Óriási élménnyel gazdagított Bősz Adrián, amikor ezt a bort elkészítette ? egyeseknek tán nem tetszene a hordóhasználat, nekem csupa harmónia volt.
Érdekes, hogy mennyire engedjük magunkat vezetni az aktuális divatoktól, trendektől, és nem az ízlésünkre hagyatkozunk. Vagy tán nem is olyan érdekes, ahogy itt is kiderül. Mindenesetre, amikor a Szekszárdi Szüreti Napokon most azt hallottam valakitől, hogy ebben a borban kicsit túlzásra sikerült a hordóhasználat, elgondolkodtam: tényleg így éreztem? Nem. Mert a medoc noirt nem szokták hordózni, ill. inkább úgy mondom: friss, üde újbort készítenek belőle.
Hát ezzel a borral Adrián inkább azt mutatta meg, hogyan kell egy összetett, zamatos, mégsem túl nagy (sőt, inkább könnyedebb) és semmiképpen sem tolakodó bort készíteni.
Hagytam magamnak a pohárban pár kortyot, hogy másnap reggel is megszagolgassam, annyira tetszett az illata. Rózsa, pirosbogyós gyümölcsök, csipkebogyó, szilva, igen, igen, némi hordófűszer, de csak a háttérben. Szájban is kellőképpen komplex, friss, érett gyümölcsök és pozitív lekvárosság, leheletnyi csoki a háttérben, a sav-tannin-test egyensúlyban, az egész bor egységben összeforrva. 2000 Ft alatt ez nálam 4 csillag.