Aki jól fel szeretne töltődni élettel, annak irány Panyola. Ez a kis falu, mely az ország egyik legtávolabbi szegletében található egyedi adottságokkal bír. Kiváló gyümölcsei, vendégszerető lakói, a Szamos, az Öreg Túr és a Tisza közelsége unikálissá teszik.
Anno az életelixír nyomában Panyolára tévedtünk. Akkor azt írtam, hogy megleltük, és az sokkal több, mint a pálinka: mindaz, amit a táj, a falu és az helyiek adnak. Ez így igaz, de azért a főzdében csak azon munkálkodnak, hogy megalkossanak valami igazán felejthetetlent, összefőzve mindent, ami az elixírhez alapanyagként kell.
Így jött létre a Panyolai Eszencia, ez a különleges ital, melyből összesen kétezer palack készült el, és melyben sűrítve megtalálható mindaz, amit a tájra jellemző. Vettek egy hordónyi helyben aszalt szatmári szilvát, ezt pedig leöntötték kisüsti szilvapálinkával, mely természetesen ugyanabból a helyi zamatos szilvából készült. Addig öntötték, míg az aszalt szilva teljesen meg nem szívta magát. Aztán hagyták egy kicsit összeérni, majd megnyitottak a hordó alján egy kis csapot, és hagyták, hogy a szilva saját súlya préselje ki magából a ?lét?.
Az eredmény elképesztő, valami igazán különleges dolog, mely összesűrít mindent, ami helyi érték. Mintha Panyola kvinteszenciáját kortyolná az ember. Már illatra is igen intenzív fűszeres, szilvalekváros, gyümölcsösség árad belőle, szájban pedig robban: az aszalt szilva édes-kesernyés füstössége, fűszeresség, mellette a szilva friss gyümölcsössége. Ennél jobban talán nem is reprezentálhat egy palackba zárt ital egy vidéket. A pálinkafőzde Öreg Túrra néző hátsó teraszán kortyolgatni feledhetetlen élmény.
Négy évvel ezelőtt látszott, hogy elindult valami Panyolán, kicsit felpezsdült az élet. Ez a kezdeményezés szerencsére nem halt el, folytatódik. Az augusztus 3-4.-én zajló Panyolafeszt, VII. Határmenti Világzenei Fesztivál programja kimerítő, a zenétől a gasztronómián foglalkozik még iparművészettel, nyújt relaxációs és túrázási lehetőségeket. Feltöltődéshez tökéletes, szükségünk is van rá.
