Elhatároztuk, hogy a második Borravaló-tesztről szóló összefoglalónkban, amennyire lehet, kerüljük a don?t cry, Argentina, a tangó, a steak és a gaucsó kifejezéseket, minthogy a malbecről írunk. Márpedig a malbec mára Argentína szinonimájává vált, noha nem is argentikum, hogy úgy mondjuk. Lényeg: kibontottunk tíz palackot, ehun a tanulság.
A malbec ugyanis eredendően francia fajta persze, naná, ami a szőlőben-borban alapfogalom vagy innováció, az francia, vagy az volt mindmostanáig, az újvilági borok előretöréséig. Argentína is emez új hullám képviselői közé tartozik, borászati bummja alig több mint évtizedes múltra tekinthet vissza.
Szóval a malbec Bordeaux fő fajtája volt a XVIII. században, ma Cahorsban (Délnyugat-Franciaország) virul, és itt az elején szeretnénk leszögezni: a zsűriben abszolút, vita nélküli generálkonszenzus volt abban, hogy a cahors-i malbec jobb, mint az argentin. Nem erre készültünk, hanem arra, hogy tarolni fognak az argentin tételek, teljes meglepetésünkre feketén-fehéren a franciák kerültek ki győztesen a versenyből. Valamelyest verbalizálható is, miért: az argentin malbecek sokfélék és újvilágiak, ami őrült telt, feka, tüzes és barrikolt szavakat jelent, a franciák egységes, szintén tüzes, de elegánsabb és árnyaltabb benyomást keltettek. Úgy tűnt, mintha egyfajta euro-lokálpatriotizmus tört volna rá a zsűrire, de nem: az elegancia, az árnyalatok és intelligencia, egyszóval alighanem a terroir győzött a tangózó argentin bika, a steak, a gaucsó tűz felett, de don?t cry, Argentina (francba, mégse kerüljük?)
Cahors nem túl ismert mifelénk, pedig a bor tanúsága szerint intelligens táj kell, hogy legyen. Pompás gall, római, lovagi és katolikus kultúrtáj, ősi borvidék, mely elfelejtődött Bordeaux árnyékában, mindez igen vonzó, ha ez ember jobb szereti az efféle csendes, nem divatos, elfeledett tájakat, mint ahogy e sorok írója, annak Cahors-ban a helye.
A malbecre visszatérve: egy francia agrármérnök vitte át Argentínába 1868-ban, a szőlőnövény átalakult és alkalmazkodott a sajátos argentin ökológiai feltételekhez, nevezetesen ahhoz, hogy a fő termőtáj, Mendoza a Kordillerák keleti lejtőin húzódó, 600-1200 méter magasan fekvő, félsivatagos, az Andokból lefolyó hó levével öntözött ültetvényekből áll. Itt nappal őrült napsugárzás csupálja a tőkéket, éjjel hűvös van, van tehát antocián a szőlőhéjban és megmaradnak a savak is. Az argentin bor, mint Európában a mediterrán, a legújabb időkig híg asztali élelmiszeripari termék volt, a nyugat-európai tőke és technológia mozdította meg és modernizálta, de az argentin borok 95 %-a ma is tömegbor, a 850 pincészetből úgy 50 fordult a modernizáció és a világpiac felé, amúgy ismert, hogy Argentína a világon az ötödik legnagyobb borország.
Ha ezt a szép és hatalmas országot nézegeti az ember, feltűnik, hogy ez a vígan élő, a többi latin-amerikai országnál több angolos-olaszos-franciás hatást mutató kultúra milyen erős az önsorsrontásban. A II. világháborúban megtollasodva a nagyhatalmi státusz kapujában állt, olyasmi lehetett volna, mint Ausztrália vagy Kanada, innen küzdötte le magát a formaképzésre képtelen, ingatag politikai kultúrájú, lepattant kocsik és pénzügyi válságok jellemezte latin-amerikai országok közé. Van egy vonzó, európaias vonása is az argentin szellemnek, amit nálunk a tangón kívül Borges jelent, a hihetetlen vak Buenos Aires-i könyvtáros, aki a hetvenes évek elején (a valamiért a Kozmosz fantasztikus könyvek sorozatában) megjelent Körkörös romok című novellás kötetével egy nemzedék bölcsész-intelligenciáját forgatta ki magából, új horizontokat és vigaszt libegtetve a rothadó kádárizmus ifjúsága elé.
Százpontos skálán pontoztunk. A palackokat Mendozából, Londonból és a budapesti vinotékákból szereztük be. A zsürit ezúttal Sinkóné Czerneczki Kriszta (Borigo, WSET), Bauer György (Karaffa Borszaküzlet), Kamocsay Ákos (Hilltop Zrt.), Pallagi Ferenc (Nap TV, Színes Bulvár), Steve Kraft, Kántorbandi és dr Nemtudomka (Borravaló, TV2, radiocafé, Klubrádió, Vendég, FigyelőNet, Borigo, anyámkinnya) alkotta.
