Dr. Nemtudomka rengeteget utazik, mostanában is ? buszon, vonaton, automobilon, s mikor eszébe jut valami, lefirkantja vagy legújabb kütyüjébe bepötyögi. A fenti gondolatok így jöttek össze, egyik borvidékről a másikra tartván. Most meg épp Veronában van, a Vinitaly-n zsűrizik. Beszámolója jövő hétre esedékes. Addig is:
Volt egyszer egy Krétakör
A Krétakör kegyetlen és zseniális és röhejes társulata átalakul úgymond, megszűnik társulatos repertoár-színház lenni, hát marha jó. Ebben a kis országban, melyen épp? kiütköznek örök és reménytelen félperiférikusságának aktuális hullafoltjai, kompország ugye, mely ismét épp a keleti part felé tart, és a büdös életbe nem lesz jobb hely, nos, ebben az országban némely arcok, emberek, tájak, borok és a kultúra ér nagyon sokat, ezek jelentik az én hazámat, nem a béközépszar, uncsi, öntudatos mucsaiság változatai.
Az egyik legjobb kulturális műhely volt a Krétakör, úgy fest tehát, eggyel kevesebb jó hely lesz e kátyús kis hazában, mert sztem az átalakulás annyit fog jelenteni, hogy szétesik a társulat. Well, a Krétakör oldalvizén működikdött a Krétakör SzínészTáncZenekar, március 15-én vidám és családias koncertet adtak a Sirályban, ez volt a legjobb és legméltóbb ünnep aznap a béközép borzolta Budapesten. Talán a Gyere kislány gyere, a diszkóklubban vár már a zene átértelmezése tetszett a legjobban, igazivá vált ez az agyrém, ez maga a Krétakör (volt): igazivá tett agyrémek, ironikus, tehetséges átértelmezett, kegyetlen és zseniális és röhejes, pomó színház, jó volt, köszönet.
Mármost jó (rossz) szokásunk szerint boritalokkal doppingoltunk, szerencsénkre a Sirály büféjében vannak épeszű borok, mi a Juhász testvérek vöröseit kortyolgattuk. Ezek a Juhász brothers Egerben kavarják, nagyon jól. A minapi egri/akadémiai bormustrán is az ő bikájuk tetszett a legjobban, ilyesmi borokat is nyakalhatni a Sirályban.
A paptag nem azt jelenti, mint amire mindenki elsőként gondol, hanem papi (püspöki) birtokrészt. A Juhász-testvérek egri pincészetének egyik területe, egy csaknem 10 hektáros csúcsdűlő volt a papoké a papok városában. Úgy tűnik, a Juhász brothers a nehezebb utat választva minőségi borra tette föl az életét. A Paptag brand és zászlósbor, nem készül minden évben, csak ha tökéletes a gyümölcs, a brutális hozamkorlátozást (30 q/ha) követően éretten, 22 mustfokon leszedett szőlő hagyományosan, kádban erjedt, mint a régi öregek korában, majd második töltésű barrikban érett tömör, bársonyos, krémes, igen koncentrált és feltűnően harmonikus, gyümölcsös, elegáns barikkal haloványan megfuttatott vörösborrá.
Pinot-bubusoknak
Qrvára elfelejtkeztünk egy érdekes pinó-kóstolóról, mely pár hónapja zajlott az Etyeki Kúria új kóstolótermében. A dologra azért érdemes visszatérni, mert nemzetközi szortimentet kínált a Rudi Krizan osztrák flying winemaker, a Kúria főborásza-tanácsadója által összeállított menü, és az ember nem mindennap csócsálhat mindenféle külhoni pinókat. Előre kell bocsátanunk, hogy a tán tucatnyi kóstoló a tán tucatnyi külföldi tétellel összehasonlítva igen magasra értékelte a Kúria pinóját (melynek borait magunk jól hangoltnak és profinak tartunk, némely kicsit vastagabb és komplexebb tételeit egyenesen kiválónak).
A legnagyobb sikert Umathum 2005-ös tétele aratta: világosabb komplexió, finom tósztos hordóillat, fanyar sav és lágy faktúra, telt test és harmonikus struktúra. Nagyon újvilágis volt az újvilági, muhaha Cono Sur 2006: ez karcsú, tüzes (14 %-os szesszel), internacionális karakterrel rendelkező, ilyen bárhol készülhetne-típusú, nagyon könnyed és pinós pinó. Az osztrák pinók ehhez képest télleg hűvösebbek, kevésbé intenzívek, de mélyebbek, bonyolultabbak voltak. (Umathum mellett ilyen volt Prieler 2005-ös tétele).
