A 16-17. században más volt az étkezés felfogása, mint ma: napi kétszer ettek csak például, a hármas beosztás csak később alakult ki.
A levest alig ismerték, tányér helyett pedig egy szelet kenyér is megtette, amit később el is lehetett fogyasztani. Gasztronómiai utazás a 16-17. századi Magyarországon.
Ahogy az korábbi adásunkból kiderült, a mai magyarosnak tekintett paprikás fűszerezésű ételek csak a 19. század folyamán jelennek meg és váltak kedveltté. A 16-17. században akkor mi minősült igazán “magyaros” receptnek? Milyen fűszereket használtak például és hogyan készítették el a fogásokat?
Banai Zsófia és Berta András, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára művelődéstörténészei, Zsófi szakterülete az erdélyi és felső magyarországi konyha, míg András leginkább a török kultúrális és étkezési behatásokkal foglalkozik. Velük beszélgettünk alapanyagokról, étkezési kellékekről, kultúráról és receptekről, érdemes meghallgatni!
