• Bor
  • Sör
  • Párlat
  • Kávé
  • Gasztro

borravalo.hu

gasztro●kultúra

  • Címlap
  • Közélet
  • Hírek
  • Design
  • Podcast
  • Mindenmás
  • Kapcsolat

Tokaj: van még mit tenni

2013-11-15 ● Kántor Endre

A következőkben annak a döntésnek jogi hátterét és jövőjét vizsgáljuk, amely a Tokaji Hegyközségi Tanács október végén hozott. A döntés jelen pillanatban még nem alkalmazható a tokaji borok forgalomba hozatala és címkézése során, de az első lépés megtörtént. Most jön majd a neheze.

Aszúforradalom című írásunkban röviden taglaltuk, hogy milyen döntést hozott október 30-án a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa. Röviden: jelentősen szigorították a tokaji borok eredetvédelmének megerősítését. A jogi hierarchia miatt azonban a változtatások csak akkor válnak a gyakorlatban is teljes mértékben alkalmazhatóvá, ha a tanács által kezdeményezett módosításokat a vonatkozó jogszabályokban is átvezetik. A módosított rendtartásban megfogalmazott elvek és alapvető követelmények bevezetése ugyanis a felsőbb szintű magyar jogszabályoknak, valamint a tokaji borok ún. termékleírásának a módosítását is szükségessé teszik, ez utóbbi esetében pedig az európai uniós felettes szervek jóváhagyására is szükség van.

Némi hátteret kell adnunk a történetnek. Az eredetvédelem a bor földrajzi eredetének és az ehhez köthető emberi tevékenységtől függő eredetének szabályozását és védelmét jelenti. Célja a magas értékű termékek előállításának ösztönzése, a szőlő- és bortermelők törvényes érdekeinek védelme, a fogyasztók tájékoztatása és törvényes érdekeik védelme, illetve a tisztességes piaci verseny ezúton történő szabályozása, a piacon megjelenő borok versenyképességének erősítése. Az eredetvédelmet szolgáló rendelkezések ezt a célt a szőlő- és bortermelés területi és borászati kategóriáinak értelmezésével és meghatározásával, valamint az ehhez szükséges rendtartás kidolgozásával érik el.

A borok eredetvédelme szempontjából a kulcsfontosságú magyar jogszabályok közé tartozik a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (ún. Bortörvény), valamint az ehhez kapcsolódó 99/2004. (VI.3.) FVM rendelet, amelyek mellett az időközben kiforrott európai közösségi joganyag részeként kiemelt szerep jut az ún. termékleírásoknak, továbbá az előírásokat térségi szinten megjelenítő borvidéki rendtartásoknak.

Ezek a következő területeket szabályozzák le az eredetvédelemmel kapcsolatban.

  • Bortörvény. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény egyrészt általánosságban meghatározza hazánkban a szőlőtermesztés és bortermelés szabályrendszerét, igazgatási eljárásait. Emellett a törvényben külön fejezet foglalkozik a Tokaji Borvidékre vonatkozó speciális rendelkezésekkel, részletesen kitérve a borok Tokaji Borvidéken történő termelésére, és a tokaji bor tárolására, valamint a borvidékre vonatkozó különleges előírásokra. Ennek részeként a jogszabály a Tokaji Borvidéken készített tokaji máslást, tokaji fordítást, tokaji szamorodnit, tokaji aszút, tokaji aszúeszenciát, valamint a tokaji eszenciát ? mint tokaji borkülönlegességet és önálló névhasználatra jogosult termékeket ? külön is definiálja, részletesen leírva készítésük feltételeit.
  • FVM rendelet. Az utóbbi definíciókat és előírásokat részletezi a borok előállításáról szóló 99/2004. (VI.3.) FVM rendelet, amelynek ma hatályos állapota azonban részben ellentmond az uniós jogszabályoknak és a termékleírásnak, így helyette már ez utóbbiak alkalmazandók a gyakorlatban.
  • Termékleírás. 2009. augusztus elsejétől hatályosak a borok eredet-megjelölésére és földrajzi jelzésére vonatkozó európai uniós szabályok, amelynek részeként az EU három termékkategóriát vezetett be. Ezek: 1) az oltalom alatt álló eredet-megjelöléssel ellátott bor (OEM), 2) az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor (OFJ), valamint 3) a földrajzi jelzés nélküli bor. Az EU célja a termékleírások bevezetésével a borok földrajzi árujelzőire vonatkozó szabályozás egységesítése, amelytől mindenki azt várja, hogy az európai borszektor versenyképesebb legyen és piacszerűbben működjön. A tagállamok szabályozó hatóságai által benyújtott ? közte a tokaji – borneveket az EB egy erre létrehozott elektronikus adatbázisban, az ún. E-Bacchusban gyűjtötte össze.
  • Borvidéki rendtartás. A borvidéki rendtartások célja a vonatkozó termékleírások és a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek Hegyközségi Tanácsi szintű érvényesítése a szőlőtermesztés és a borgazdálkodás színvonalának növelése érdekében. Így a rendtartások egyszerre terjednek ki az adott borvidék területén a hegyrendészet és gazdálkodás szabályozására; a bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek meghatározására; az érintett borvidéken alkalmazott eljárási rend meghatározására; valamint a rendtartásban meghatározott szabályok megszegése esetén alkalmazható büntető rendelkezésekre és az azokkal kapcsolatos eljárási rendre.

