Világlátott vendéglős, hagyományőrző, újító, gasztro író, akiről a világkiállítás kapcsán még a New York Times is szuperlatívuszokban írt. Katona Csaba történész és Kántor Bandi születésének évfordulója apropóján beszélgetnek Gundel Károlyról.
Az éttermes legenda szeptember 23-án született, 1883-ban. Komoly vendéglátós hagyatékát hasonlóan komoly saját tanulmányokkal és tapasztalattal tetézte, és vált a magyar vendéglátás nemzetközi szinten is elismert, megkerülhetetlen alakjává.
A kereskedelmi iskola elvégzése után Svájcban, Németországban, Angliában és Franciaországban tanulta a mesterséget, majd a nemzetközi hálókocsi-társaság csorba-tói és tátralomnici telepének szállodai titkára, később (1908) igazgatója lett. 1910-ben bérbe vette a népszerű városligeti „Wampetics” éttermet és átnevezte a „Gundel” névre. 1920–1925 között a Royal Szálló, 1927-től a fővárostól átvett Gellért Szálló éttermeit vezette.
Gasztronómiai könyvei a legjobb és legismertebb ilyen tárgyú munkák közé tartoznak. Idegen nyelvű munkáival, szakácskiállításokon és bemutatókon népszerűsítette a magyar konyhát és fellendítette az idegenforgalmat, étterme az 1939-es a New York-i világkiállítás magyar pavilonjának hivatalos étterme volt.
A New York Times ezt írta róla: „A Gundel-vendéglő nagyobb, jobb hírverést biztosít Budapest számára, mint egy hajórakomány turista prospektus.”
Egyed László, 1943-ban így fogalmazott: „A magyar Brillat-Savarin. A magyaros vendéglátás, a magyaros konyha, a magyaros szakácsművészet első mestere. Jó ízek, békés örömök, dús esték, meleg hangulatok, csillogó italok, az élet lucullusi élveinek első karnagya s ezzel fővárosunk egyik legkiválóbb hírverője. Nevének hallatára itthon is, messzi országokban is, nyugodt, békés és elégedett derű ül az arcokra.”
Katona Csaba történész és Kántor Bandi a vendéglátós legenda születésének évfordulója kapcsán beszélgettek Gundel Károlyról, érdemes meghallgatni!
