Az egész hetes pörgés végén az ember pénteken hazamegy, lerogy a kanapéra, elhatározza, hogy elengedi a hetet és átvált pihenő módba. Nálam itt jön képbe a Highland Park 12 éves whiskyje.
A lepárlót Skócián belül Orkney szigetén alapították, amely a skót felföldtől északra található, így nyerve el az egyik legészakibb lepárló címet (a másik a Scapa distillery, szintén ezen a szigeten). A környék hangulatát – így a lepárló arculatát is átszövi a viking kultúra felidézése. A Highland Parknak komplett különkiadású whisky sorozata van a Viking Istenekről.
Ez a belépő 12 éves, illatában mély, nagyon kerek vaníliás aromáival azonnal magával ragad, szépen nyílnak a karamellás jegyek, ezeket leheletnyi tőzeg festi alá. A korty végtelenül krémes, nem lóg ki az alkohol egy pillanatra sem. Ízében erősebben dominálnak a füstös jegyek, laza mogyorós-hangás aláfestéssel amit nagyon távoli akkordként egy csöpp körtés-barackos jegy egészít ki, majd nagyon hosszú, picit sós lecsengéssel elképesztően sokáig kényeztet.
Sokan mondják, hogy a Highland Park whiskyk túlárazottak, a különkiadások pedig egyenesen horror áron futnak, ám egy szakmai kóstoló végén mindig az élmezőnyben végeznek, a 21 éves kiadást pedig 2009-ben az év Single Malt whiskyjének választották.
Nem igazán dohányzom, de ha az élet úgy hozza, egy jó szivart kellemes whisky mellett biztos nem utasítok vissza. Ehhez a 12 éveshez előhalászott Davidoff szivart ajándékba kaptam. Íze selymes, mély aromái mellet a whisky kevésbé hat füstösnek, inkább a gyümölcsös karakterek kezdtek el benne dominálni, de a hosszúsága határozott még mindig. Érdemes kipróbálni, sláinte!