A bizonyos döntés

A tokaji borok eredetvédelmének erősítése érdekében a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa október 30-ai határozatával a saját hatáskörébe tartozó helyi szintű szabályozást, azaz a Borvidéki rendtartást módosította, a következő előírásokat megfogalmazva a tokaji borok minőségének biztosítása érdekében:

Az aszúborokat érintő legfontosabb előírások és változások

– Az aszúszemek kézzel szedésének előírása.

– Az aszúborok termékkategória-rendszerének egyszerűsítése.

– A minimális összes potenciális alkoholtartalom 19 % vol-ra emelése.

– Az aszúbor minimális maradék cukortartalmának meghatározása 120 g/l-ben.

– Annak rögzítése, hogy 1 kg aszúszemből maximum, összességében 2,2 liter aszúbor és fordítás készíthető.

Az egyéb tokaji borokat érintő változások

– 2014. július 31-től a tokaji borok borvidéken belüli palackozásának kötelezővé tétele.

A rendtartás a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának való megküldést követő 30 nap elteltével kerül kihirdetésre, és a kihirdetéstől számított 30 nap elteltével – előreláthatólag december 31-én – lép hatályba.

Mi történik ezt követően?

A döntés tehát az első lépés volt, a rendtartásban megfogalmazott elveket és alapvető követelményeket a magasabb szintű jogszabályokban, valamint az érintett borfajták termékleírásában is meg kell jeleníteni, azt a hazai és európai uniós felettes szakmai szervekkel is jóvá kell hagyatni.

Annak érdekében, hogy a tokaji borok eredetvédelme egységes és jogilag támadhatatlan legyen, és a módosított rendtartás előírásait alkalmazni lehessen, az alábbi változtatásokra van még szükség:

– A Tokaj eredetmegjelölés termékleírása és összefoglaló dokumentumának módosítása.

– A szőlőtermelésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény vonatkozó paragrafusának módosítása.

– A borok előállításáról szóló 99/2004. (VI. 3.) FVM rendelet módosítása, illetve hatályon kívül helyezése.

– Az „aszú (3) (4) (5) (6) puttonyos” hagyományos kifejezés, és az ahhoz kapcsolódó leírás módosítása az E-Bacchus adatbázisban, amit közvetlenül a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa kezdeményezhet.

Mindezt a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa is figyelembe vette, amikor az új rendtartással együtt elfogadta a termékleírás módosításának elveit, valamint a termékleírás és a magyar bortörvény módosítását is kezdeményezte, megkezdve az erre vonatkozó javaslat kidolgozását.

Összegzés

A követendő jogszabályi hierarchiát (a törvényi szintű szabályozás elsőbbségét) és a termékleírás módosításának európai uniós jóváhagyási kötelezettségét figyelembe véve tehát a Tokaji Borvidék módosított rendtartásának előírásai pillanatnyilag még nem alkalmazhatóak a tokaji borok forgalomba hozatala és címkézése során, amelynek kapcsán továbbra is a jelenleg is hatályos Termékleírás előírásait kell követni.

Fontos azonban, hogy az újonnan a rendtartásba került rendelkezések a vonatkozó jogszabályok módosításáig is alkalmasak arra, hogy kifejezzék a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának szándékát, azt, hogy milyen irányba kíván lépni a testület a tokaji borok eredetvédelmének megerősítése érdekében.

A hátteret és a jogszabályi környezetet a Tokaj Kereskedőház Zrt. segítségével állítottuk össze. A társaság egyértelműen a legnagyobb szereplő a piacon, a döntésben és a változásokban egyértelműen érdekelt és érintett. Kérdésünkre elmondták: alapvetően üdvözlik a lépést, a minőség emelése mellett tették le voksukat. A társaságnál az elmúlt időben történt változások (pl. Áts Károly szerződtetése is) ebbe az irányba mutatnak.

Címkék: aszú, bortörvény, OEM, OFJ, szabályozás, termékleírás, Tokaj, Tokaj-Hegyalja

← Aszúforradalom Mit nekünk Bécs? →

Tetszett? Küldd el másoknak is!

Kövess minket

  • Facebook
  • Instagram
  • RSS
  • Tumblr
  • Twitter
  • YouTube

Podcast

Ég és föld között: 50 év, 25 szüret, 10 év felkészülés

A vermut életérzés

Mi lesz a magyar fehérborral?

Instagram

Follow on Instagram

Hírlevél

Nem szeretnél lemaradni? Érdekelnek a kiemelt események, ajánlatok?

Hírek, Programok

Nagy Egri Borműhely kóstoló

Négy érmet hoztak el a Kreinbacher magnumok a pezsgő vb-n

Borszerda egri borokkal

Egytőről évjáratbemutató

Negyedszer is Trófea díjat kapott a Tornai Pincészet

Facebook közösség

Keresés

Borravalo.hu – gasztrokultúra

  • Impresszum
  • Médiaajánlat
  • Szerzői jogok és feltételek

Copyright © 2023 · Borravalo.hu - minden jog fenntartva!