Tokaji Történelmi Bor- és Bányavidékre módosítanák az egyebek mellett Európában is ritkaságnak számító nyersanyagokat kitermelő bányavállalkozások a világörökségi terület nevét ? írja a Napi Gazdaság.
Az egyelőre csak borvidékként ismert kultúrtáj bányáinak a helyszín kiemelkedő, egyetemes értékére gyakorolt hatásáról szakmai egyeztetés indult, illetve helyzetfelmérés és hatáselemzés készül, írja a gazdasági lap online kiadása.
Magyarország képviseletében az Emberi Erőforrások Minisztériuma jóváhagyását követően Cselovszki Zoltán, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ és az Unesco Magyar Nemzeti Bizottság Világörökség Szakbizottságának elnöke január 30-án nyújtotta be a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj, illetve Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín megőrzési állapotáról szóló jelentéseket ? áll a cikkben.
A tokaji világörökség helyszínnel kapcsolatosan a megőrzési állapotjelentés a részletesen bemutatott folyamatok közül szól arról, hogy nem épül meg a korábban Szerencs határába tervezett szalmatüzelésű erőmű. A jelentés kitér a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék történeti tájjá nyilvánítására, valamint a bányákkal kapcsolatos felmérés megkezdésére is. Ez áll a jelentésben: „Átfogó helyzetfelmérés és hatáselemzés a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi terület bányáinak a helyszín kiemelkedő egyetemes értékére gyakorolt hatásairól„.
A Párizsba elküldött felterjesztési dokumentáció és a kezelési tervben szerepeltek a bányászat által „kivett” helyek is, de a szöveggel szemben a mellékletek térképeire nem kerültek föl. A felülvizsgálat után ezért újabb nyilatkozatot kell tennie az államnak.
A világörökségi területen tíz bányavállakozó 24 bányatelket üzemeltet. Az ügy érdekében a szakma, valamint környezetvédelmi szakértők bevonásával indult egyeztetés során a társaságok képviselői javasolták, hogy a Tokaji Történelmi Borvidék Világörökségi Terület megnevezést egészítsék ki Történelmi Bor- és Bányavidék elnevezésre, amely reprezentálhatná a térség bányászati tradícióját is.
A bányavállalkozások szerint a Tokaji világörökségi értékek védelme és a hatékony ásványvagyongazdálkodás összehangolása érdekében javasolt lenne egy vezetői szintű megállapodás a magyar állam és az Unesco, illetve a bányavállalkozókat képvisel szervezetek között. A helyi bányaipar képviselői szerint a bányászok és borászok közötti együttműködést elő lehetne segíteni például a felhagyott bányagödrök közösségi célra történő felhasználásával, a helyben bányászott ásványi nyersanyagok ház- és pinceépítésekhez, illetve a szőlőművelés során talajjavításra való felhasználásával.
A jelenleg érvényes korlátozások (Natura 2000 terület, Nemzeti ökológiai hálózat, világörökségi terület, történeti táji védettség) miatt a térségben a meglévő bányatelkek bővítése és újak nyitása komoly nehézségekbe ütközne, gyakorlatilag ezzel a lehetőséggel nem számolhatnak. A bányavállalkozások szerint az engedélyek meghosszabbításával, az azokban foglalt megfelelő feltételekkel javasolt lehetőséget biztosítani a meglévő bányatelkeken belül található, stratégiai jelentőségű ásványi nyersanyagkészlet hasznosítására.
A Tokaji-hegység nemérces ásványi nyersanyag-bázisán egyebek mellett Európában is ritka előfordulású perlitet, riolitot, bentonitot, zeolitot, kaolinitot termelnek ki. Felhasználási területeik a víztisztítás különböző fázisaitól a talajkezelésen és állattartáson át a gyógyszer- és építőiparig terjednek.
A szakma szerint a bányászathoz kapcsolódó forgalom hatása nem jelentős a 37. számú főúton folyó tranzitforgalom kedvezőtlen hatásaihoz képest. A helyi bányakapitányságon nincs ügyintézés alatt olyan közérdekű bejelentés, panaszos ügy, amely a Világörökségi területen lévő bányákkal kapcsolatos konfliktusra vagy panaszok fennállására utalna, és illegális termelés sem folyik a területen ? írja a Napi Gazdaság.