Sito Moresco 2001 Langhe DOC, Gaja
A belövőbor kegyetlenül jó kis cucc volt, magasra tette a lécet. Pallagi Ferenc kereste ki saját gyűjteményéből, olyan bort keresve, mely tartalmasságban és tüzességben feltehetően jó bevezetést nyújt a latin temperamentumú malbecekhez. Ez az piemonti bor a Langhe-hegységben szüretelt nebbiolóból készült, és piszok jó. Ez ott Piemontban ilyen kis egyszerű alapbor. Téglába hajló gránátvörös szín, érlelt, fűszeres illat, gyümölcs (szilva) és szép barrik a szájban, élénk sav, magas, 13,5 %-os szesz, kerek, de fiatal tannin, szép csokis utóhangok 85 pt
San Carlos reserva 2005, Viu Manent
Feketébe hajló szép lila szín, kicsit a Gere Kopár 2004-re emlékeztető nyers, vad, intenzív illat. Érdes csersav, meggyes ízjegyek, magas, 14 %-os, meleg alkohol, összességében újvilági közhelyek összhang nélkül. Minden kicsit kilóg ebből a chilei borból, de ne feledjük, hogy ez egy kábé 4-5 dolláros bor, a belövő meg 28-30 ? körül volt. 78 pt
Paso Doble 2005, Masi Tupungato
A gránátvörös bor zárt illattal indít, gyümölcsös és savas fruchtfasé-val folytatódik, ahogy Rohály doktor mondaná. Édes, kicsit csípős, 13,5 %-os alkohol, fiatal tannin. Volt, aki szerint kóstolod, és úgy érzed, hogy a sav úgy mellesleg elrobog melletted. Semmi extra, szerény, színekben nem tobzódó tétel, de kedves, barátságos bor, mely 14 fontért érkezett Londonból. 76 pt
Saurus 2004, Patagonia select, Familia Schroeder
Nagyon mély, feketébe hajló lila szín, zárt, lassan nyíló illat feketeszederrel, először mintha kis gumis effekt is jelentkezne. Magas, csípős, 14 %-os alkohol, egyszersmind fiatalos, erős karakter szép savakkal, édeskés tanninok, még jelentős érési potenciál. A többség szerint ez a legrendezettebb bor a remek belövő óta. 80 pt
Alta Vista Grande Reserve 2004, La Casa del Rey
Na ez igazi újvilági stílű, a világszájízhez szabott, mintaszerűen kiegyensúlyozott, igen szép bor. Mély rubin él, fekete mag, a nagyon intenzív illatban szép fa. Tartalmas, édeskés, magas alkoholú (14,5 %), vastag bor ez, fiatal, de nem nyers ízképpel, alakuló harmóniával, magyar nyelvű hátcímkével. 89 pt
Angelica Zapata 2002, Bodega Catena Zapata
Intenzív, gyümölcsös illat (némi kénes és fülledt, nehezen kiszellőződő stichhel), nincs tannin, miközben a 14 %-os őrült szesz besimul a könnyed testbe. Noha ez egy roppant elegáns megjelenésű, száz pezós tétel volt, melyet Szűcs Robi doktor hozott egyenest Mendozából, nem ez vitte el a pálmát. Abszolút más, mint az Alta Vista, kicsit tán európaiasabb, és az egyik ítész szerint illat és íz viszonya olyan benne, mintha egy hatalmas, színes vitorla alatt egy kis, könnyed hajótest úszna. 86 pt
Alta Vista Alto 1998
Szép, régi vörösborillat jelentkezik palackbukéval színezve, érett, lágy, ugyanakkor könnyed karakter, ez is inkább Európa Argentínában. Ám nagyon tetten érhető, hogy öregszik és vékonyabb, élénk savú alapanyagból készülhetett. Van egy kis értékcsökkentő illósav-észteres felhang benne, de szép érett ízek is és 13,9 %-os alkohol. Kicsit megosztotta a grand juryt, volt, aki elegánsnak látta, volt, aki hiányolta belőle a harmóniát. 84 pt
Pur Plaisir 2003, AOC, Chateau Haut-Monplaisir
Cahorsban is döglesztő nyár volt a 2003-as, ez ott lobog a palackban. Fekete szín, koncentrált, kerek, gyönyörű illat, fiatal, de nem nyers tannin. Annyira fűszeres történet, hogy volt, aki úgy érezte: olyan, mint amikor a Kotányi fűszerpolc ráomlik az emberre. Tömény kömény, gyümölcs és pipadohány az utóízben, kerek, meleg, 14 %-os alkoholtartalmú, de nem nőies karakterű bor. Nagyon rendben van, fantasztikusan sokféle, minden sok és jó benne, de még nem harmonikus. 8 évig ne húzd ki a dugót, ha meg bírod állni. 92 pt
Esprit 2002, AOC, Chateau La Caminade
Ez is fekete bor visszafogott illattal, nagyon komplex, fiatal, erőtől duzzadó karakterrel. Ánizs ezerrel, fűszer, feketeszeder, kakaó. Sok tannin, mégis bársonyos faktúra, 14 %-os alkohol. Izgalmas és robusztus, mégis játékos és harmonikus bor gyönyörű arányokkal. Rendelkezik a borok legfontosabb tulajdonságával, a finesszel. 95 pt
Le Cédre 2001, AOC, Chateau de Cédre
Fekete szín, gyógynövényes-fűszeres (ánizsos-kamillás) illatjegyek kis dohos szállal, nagy tannin és nagy test, 13.6 %-os alkohol, de ez tűnt a legkevésbé harmonikus tételnek a három cahors-i bor közül. 88 pt
