liter musthoz 100 kg első osztályú aszúszemet kell társítani! Az 1:1-es arány szabályát rosszul értelmezték, mert az valójában a must és az aszúszemek térfogatára vonatkozik. Márpedig 1 liter űrtérfogat nem 1 kg aszúszem, hanem csak 600-700 gramm.
Drága lesz az aszú? Az lesz. Ahogy drága egy palack Sauternes, vagy TBA, vagy komoly jégbor is. Ahogy drága egy Beluga kaviár és drága egy Parmigiano Reggiano is. Aki tehát az új szabályozás lényegét nem érti, sajnálja azt, hogy nem vehet majd olcsó aszút, az nem értette meg a lényeget: azt, hogy nem szeretnénk ezzel is úgy járni, mint a gulyással, mely nemzeti ételünk, mégsem úgy kezeljük ? ezen a néven ugyanis kapható minden, amit egy éttermes nem szégyell. Vessük szemünket megint a sógorokra: ők már szabályozták, mi minősülhet bécsi szeletnek. Érdekes továbbá, hogy mi lesz a Szamorodnival ? ezzel a névvel jönnek majd piacra a korábbi 3-4 puttonyosok? Reneszánsza lesz? Az is érdekes, mi lesz a fordítással és máslással ? ezek teljesen eltűnnek?