Érdekes volt tapasztalni a két burgundi tétel sajátosan old style-jellegét, kicsit olyan modernizáció, borászati forradalom előtti lazább, animális vagy earthy jegyeket villantó stílusát, egyébként 2005-ös (Vieille Vignes, Domaines des Beaumont), ill 2004-es palackok voltak (Morey St. Denis, Clos de Lambrays). A magyarok közül az ötös Vylyan komplexebbnek tűnt, mint a barnuló-lágyuló négyes Tiffán, és tetszést aratott tehát a Kúria hatos tétele intenzív, tüzes karakterével. Érdekes és sokatmondó mozzanat, hogy emez etyeki vörösbor párdarabja, a hozzá stilisztikailag leginkább közel álló bor a 2003-as új-zélandi tétel volt (Schubert Wines Ltd, Martinsborough), a maga epres, koncentrált, sós érintésű, csípős (14,5%), kövér és meleg karakterével.
Szepsyvel a hegyen
Jártunk Szepsyvel a hegyen. Megnéztünk néhány mádi kertet, a Szepsy-féle eredetvédelmi klasszifikáció központi fogalmát. Az Úrágya és az Urbán kertjei különös és tényleg valahogy régmúlt idők hangulatát árasztják, főképp tán azért, mert a mádiak által bástyáknak hívott, a földből kiszedett kövekből emelt falak vastagságán látszik, hogy évszázadok alatt rakták őket, egyébként ma is szedik a követ, amikor van egy kis idő. A XVI. században kezdődött itt robbanásszerű fejlődés, amikor a török elfoglalta a déli végeket, mindenekelőtt a Szerémséget, amely a Római Birodalom idején és a török hódoltságig az akkori világ egyik elsőszámú borvidéke volt, sűrű szövésű, virágzó mezővárosokkal rendelkező, dimbes-dombos európai-pannón kultúrtáj, melyet a török hódoltság overkillje változtatott pusztává. (Érdekes módon itt is létezik a Tarcal és Olaszi helynév).
Látható, hogy a kert egy clos, kőfallal körülvett ültetvény, de a kert szigorúbb, zártabb, szűkítettebb és kisebb, teljesen homogén termelési egység. A dűlő voltaképpen kis hegy vagy annak napos oldala, lehet száz hektár is, mint például a Danczka, de nem egységes, se topográfiailag, se talajtanilag. A clos is lehet nagy, lásd Clos de Vougeot, mely 50 hektáros, de a kert nem: a legnagyobb eddig kijelölt mádi kert két hektár körüli. Csörögve csörtettünk a változatos kövekből rakott kőfalakon, melyeken szembetűnő a kőzetek sokfélesége. Szepsy rövid földtörténeti összefoglalója szerint a vulkáni kiömléses és tufás kőzeteket az utóvulkáni földrengések széttörték, a gejzír-tevékenység vagy kovásította, vagy összecementálta a cuccot.
A hőforrások a vulkanizmus előtti Pannón-tengeri mészkövet is hozzámixelték e talajtani küvéhez, elképesztően változatos, a borra kitalált edáfikus hardvert hozva létre. Ez a talaj, az eszményi aszús-kontinentális klíma a hegyek déli lábánál elterülő folyókkal és a több, mint félezer éves, a legkorszerűbb európai önológiai tudást is felhasználó kultúra és tradíció ? ez a tokaji terroir.
Itt az Úrágyán és az Urbánon főleg öreg szőlők vannak, akik többet tudnak, mint a fiatalok, bár van, amit már elfelejtettek: az erős növekedést például vagy a laza fürtszerkezetet, ami segíti a botritizálódást. Öreg szőlő sosem aszúsodik úgy, mint a fiatalok. Gyökerei mélyebbre nyúlnak, nem a nitrogénes-szerves anyagos rétegbe kapaszkodnak, hanem a nagyon sovány ásványos talajba. Meg is kóstoltunk egy bort az Urbánról: a 2006-os furmint ásványos, tömör, titokzatos és kerek, tükrözi a 40-70 éves tőkéket tartalmazó, talajtanilag a Szent Tamáshoz hasonlító, de még annál is kövesebb-kvarcosabb, eleddig ismeretlen dűlőt. További részletek a Borigo következő számában.
Korábban: